Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Szegény magyar fejlesztésű Abandoned Placesnek nem csak a riválisok egész tömegével kellett megküzdenie, de a hungry-Hungary „minőségi” poén sűrű felbukkanásával is.

Forrás: Zero #26. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A magyar Computer Technika magazin egyik 1998 februári száma.

A Népszabadság informatikai melléklete néhány éven át szinte minden héten a napilap pénteki számai mellé csomagolva jelent meg. A lap annyira száraz és vállalati személetű volt, amennyire az csak lehetséges, így általában nem játékokról, hanem hálózati vállalatirányítási rendszerekről írtak hosszasan. Igaz, épp ebben a számban lazábbra engedték a gyeplőt, aminek egy hihetetlenül lelkendező Turok-kritika lett a végeredménye. Ebből megtudjuk, hogy az Iguana alkotása „a PC-re komponált legjobb és legszebben kivitelezett dinós játék”...


Forrás: Computer Technika 1998/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A játék, amelyből aztán kinőtt a legendássá vált Elder Scrolls-széria eredetileg egy gladiátoros-arénaharcos RPG lett volna. A fejlesztők e receptbe aztán egyre több küldetést és egyre nagyobb világot gyömöszöltek, és a fejlesztés végére így a projekt annyira átalakult, hogy végül az eredeti koncepcióból semmi nem maradt meg – még az arénákat is kivették a játékból.

A borító, és az alapján készült hirdetések és egyéb sajtóanyagok azonban már hónapokkal korábban elkészültek, így aztán a program változatlan néven jelent meg. Mivel az amerikai disztribútorok szerint ez átverés volt, sorban mondták vissza rendeléseiket, így az Arena megjelenésekor mindössze 3000 példányt szállítottak ki a kontinens boltjaiba. A kritikusok és a játékosok véleménye azonban annyira pozitív volt, hogy az Arena még évekkel később is remekül fogyott; és persze ennek köszönhetően sorozattá is vált – a hatodik részre jelenleg is milliók várnak...

Forrás: Computer Gaming World #115. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Darkstalkers-sorozat harmadik része, a Vampire Saviour rendelkezett jónéhány bizarr karakterrel, de a groteszkség-mércét legjobban talán ez a pálya, Jedah otthona mozgatta meg. Sajnos a kor szokásainak megfelelően nem tudni, hogy mely grafikus alkotta, de az biztos, hogy remek munkát végzett!

Forrás: VGJunk. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A War of the Dead című horror akció-RPG fantasztikus borítója. A három platformra is megjelent játék ezt a nagyszerű festményt csak az MSX-kiadáson viselte.


Forrás: Generation MSX. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A magyar PC Format magazin 2000 februári száma.

Megvallom, a PC Format 1999 és 2003 között összesen 38 számot megért magyar kiadása számomra teljesen ismeretlen területet jelent, így legfeljebb a címlapra pakolt modell furán óriási szájára tudom felhívni a figyelmet. No meg arra, hogy a 2002 decemberi design-váltás előtt a magazinnak csak egyetlen száma úszta meg random hölgyek borítószereplését: egyszer bármiféle apropó nélkül egy processzor foglalta el a címlapot.

Forrás: PC Format 2000/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Bár az tény, hogy sosem értettem igazán a marketinghez, mégis úgy gondolom, hogy kihagyott ziccerrel él fel, hogy az Atari még név nélküli kézikonzolját (mire megjelenik, már Lynx lesz a neve), amelynek legnagyobb előnye a piacot uraló Game Boyjal szemben az, hogy színes, két fekete-fehér oldalon mutatta be az Antic magazin.

Forrás: Antic #84. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A híres-hírhedt Wonderland játékterem Kansas Cityben egy 1968-as fotón. A játékterem akkor még mást jelentett persze: a flipperek helyett a biliárd és a bingó volt a legnépszerűbb szórakozás. Bár a pénzjutalomért való szerencsejáték tilos volt a városban, a penny-alapú bingógépeken elért szerencsés eredményért itt fizettek. Emiatt a rendőrség gyakori vendég volt, de egyszer még az FBI is lerohanta az intézményt. A Wonderland végül a hetvenes évek végén zárt be.


Forrás: Pinrepair. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Mit tehet az ember, ha szeretne az újságjában hatalmas és jó minőségű képeket leközölni néhány játékból, de 1983-at írjuk, és ez szó szerint nem lehetséges? Vagy böhöm fényképekkel igyekszik operálni, vagy felbérel egy tehetéges grafikust, aki elkészíti a játékok felismerhető, ám mégis nyomdai minőségű képkockáit. Az Electronic Entertainment magazin szerencsére az utóbbit választotta, és Nancy Wallace sikeresen oldotta meg az óriási problémát, megrajzolva öt igazi klasszikus játék, illetve a Tutenkham „screenshotjait”. (A Konami játéka legfeljebb arról ismeretes, hogy eredeti neve – Tutankhamen – egy félrement kommunikációból fakadó félreértésnek köszönhetően nem fért fel a játéktermi automatára, így az utolsó pillanatban meg kellett azt változtatni.)

Forrás: Electronic Fun with Computers and Games #02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A magyar PC Ultra magazin 1996 februári száma.

A Commodore Világ legénységét legalább részben továbbörökítő PC Ultra nem sokáig húzta a kilencvenes évek sűrű mezőnyében, de hát ezt a legelső szám megjelenésekor még nem lehetett tudni. Ha másért nem, hát azért érdekes lehet e magazin, mert az utolsó számban született meg az a bizonyos fantazmagorilla, amelynek szégyenét Stöki sosem fogja lemosni magáról.

Forrás: PC Ultra 1996/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.