Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Gemini V űrprogram igen látványos irányítóközpontja (1965).

Forrás: Eliza Effect. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Az egyik sztereotipikusan nyugodt és unalmas angol kisváros, Chorsham alatt valami egészen más lapul: egy Burlington Bunker nevű második település. Ezt a hidegháború legfeszültebb éveiben, 1958 körül épült, és ez lett volna a brit kormány főhadiszállása, amennyiben az országot nukleáris támadás éri. Bár a 4000 főre tervezett bunkervárost sosem használták, volt itt minden: kórház, tévéstúdió, és az ország második legnagyobb telefonközpontja – a kép az utóbbi egyik kapcsolótábláját mutatja.

Forrás: Imgur. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Mielőtt az igazi multimédia kora beköszöntött volna, a mások által elkészített rajzokra vágyóknak efféle kislemezes clipart-gyűjteményekkel kellett beérnie. Cudar egy időszak volt, arról nem is beszélve, hogy milyen drága: a jégmadárért és társaiért 30 fontot volt képe elkérnie a fejlesztőknek.

Forrás: Amiga Format #11. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Nem minden hirdetésnek sikerül megfognia a reklámozott játék valódi szellemiségét, de a Desert Strike-kal az Electronic Arts rutinos marketingesei igazi telitalálatot kreáltak. Nem csodálnám, ha ez a hirdetés több százezer extra eladásért lenne felelős, mert ennek láttán én most megint, ezredszerre is, elővettem a játékot!

(Érdemes megfigyelni az EA Air Force sorozatnevet; a Desert Strike-kal a kiadó egy EA Sports-szerű brandet akart készíteni, de valamiért ez a sikeres folytatások hatására sem tudta megvetni a lábát.)


Forrás: Electronic Gaming Monthly #042. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Nagyon kíváncsi lennék, hogy egész konkrétan mi volt e könyv grafikusának mozgatórugója, amikor megtervezte remekművét... Mi köze lehet egymáshoz a Forth programozási nyelvnek és a futurisztikus latex fétis-ruházatnak?

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A 80 ezer processzorból álló és 1375 TB memóriával felszerelt kínai Tianhe-2 szuperszámítógép egyik látványos blokkja. 2013 nyara és 2016 nyara között ez volt a világ leggyorsabb számítógépe

Forrás: ICRAR. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Bármibe lefogadom, hogy a képernyőn látható screenshotot utólag másolták oda – és azon sem lepődnék meg, ha az egy pixelenként megrajzolt kép lenne, nem pedig egy valódi Intellivision-szoftver valódi fotója. A Star Strike sosem nézett ki ilyen tisztán...


Forrás: Tilt #002. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Ha valaki 1970-ben az otthoni audiovizuális technológiák csúcsát szerette volna megvásárolni, ennél a gyönyörű szettnél jobbat aligha talált volna. Bernhardt Weinekcotter értette a dolgát, és igazán nem az ő bűne, hogy a tévéképernyők azóta ugyanolyan radikálisan növekedtek meg, mint ahogy a kezelőfelületek miniatürizálódtak.

Forrás: Playboy 1970/11. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Noha a Lode Runnert eredetileg Douglas E. Smith találta ki és készítette el, a kiadó Brøderbund igen fura szerződést köthetett japán partnereivel, mert boldog-boldogtalan szabadon készítette e nevet használó folytatásait és remixeit a szigetországban. Az Irem például három év alatt négy játéktermi gépet dobott piacra amerikai partnerük értesítése nélkül, majd ezt megkoronázandó MSX-re kiadtak egy válogatást e programok legjobb pályáiból. Ez volt a Super Lode Runner, amelyhez a mellékelt csodálatosan kajla reklámgrafika is készült.

(A biztonság kedvéért az Irem Famicom Disk Systemre is kiadott egy Super Lode Runnert, de teljesen más pályákkal és kiegészítő funkciókkal. A Brøderbund valószínűleg csak pislogott az elsöprő szoftver-áradat láttán...)

Forrás: MSF Fan 1987/07. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A „10 PRINT CHR$(205.5+RND(1));:GOTO 10” utasítás végeredménye egy Commodore PET mikroszámítógépen.

(Legalábbis a forrás szerint, és nekem gőzöm sincs róla, hogy ez tényleg ezt eredményezné-e...)


Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 9 hozzászólás van.