Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Nem sok számítógép akad, amely el mert szakadni a fekete, illetve a bézs színektől, de a japán Sharp már 1982-ben meglépte ezt az X1-szériával. Bár ezt is lehetett rendelni unalmas színekkel, a vörös verzió vált a legnépszerűbbé, és ez lett ikonikussá.

Ez volt az utolsó képviselője az operációs rendszer nélküli, úgynevezett „clean computereknek”; bármire vágynánk, azt kazettán, vagy a későbbi modellek esetében kislemezen kellett betölteni. Ennek egyetlen előnye volt: mindig a lehető legtöbb memória maradt szabadon.

A gép atekintetben is úttörő volt, hogy 1985-ben megjelent hozzá egy videorögzítő kiegészítő is, amely a képernyőn zajló dolgokat mentette le; valószínűleg ez volt a legelső ilyen tömeggyártott kütyü a világon.

Forrás: Kkomputer. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Greg Martin volt a felelős a Sega legfontosabb játékainak amerikai borítóiért, így sok más program mellett a Sonic-széria vizuális identitásának meghatározása is az ő feladata volt – munkájának, nem túlzás, ikonikus képeket köszönhetünk. A képen a művész ceruzavázlatai, illetve az azok alapján készült végleges amerikai dobozképek láthatók.

Forrás: Sonic Retro. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy fantasztikus kép, a főszerepben az 1981-es Gorf játéktermi automatával, illetve annak igen drámai intrójával. A fotó 2012-ben készült.


Forrás: Flickr. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Ahogy azt minden, a ’80-as években készült coming-of-age filmben is láttuk, az amerikai iskolai évek igazi bajnoka a geek és a nerd volt, és ha valakit az Atari-klub elnökének választottak, az alig tudta levakarni magáról a felhevült szexuális partnereket.

Forrás: Atari Connection 1982/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Novoplast 1986-ban adta ki bármiféle hivatalos engedély nélkül ezt a Csillagok háborúja társasjátékot. Bár a figurák rögtön felismerhetők (még akkor is, ha a rohamosztagosok rajzfilmesen szomorú kutyusnak néznek ki a pici, lefittyedő sisakvágásuk miatt), a tábla festése az egy szem Millennium Falconon kívül nem sok ismerős dolgot tartalmaz. Mind a borítót, mind a játékelemeket Helényi Tibor festette.

Forrás: Scanzen. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A brit eladási toplisták 1998 októberéből, közvetlenül a StarCraft, az Ocarina of Time, a Half-Life és a Tomb Raider III novemberi megjelenése előtti időszakból.


Forrás: Arcade #01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A Traysia nevű Mega Drive-os szerepjáték japán borítója, illetve két másik illusztrációja a japán kézikönyvből. Mindhárom kép az elsősorban anime-fronton ismert Mahiro Maeda műve. Bár a rajzok pokoli hangulatosak, és egy felfedezésre váró izgalmas világot mutatnak be, maga a játék egy klisékkel és programhibákkal teli szimpla jRPG volt, amelynek legfeljebb harcrendszere érdemelhet ki néhány dicsérő szót.

Hogy Amerikában miért pakoltak a borítóra egy legfeljebb két négyzetméteres tetőn egy kétfejű sárkánnyal birkózó középkorú hobbitot, az valószínűleg örök rejtély marad...

Forrás: Minato no Traysia. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A Time magazin korszerű kifejezések használatával jelzi, hogy rajta tartja az ujját a fiatalság hobbijainak ütőerén.

Forrás: Time 1982. január 18.. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Sony elképesztő mélységekből verekedte fel magát a játékvilág óriásai közé...


Forrás: Amiga World 1986/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Ha minden igaz, ez egy 1987-es CompuServe-hirdetés. Az viszont teljesen biztos, hogy ez minden idők egyik legjobb reklámfotója, és tökéletesen ábrázolja, hogy mit is csinálunk nap mint nap az interneten. Még akkor is, ha már megöregedtünk kicsit...

Forrás: Instagram. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.