Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Oké, az illusztráció alapján tényleg túlméteres medvével van dolgunk, de én még így is az interkontinentális ballisztikus rakétákra fogadnék...


Forrás: ACE 1988/09. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Az 1993 (brit) karácsonyi szezonjának végét összefoglaló játékeladási listakupacban sok érdekességet lehet találni. Az Amiga-piacot a focis játékok uralták, a nagy Nintendo-Sega háború legnagyobb nyertesei a verekedős játékok voltak, a PC pedig éppen egyik aranykorát élte, amiről anno talán nem is tudtak a játékosok.

Forrás: Edge #004. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Életszerű horrorjeleneteket ígér a Zombies: Under or Alive reklámja, és bár én sosem játszottam vele, ebben valahogy kételkedem... Nyilván nem abban, hogy a hadsereg biokémiai toxinokkal kísérletezik egy temető szomszédságában, és talán még csak nem is a kizárólag emberi hússal táplálkozó zombik zavarnak. Az a fokú kreatív igénytelenség viszont elfogadhatatlan, ami a játéknak otthont adó város nevét, North Cityt szülte meg.

És persze egy kukacoskodó ember a mellékelt screenshot alapján akár abba is beleköthetne, hogy a Zombies tényleg 3-D játéknak számít-e...

Forrás: Computer Play 1989/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a QuickShot a mikroszámítógépes világ joystick-királya volt, a konzolok piacán egyik bizarr kontrollerükkel sem tudták megvetni a lábukat.


Forrás: Electronic Gaming Monthly #052. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


A Flight Simulator eredeti fejlesztőinek új szimulációs téma után kellett néznie, miután a Microsoft megvásárolta tőlük a sorozat jogait. A sportok világa logikus választásnak tűnik, még akkor is, ha speciel pont a roppant fantáziátlanul elnevezett Football nem is sikerült valami fényesen. Sőt, a Pure-Stat Baseball is pont így járt, így a cég kénytelen volt visszatérni a repülőgépek piacára.

Forrás: Commodore Magazine 1987/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Nem semmi, hogy végre folytatás készült minden idők legnépszerűbb játéktermi játékához! A nagyszerű bejelentést kifejezetten sikamlóssá teszi, hogy a Miner 2049er sosem jelent meg játéktermi gépként, plusz nagyon sok jelzőt és megszorítást kell becsillagozni ahhoz, hogy azt állíthassuk, hogy valamilyen kategóriában az fogyott a legjobban. 

Forrás: Zzap! 64 1985/06. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ki tudja, talán a Disney grafikusai segítettek a dologban, de az eredeti Tron-játék e hirdetése a nyolcvanas évek első felének talán legstílusosabb, legmenőbb videojáték-reklámja lett.


Forrás: Vidiot 1982/09-10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A Little Big Adventure címet az amerikai kiadó túlzottan cukinak tartotta, így arra a piacra valami sokkal akciódúsabbat sugalló címet és borítót kerestek az Adeline kalandjátékának. Hogy az Electronic Arts által terjesztett játék ezért bukott-e meg* ezen a piacon, vagy a játékosok nem voltak vevők egy ilyen aranyos játékra, azt ma már lehetetlen megmondani.

*Az első két év összeladásainak mindössze 8%-a jött az Egyesült Államokból.

Forrás: PC Gamer (US) 1995/05. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

A Rainbow Arts természetesen az X-Out folytatásaként harangozta be a Z-Outot, pedig hát a két játék között az égegyadta világon semmi közös nem volt. Ezt szó szerint értem: a Z-Out eredetileg egy, az Advantec stúdiónál készülő R-Type-klón volt, Wargate néven. Ezt az azonnali folytatásra vágyó kiadó felvásárolta, és lényegében változatlan formában ki is adta, éppcsak a logót cserélték le benne. 

Ennek megfelelően az egykor vízalatti világban játszódó előd után a Z-Out már a megszokott módon az űrben kapott helyet, az Irem klasszikusának megfelelően egy biomechanikus háború kellős közepén. Eltűnt a pályák közti vásárlás, de megjelent az ikonikus option-fejlesztés és sok más ismert fegyver, és úgy általában véve is minden az R-Type-ra hasonlított. Igaz, legalább ez jól működött: az érdekes pályatervezésnek és a szórakoztató főellenfeleknek köszönhetően a Z-Out a 16-bites számítógépek egyik legjobb shoot ‘em upja lett


Forrás: Amiga Format 1990/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Megdöbbentő, hogy a Riders of Rohant kalandjátékként próbálta eladni az amerikai kiadó, amikor az minden műfaji rendszert használva stratégiai játéknak számít, amit, aprócska, akciódús minijátékokkal próbáltak feldobni a fejlesztők, mintha csak a korszak borzalmasan elbaltázott point ‘n‘ click kalandjátékaitól próbáltak volna tanulni.

Így aztán a második könyv történetét feldolgozó* hadjáratban nekünk kell megvívni a rohírok és a Szövetség csatáit: előbbieket primitív és lassú taktikai ütközeteken keresztül, utóbbiakat pedig kivételesen ótvar minijátékokkal: íjászkodással, kardozással, vagy, Gandalf esetében, mágikus párbajokon keresztül.

*a játék teljesen szabadon engedte az eltérést a tolkieni alapoktól, éppcsak a kánontól eltérő utakat brutálisan megbüntette.

Forrás: Computer Gaming World #074. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.