Ki tudja, mi a szörnyűbb: a francia Infogrames működése, avagy a bolyongás egy Cthulhu-lakta kúriában...

Amikor a fiatal Frédérick Raynal előállt élete első saját tervezésű társasjátékával, szülei büszkeségtől dagadó szívvel nézték a csálén kivágott kartonpapír-ikonokat és a kacskaringós betűkkel teliírt szabálykönyvet – alig hétéves fiúk szokatlanul intenzív kreativitása igen pozitív jelnek tűnt a srác jövőjét illetően. Amikor tíz évvel később Raynal...tovább...

A Dragon’s Lair, ez a játszható rajzfilm 1983-ban felkavarta a játéktermek állóvizét – aztán a csodába villámgyorsan beleunt a világ.

Amikor az automatát leleplezték az 1982 szeptemberében Chicagóban megrendezett Amusement Machine Show-n, minden látogató lába földbe gyökerezett, szemek ezrei guvadtak ki, és ki tudja, talán néhány gyengébb idegrendszerű újságíró el is ájult. Persze ma már tudjuk, hogy a laser disc technológiára építő – sok jóindulattal írom – kalandjátékok pusztán...tovább...

A Fate of Atlantis minden idők egyik legjobb klasszikus kalandjátéka volt – ennek folytatása azonban egy elátkozott fejlesztésnek bizonyult.

Cseppet sem ritka dolog, hogy egy készülőben levő, akár a nagyközönségnek is bemutatott játék végül nem kerül fel a polcokra. Hogy ennek kreatív, személyi vagy éppen gazdasági oka van, az a végeredmény szempontjából teljesen mindegy – viszont általában pont az ötlettől a projekt törléséig vezető folyamat rejti a legérdekesebb történeteket, a leglen...tovább...

Egy játék a nyaralásról, a gyermekkor szabadságáról, és persze a vidéki életről - mindez 1975-ben, Japánban. Egyedi koncepció, amit az igényes megvalósítás két évtizeddel megjelenése után is élvezetessé tesz.

Nyár…Mire emlékszel gyermekkorod nyaraiból? Sokunknak vélhetően már komolyan kutatnia kell az emlékek közt, hogy megtaláljuk a színtiszta szabadság egykorvolt érzését. Inkább emléktöredékek villannak csak be, mai fejjel talán mindennaposnak nevezhető pillanatokról. Egy hosszú autózás, amely valamiért jobban megmarad az emberben, mint az azt követő ...tovább...

Valószínűleg akkor is minden idők legszórakoztatóbb ügyvédes játéka lenne, ha ez a kategória a ténylegesnél sokkal gazdagabb lenne. Kalandjáték, ahol a logikáé a főszerep!

A Resident Evil-széria, a Mega Man Legends-játékok, a méltatlanul elfeledett Misadventures of Tron Bonne, vagy épp a Breath of Fire-széria harmadik vagy negyedik része – sokáig lehetne vitatkozni azon, hogy melyik volt a Capcom legjobb játéka az első PlayStationön. Az azonban könnyen eldönthető, hogy melyek voltak az oszakai cég első játékai a...tovább...

Bár Hideo Kojima igazán híres a Metal Gear Soliddal lett, azt megelőzően is rengeteg izgalmas játékot készített. Ezek közül az egyik legjobb mindenképp a cyberpunk kalandjáték, a Snatcher volt.

Bár Hideo Kojima nevét elsősorban természetesen a Metal Gear Solid-sorozathoz szokás kötni, a zseniális designer a Konaminál töltött csaknem 30 esztendő alatt elképesztő mennyiségű játékon dolgozott; köztük sok olyanon is, amelyről talán még rajongói sem hallottak. Az például sokak számára meglepő lehet, hogy Kojima a beatmania, illetve a Guitar Fr...tovább...

Kirándulás minden idők egyik legsanyarúbb cyberpunk világába. Skizofrén főhős, zavaros történet, megkérdőjelezhető játékmenet - ez a Dreamweb.

Ki kell mondanunk: annak ellenére, hogy az úgynevezett aranykor közepén járunk, 1994 a kalandjátékok terén nem volt valami jó év. A LucasArtsnak egyetlen megjelenése sem akadt, a Legend csak egy játékot adott ki, és a Sierra sem sokat nyújtott a kiemelkedőnek épp nem nevezhető King’s Quest VII és a még közepesnek is csak jóindulattal nyilvánítható ...tovább...

A Nintendo DS egyik első, tényleg különleges játékaként a Hotel Dusk maradandó élmény azon keveseknek, akik kipróbálták. Kalandjáték, új formában.

„A hitelesség felbecsülhetetlen érték – eredetiség meg nem létezik.”, mondta Jim Jarmusch, aztán sutty, leforgatta a Stranger Than Paradise-t, a ’80-as évek egyik legfontosabb – és legeredetibb – filmjét. Rika Suzuki is hasonlóan szerény: napestig sorolja, hogy mely filmek és könyvek ihlették a Hotel Dusk megírása során, de a végeredmény akkor is e...tovább...

Brett Sperry és Louis Castle a nyolcvanas évek közepén sitcomba illő módon egy nyomtató kölcsönkérése alkalmával találkoztak, és azonnal évtizedekig elszakíthatatlan barátság szövődött köztük. Mivel mindketten a fejlesztésen gondolkodó, megszállott játékosok voltak, hamar céget alapítottak (a keresztnevükből létrehozott Brelous Software elnevezést ...tovább...