Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Hideki Konno, a Mario Kart-széria kitalálója, és mai napig annak gondozója. A fénykép 1991-ben vagy 1992-ben készült a Nintendo kiotói fejlesztési központjában, a sorozat első részének, a Super Mario Kartnak a készítése során.
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Léteznek gyengén, illetve jól sikerült reklámfotók is, a Punk Shot tiszteletére összehozott csodálatos remekművel azonban ritkán találkozni. A véletlenül a díszletre tévedt takarítótól az igazi brit munkásosztály-punk hangulatát meg-nem-ragadó műanyag napszemüvegekig minden négyzetcenti kínál valami új, tökéletes részletet.
Forrás: The Arcade Flyers Archives. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A Sega csaknem napra pontosan két évvel előbb tudott kijönni Amerikában 16-bites konzoljával, mint a Nintendo, és a marketing bizony nem hagyta, hogy ezt a tényt bárki is elfelejtse. És még csak füllenteniük sem kellett: a látványt illetően a Strider mellett tényleg nem tudott labdába rúgni egyetlen NES-játék sem.
Forrás: Electronic Gaming Monthly #017. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A magyar Commodore Egyesületi Lap 1987 februári száma.
Már évekkel a CoV előtt is létezett hazai Commodore 64-magazin, igaz, a két újság hangvétele és tematikája nehezen lehetett volna eltérőbb. A Commodore Egyesület havilapja meglepően keveset foglalkozott a játékokkal, inkább a hardverekre és a programozási trükkökre koncentrált. Ebben a számban például mindössze egy oldalpár foglalkozott a könnyed témával: ebben két nyugatnémet Commodore-magazin 1986-os év játéka listáit foglalták össze; saját lista írására vélhetően nem volt elég gamer kolléga. Sőt, még annyira sem volt hozzáértő ember a környéken, hogy valahogy figyelmeztesse a szerkesztőt, hogy a játékcímek lefordítása még úgy is éktelen marhaság lenne, ha a tengeralattjárókkal foglalkozó Silent Service-t nem a „Teniszadogatás” magyar címmel próbálták volna felruházni...
Forrás: Commodore Egyesületi Lap 1987/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A Commodore 1994 nyarán csődöt jelent, az idáig vezető eseményláncolatot pedig az Edge magazin próbálja felgöngyölíteni. A cikket záró optimista reményekből természetesen semmi nem vált valósággá; sajnos a cég vezetése az ezt megelőző két-három évben lényegében egyetlen helyes üzleti és technológiai döntést sem hozott, és a tömegével piacra dobott pocsék termékek egyszerűen megették a sikeres Amiga-család által generált profitot.
Forrás: Edge #010. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A szükségesnél talán keményebb hangvételű önreklám a Zero magazinból. Igaz, erre az asszertivitásra szükség volt, hisz az újság ezt követően alig négy számot élt csak meg.
Forrás: Zero #32. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
1955. május 25.: a Nintendo alkalmazottai éhségsztrájkkal tüntetnek a cég elnökének, Hiroshi Yamauchinak a döntése ellen, amelynek értelmében a cég gyártóközpontját Kiotó Kamitakamatsu-cho nevű környékére helyezik át. A költözés a tervek szerint több kisebb üzem bezárásával és számos alkalmazott kirúgásával járt. Hogy mi is lett pontosan e tiltakozás eredménye, azt nem tudni, mindenesetre Yamauchi urat finoman szólva sem érzelmekkel befolyásolható céges vezérként írják le a különféle interjúk; és az is biztos, hogy a cég költözése 1959-ben végül megtörtént.
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A magyar Mikroszámítógép Magazin 1984 februári száma.
A címlap a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat digitális szolgáltatásait hivatott bemutatni, mégpedig egy TAP-34 típusú számítógépen. A budapesti Telefongyár Rt. által tervezett gép egy terminál volt, vagyis a tényleges számítások nem ezen zajlottak, hanem a központi egységben.
Forrás: Mikroszámítógép Magazin 1984/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egy rendkívül látványos hirdetés, amely a mindössze 20-oldalas magazinból rögtön elfoglalt 10%-ot. Az Atari Club-exkluzív játékokkal a konzolgyártó a kis- és nagykereskedők által zsebre tett pénzeket akarta megspórolni – ha direktben tőlük vásároltunk, akkor ugye a teljes összeg az Atarinál landolt.
Forrás: Atari Age #05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Minden, amit valaha is tudni szerettél volna az Amiga 2000-ről.
Forrás: Amiga World 1987/02. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella