Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Playboy talán legvadabb oldalpárja a korábbi száz év legbizarrabb találmányain gúnyolódik. Az asszonyverő eszköz már önmagában is őrült, de az illusztráció a kéjesen vigyorgó férjjel és a zokogó gyerekkel aztán végképp alkalmas a nyugalom megzavarására.

Forrás: Playboy 1975/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Egy rövid, és programozási ismeretek nélkül is majdnem* érthető játékkód ZX81-re.

*mi történik a 3XX-as sorokban?

Forrás: ZX Computing 1983/06-07. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár a Checkpoint podcast adásaiban sok szó esik arról, hogy a régi idők warezolása tulajdonképpen nem is volt illegális, hiszen a szerzői jog szabályait a nyolcvanas években meghatározó törvény nem tért ki a szoftverekre, arról nem volt tudomásom, hogy a nyugati, modern Nagy-Britannia is ugyanezzel küzdött. A cikkben még optimistán 1985-re várt törvénymódosítást végül csak 1988-ban fogadták el, és az rendezte a dolgokat; érdekes módon úgy, hogy a szoftvereket, hiszen azokat is írják, az irodalmi művek közé sorolta a törvényhozás.


Forrás: Acorn User 1983/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Vajon mennyire hasonlít az igazi repülés a virtuális szárnyalást kínáló amigás programokra? A gyakorlórepülővel a fellegek közé vitt újságíró válasza roppant diplomatikus: ha leszámítjuk azt, hogy egyáltalán nem, a hasonlóság igenis szédítő!

A cikk egyébként egy igen korai példája annak, ahogy a hadsereg (esetünkben a brit légierő) toborzásra használja a játékokat és az azokkal foglalkozó platformokat.

Forrás: Amiga Format 1990/11. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Érdekes, és az elmúlt csaknem 40 esztendő után is helyesnek bizonyuló bemutató a randomgenerált számok és az álvéletlen számok kapcsolatáról. Ma persze már lehetséges teljességgel véletlen számok generálása is (általában természeti jelenségek, mint például az atmoszférikus zaj változása alapján), de a legtöbb videojáték tényleg jól elvan a pszeudovéletlen számokkal.

Aki esetleg felismeri a véletlen számokat valószínűleg nem is használó játékot a screenshoton, az ossza meg információját!

Forrás: Élet és Tudomány 1986/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Chopper Rescue egy korai, professzionálisnak még az 1982-es mércéhez képest is csak alig nevezhető hirdetése. A Sid Meier által programozott játékost egyértelműen a Choplifter ihlette; annyira, hogy a Broderbund jelezte is, hogy örülnének, ha legalább kicsit átneveznék a játékot. Ennek köszönhetően pár héttel a premier után a játék már Air Rescue címmel, új dobozban és új logóval jelent meg ismét a boltokban.


Forrás: Antic 1982/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár a gyűjtögetős fantasy kártyajátékok igazi hullámát a Magic: The Gathering elképesztő sikere indította el, már korábban is volt néhány próbálkozás a műfajban. Az egyik ilyen a brit Steve Jackson nevéhez köthető, botrányosan fantáziátlanul elnevezett Battle Cards volt, ami a szokásos kártyajátékos toposzokat a kaparós sorsjegyek technológiájával ötvözte.

Forrás: Sega Force 1993/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Nem, nem lehet.

(Érdekes kísérlet volt a nagymamák videojátékossá tételére egy kizárólag 21 éves fiatalok meghívásával rendezett vetélkedő...)

Forrás: Club Nintendo Magazin 1994/01. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Noha az Apple II még a játékosok birodalma volt, azt követően az Apple inkább a munkahelyekre koncentrált platformjaival. Bár többször is megpróbálták ismét magukhoz édesgetni a játékosokat, ez csak az App Store bevezetésével, és az okostelefonos játékipar megszületésével sikerült. Korábban a legközelebb ehhez 1999-ben kerültek, amikor az új, óriási teljesítményű G3 Macintosh-ok már elméletileg nagyszerű platformot jelentettek a videojátékok számára is. Egy ideig maga Steve Jobs is ebben látta az Apple következő nagy lehetőségét. Erről végül azért mondtak le, mert a Microsoft felvásárolta előlük a Bungie-t: korábban Jobs ugyan visszautasította a fejlesztőstúdió megkeresését, de amikor kiderült, hogy helyette a nagy riválishoz kerülhetnek, az Apple is ajánlatot tett a Halót fejlesztő csapatra. Bár csak pár napon múlott, de akkor már olyan előrehaladottak voltak a Microsoft és a Bungie tárgyalásai, hogy abból nem lehetett kihátrálni, és ezt követően az Apple megint nem beszélt a játékokról egy évtizeden keresztül.

Forrás: Arcade 1999/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Miután megjelent az eredeti Xbox, a Microsoft szinte minden játékát ezzel a screenshotban gazdag, a játékoshoz kihívást intéző stílusban hirdette. Nem gondolom, hogy ez mindenhol jól sült volna el, de szerencsére pont a kiválóan sikerült Project Gotham Racingnek ez egyáltalán nem tett rosszat.


Forrás: Next Gen 2002/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.