Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Az Ataritól lelépett fejlesztők által alapított Activision minden lehetőséget megpróbált megragadni arra, hogy kilógjanak az átlag közül. Ennek egyik módja – a minőségi játékok mellett – elsősorban az volt, hogy csaknem minden programjukhoz volt valami verseny is. A megfelelő pont- vagy időeredmény elérésekor (a tévéképernyőt lefotózva) a lelkes játékosok felvarrókhoz juthattak – tulajdonképpen ez az achievementek analóg őse volt.
Forrás: Museum of Play. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Huh... hát... mit is lehetne erre mondani?
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
Manapság, ha valakinek programozási kérdése van, a Githubon és a Stack Overflow-n eséllyel megtalálja a válaszokat. A nyolcvanas évek elején azonban e források még nem álltak rendelkezésre, így a kérdéseket kizárólag a magazinok levelezési rovatában lehetett feltenni. Így járt el a később az Interplayt megalapító Brian Fargo is, amikor az istennek sem tudta megérteni, hogy a Sierra On-Line műfajteremtő kalandjátékában miként férhetett el annyi grafika...
(A megoldás amúgy egyszerű: Ken Williams nem képfile-ként tárolta el az illusztrációkat, hanem vektorosan, ami sokkal kevesebb helyet foglalt.)
Forrás: Softline 1982/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Amikor még nem léteztek adathalász emailek, scriptek és csatolmányok, akkor sem volt egyszerű az élete a rendszergazdáknak, ahogy azt ezek az 1988-as kiberbiztonsági poszterek is jelzik.
Forrás: Imgur. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Hiába volt a megjelenésekor korszakalkotónak számító Manic Miner utódja a Jet Set Willy, nem lepődnék meg, ha ez az elsőre kihüvelyezhetetlen, aztán pedig elborzasztó borító tömegeket tántorított volna el a vásárlástól. Mit ne mondjak, a warezolásnak itt volt egy objektív előnye a pénzspóroláson túl is...
Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A szovjet ipar egyik válasza az IBM-féle XT-forradalomra az Iskra 1030 számítógép volt. A klóngépet a moszkvai Automation ’89 kiállításon mutatták be és árulták először, de nagy sikerré sem ez, sem pedig már 10 MB-os merevlemezzel szerelt utódja sem vált.
Forrás: Monochrome Monitor. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
A TX-0 (becenevén Tixo, hivatalosan pedig Transistorized Experimental Computer Zero) az egyik első teljesen tranzisztor-alapú számítógép volt – építése az MIT egyetemen 1955-ben kezdődött, és egy évre rá már munkába is állt. A gép a korábbi, még vákuumcsöveket használó Whirlwind számítógép utódja volt. Ennek követője, a TX-1 már a tervezőasztalon is olyannyira monumentálisra sikerült, hogy mindenki lehetetlennek tartotta megépítését, így egy verziószámot átugorva végül egyből a kisebb TX-2 készült el. Sajnos azonban a memória akkor olyan drága volt, hogy a TX-2 munkálatai során ki kellett belezni szegény Tixót, mert az abban dolgozó 64 kilobit ferritgyűrűs memória szó szerint pótolhatatlan volt. A projekt azonban még e kannibalizmus után is lassan döcögött tovább, így a munkát végző Lincoln laboratórium munkatársai testületileg felmondtak, és Digital Equipment Corporation, vagyis DEC néven céget alapítottak. Elsőként elkészült gépük, a számítástechnika új korszakát megnyitó PDP-1 azonban a TX-0 építése és a TX-1 tervezése során tanultakra épült.
Forrás: Engineering History. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Kettőt találhatsz, hogy hol rejtőznek a balrogok! Igen, Zorg (ránézésre igencsak fedett) Erdejében! És hogy mi a kincsük? Nyilván Smaug szeme! A törpe, a varázsló és a harcos mellett a csapatban természetesen helye van a puskát használó amazonnak is, Tolkien tehát nyugodtan pihenhet sírjában...
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Szkennelt kép egy, a ’60-as évek modern irodáit bemutató albumból.
Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
A „vigyük ki a hardvert a rétre” típusú reklámfotózás következő szintje az, amikor az elszánt marketingesek egy közeli hegységbe cígölik fel a hirdetni kívánt eszközöket. Aztán, csak a biztonság kedvéért, egy kisregényt is is kanyarítottak a reklámhoz, ami sajnos átsiklik azon a remek tényen, hogy a gép nem a napról lett elnevezve, hanem a büszke mérnök, Les Solomon után, aki „Salamon bölcsességét” pakolta egy apró számítógépbe. A Sol-20 persze tényleg nem mindennapi eszköz volt 1976-ban: ez volt az első olyan mikroszámítógép, amit tévé-kimenettel árultak, ráadásul teljesen összeszerelve, vagyis a felhasználó részéről semmiféle extra munkát nem ígényelt a használata. Egyesek szerint emiatt ez volt az első modern értelemben vett személyi számítógép. A gépből 12 ezer darabot adtak el, ami elsöprő siker volt akkoriban.
Forrás: BYTE 1978/09. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella