Nem elég, hogy az Ultima Underworld minden rivális RPG-t megalázóan fejlett volt, 3D-s motorja már a Wolfenstein előtt verte a Doomot!

Remélhetőleg a korábbi cikkekből kiderült már: a játékfejlesztések krónikái egyben személyes történetek is. Noha a játékok készítése már a hetvenes években is sokszor igazi csapatmunka volt, mégis mindig könnyen beazonosítható az a személy, az a kivételes játéktervező, aki a fejlesztés középpontjában áll, akinek ötletei és újításai miatt vált az ad...tovább...

Ki tudja, mi a szörnyűbb: a francia Infogrames működése, avagy a bolyongás egy Cthulhu-lakta kúriában...

Amikor a fiatal Frédérick Raynal előállt élete első saját tervezésű társasjátékával, szülei büszkeségtől dagadó szívvel nézték a csálén kivágott kartonpapír-ikonokat és a kacskaringós betűkkel teliírt szabálykönyvet – alig hétéves fiúk szokatlanul intenzív kreativitása igen pozitív jelnek tűnt a srác jövőjét illetően. Amikor tíz évvel később Raynal...tovább...

Noha a Warcraft nem a Blizzard első játéka volt, bizonyos értelemben mégiscsak ettől számíthatjuk a jól ismert stúdió létét – és most itt van az első rész teljes krónikája.

Nem tudom, hogy ma mi számítana a világ legjobb nyári diákmunkájának, de abban teljesen biztos vagyok, hogy 1984-ben Allen Adhamnek sikerült azt megszereznie. A gimnázium utolsó nyári szünetét a 18 éves srác ugyanis kedvenc hobbijával, programozással tölthette – otthon, szabad időbeosztásban, ráadásul fantasztikus fizetésért, 12 ezer dollárért cser...tovább...

Bár bevallottan és letagadhatatlanul a Wizardryt másolta, a Bard’s Tale így is új korszakot nyitott a számítógépes szerepjátékok történetében.

„Én ezt sokkal jobban tudnám csinálni!” Arrogáns mondat ez, amely az esetek túlnyomó részében közel sincs a valósághoz, ám nagyritkán, egy-egy különösen makacs ember kezében nagyszerű végeredményhez is elvezethet. Természetesen e cikk egy ilyen ritka sikersztorit fog bemutatni: Michael Cranford volt az, aki 1981 végén beleszeretett a frissen megjel...tovább...

Peter Molyneux és a Bullfrog talán legvidámabb játékában a kapitalizmus győzelemre vitele a célunk – minél sikeresebben bódítjuk el parkunk látogatóit, annál gyorsabban hízik majd pénztárcánk.

Peter Molyneux, és bizony nincs rá jobb szó, vérbeli, megrögzött és tősgyökeres kapitalista – ennek bizonyításához pedig elég végigtekinteni élettörténetén. Első igazi játékának, a The Entrepreneurnek már neve is árulkodik. A cyberpunk Syndicate-ben nem a szokásoknak megfelelő forradalmat vezetjük a kizsákmányoló, világ-irányító vállalatóriások ell...tovább...

A DOS-korszak egyik első igazán sikeres szimulátora volt – és ezen az sem rontott semmit, hogy a MicroProse véletlenül egy nemlétező repülőt modellezett.

A nyolcvanas években két újítás, két idea uralta a katonai témájú társalgásokat: a lézer, illetve a lopakodó technológia – és ez igaz volt a Pentagonra ugyanúgy, mint a magyar játszóterekre. A lézerfegyverek elterjedésére a mai napig várunk, de a ’86 körül a suli udvarán levő mászóka mellett nekem láthatatlan repülőkről magyarázó osztálytársam vélh...tovább...

Will Wright második játéka egy különleges, stílusteremtő stratégia volt – amely éveken át nem lelt kiadóra, amely eredetileg Micropolis néven futott, és amelyben Mario és Bowser is tiszteletüket tették. Minden az eredeti SimCityről!

Trurl felgyűrte az ingujját, és híres mérnöki művészetével vadonatúj országot épített a királynak. […] Beszerelt az országba egy pompás fővárost, csupa márványból és hegyikristályból, beépítette az agg bölcsek tanácsát, téli palotákat és nyári rezidenciákat. […] És mindez együttesen, szépen összeszerelve és kicsiszolva, egy dobozban foglalt helyet,...tovább...

Sokat kellett várni az első, igazi Dungeons & Dragons-feldolgozásra, de az SSI által összerakott Pool of Radiance 1988-ban végre elkényeztette a játékosokat.

Kevés olyan ember akad, aki egész felnőttkorát egyetlen eseményre tudja visszavezetni, de Joel Billings, a későbbi SSI alapítója és így a nyolcvanas évek egyik legfontosabb játékipari szereplője esetében ez történt. Merthogy 1965-ben édesapja az alig hétéves gyerkőcöt leültette a Tactics II világháborús táblás játék mellé, elmagyarázta neki a szabá...tovább...

Az első szerepjáték, amely nem csak egyetlen kalandozót, hanem egy egész partit adott a játékosnak. Mit tud ma az első Wizardry?

A Wizardry aranykorában, a nyolcvanas évek első felében többek közt abban is szinte versengtek a különféle újságok és játékmagazinok, hogy ki tudja messzebbre visszavezetni a széria kiadója mögött álló Sirotek-család történetét. A bajnok vélhetően a The Ottawa Journal volt amely egészen 1890-ig tekintett vissza; és mivel ezek szerint ez egy kötelez...tovább...

Brett Sperry és Louis Castle a nyolcvanas évek közepén sitcomba illő módon egy nyomtató kölcsönkérése alkalmával találkoztak, és azonnal évtizedekig elszakíthatatlan barátság szövődött köztük. Mivel mindketten a fejlesztésen gondolkodó, megszállott játékosok voltak, hamar céget alapítottak (a keresztnevükből létrehozott Brelous Software elnevezést ...tovább...

Mindenki tudja, hogy miként kezdődött a japán szerepjátékok története: 1986-ban megjelent a Dragon Quest, egy évre rá az első Final Fantasy, és innen nyílegyenesen vezetett az út a mai napig. Ez köztudott. És mint minden köztudott dolog, ez a sztori sem követi a tényeket, vagy legalábbis igencsak leegyszerűsíti azokat. Mert ugye mi ihlette az első ...tovább...