Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A megjelenésekor a Zork: The Great Underground Empire – Part I névre hallgató első Zork-játék hivatalos térképe, amelyet a játékon ugyan nem dolgozó, de a folytatások portolásában már oroszlánrészt vállaló Steve Meretzky tervezett meg a BBS-eken tenyésző Zork Users Group, vagyis az első nagy online videojáték-rajongói fórum számára.

Forrás: The Dot Eaters. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Famicomra több komoly felhasználói alkalmazás is született, a gép elképesztő népszerűsége miatt ugyanis sok cég úgy érezte, hogy minden korlát ellenére is muszáj támogatniuk e platformot. Így tett a Yamaichi Securities nevű tőzsdei cég is, amely saját hardvert épített a konzolhoz. A Sun-Line egy modemet, illetve egy speciális kontrollert tartalmazott, és azzal – feltéve, ha telefonra kötöttük a Famicomot – a bank szervereit lehetett elérni. Itt nem csak a részvény-árfolyamokat lehetett valós időben látni, de vételi és eladási parancsokat is kiadhattunk ezekre.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az Activision termékkatalógusa az 1985-ös nyári CES rendezvényről. Az eredetileg kizárólag Atari 2600-ra dolgozó kiadóként létrejött cég ekkorra sikeresen átalakította üzleti terveit, és immár mikroszámítógépekkel foglalkoztak. A nagyszerű felhozatalból kiemelném a Little Computer People-t, amely ekkor még a borzalmasan hangzó There’s Someone Living Inside My Computer címen futott.

Forrás: Video Game Ephemera. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Oké...

Oké.

Felejtsük el a nyilvánvalóan utólag odarakott screenshotot, ne törődjünk a képernyőt teljességgel elkerülő látómezőkkel és fittyet se hányjunk minden idők messze legborzalmasabb (és a gépbe be nem dugott) joystickjeire – mi a fene az az arckifejezés a két klónozott androidon?!

Forrás: Flick. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Justin Chin, illetve Daron Stinnett mosolyognak a Star Wars: Dark Forces befejezésekor. Előbbi a játék írója és vezető grafikusa, utóbbi pedig az egész program ötletgazdája és projektvezetője volt.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Kevés Amiga-játék akad, amely nemhogy tartani tudta az árát, de még drágább is lett megjelenése óta – de a U.S. Gold e kollekciója ilyen. Egy jó állapotú példány ma 60-80 eurónál kezdődik; és az ár persze a csomag ritkaságának, és nem a minőségnek szól, hisz e játékoknak messze nem ezek voltak a legjobb verziói.


Forrás: Zero #14. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A japán I/O magazin 1985 márciusi száma.

Az ország első számítógépes magazinja az I/O volt, amely 1976 májusától kezdve informálta a vadonatúj technológiákra vágyó japán olvasókat. Ahogy az angol nyelvű témamegjelölések is jól jelzik, az I/O nem játékmagazin volt, ám oldalain így is kiemelt helyet kaptak ezek a szoftverek – sokszor a címlapon is feltűnve. E szám borítóján a két kép közül a kisebbik a 2001: Űrodüsszeia film folytatásából, az itthon a 2010 – A kapcsolat éve címet viselő moziból származik, a nagyobbik pedig a Sharp X1 számítógépekre készült Maya című program festménye. A Maya sosem került bolti forgalomba, hisz a teljes program begépelhető dB-BASIC kód formájában az újság lapjain jelent meg. Ehhez képest lenyűgöző, a játékhoz tényleg kedvet csináló artwork készült hozzá...

Forrás: I/O 1985/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Kansas Cityben működő Wonderland játékteremről készült e fotók egy 1968-as per bizonyítékai közt jelentek meg: a neves intézményt a szövetségi hatóságok pénzdíjas, így illegális bingózással vádolták meg – az egykori látogatók beszámolói alapján teljes joggal. A flippernek látszó tárgyak valójában az inkriminált bingógépek, de érdemes megfigyelni a Japánban ma a tinilányok körében elképesztően népszerű fotoautómaták korai őseit, a céllövöldéket és minibowlingokat, no meg az olyan egzotikus nevű masinákat, mint a Kissing Kupids, a remekül hangzó Mutoscope Voice-O-Graph, vagy épp a rejtélyes Cleveland Grandma.

Forrás: Pinrepair. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.