Sok tárgyalást követően 1996-ban a Capcom végre hivatalosan is licenszelte a Mega Man-univerzum karaktereit a Editora Magnum képregény-kiadónak. A kiadó szépen átadta brazil partnernek a legutóbbi, a Mega Man 7 alapján készült mangát, gondolván, hogy ők mindent megtettek, amire csak szükség volt.
Arra azonban senki nem számítothatott, hogy a sorozat vezető szerkesztőjének kinevezett José Roberto Pereira szívből gyűlölt minden videojátékot, Mega Man karakterét ostoba és gyerekes baromságnak tartotta, ráadásul attól sem félt, hogy szélsőséges politikai és szexuális nézeteit egy jobbára gyermekeknek szóló képregényben ossza meg a nagyvilággal.
Ezért aztán a Novas Aventuras de Mega Man elmebeteg széria lett, amit talán az első rész borítója is bizonyít. De jöjjenek a részletek:
–Pereirát az ötödik számot követően ki kellett rúgni, mert kiderült, hogy a capcomos karakterek kinyírását tervezte, hogy saját hőse, a brazil Princesa lehessen a főszereplő.
–Nem volt büdzsé állandó grafikusra, így a sztori megírását követően egymással versengő rajongókkal rajzoltatták meg az oldalakat, és mindig a legjobban tetszőt használták fel. Ennek köszönhetően nem csak számról számra változott a látvány, a karakterek kinézete, de néha egy füzeten belül többször is.
–Az egyik legfontosabb új karakter a főgonosz Karinka Cossack volt, egy interdimenzionális kommunista prédikátor, aki egy hajléktalan lány rabszolgaként használt testébe rakott robotagy.
–Mega Man és X is maximálisan perverz alakok, akik húguk, Roll testére áhítoznak, többször is nyíltan közölve testvérükkel, hogy kábelükkel szívesen rácsatlakoznának. Roll az utolsó négy részt egyébként végig meztelenül tölti.
Angol fordítás itt található.