Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
A fotó 1969-ben készült az IBM egyik amerikai gyárában, de hogy a környezetéhez képest túlontúl elegáns úr egész pontosan mit csinál a megörökített pillanatban, azt meg nem tudnám mondani.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Néha-néha az angol nyelvű újságokban is találok olyan játékokat, amelyekről soha korábban nem hallottam, de a japán, német, spanyol és persze francia lapokban az efféle találkozás sokkal gyakoribb.
Szerencsére ez nem mindig az én szegényes tudásom számlájára írható: az Infogrames például játékok tucatjait adta ki kizárólag Franciaországban, olyan platformokon, amelyek szintén nem nagyon voltak elérhetők az országhatárokon túl. Ez a cikk például a bizarr nevű OK, Cow-Boy című alkotást elemzi ki; és bizony e játékról néhány nagyobb francia játékadatbázison túl nem nagyon tud az internet – és pont a Thomson TO9-es verzióról még kép sincs a neten. Amúgy egy western-tematikájú, igen szépen megrajzolt minijáték-gyűjteményről van szó, ami egyébként pont elfért volna mondjuk Commodore 64-en is, ha a kiadónak lett volna kapacitása az efféle portokra.
Forrás: Arcades Hebdo 1987/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Társadalmunk érthetetlenül keveset beszél arról, hogy a Larry-széria hőse az első játékok idején milyen borzasztóan nézett ki a játékdobozokon. A második rész például tényleg ezzel a képpel ellátva jelent meg a világ játékboltjaiban...
Forrás: The One 1989/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Miként lehetne a legillőbb módon emléket állítani 1992 talán legjobban várt NES-es filmátiratának? nyilván egy ceruzarajzzal, amelyre nem csak a magazin szerkesztőinek taszító karikatúráit helyezzük el, de az összes plecsnit és feliratot is, amelyet a nyomdatechnika 30 éve elbírt! Elvégre minden poszternek szüksége van egy szép nagy „poszter” feliratra...
Forrás: Total 1992/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Bár még nem volt laptop, az Osborne 1 tényleg az első hordozható számítógép volt.* A jó 11 kilós masinába ugyan akkumulátor még nem fért, tehát kizárólag hálózati áramról lehetett működtetni – viszont az egészet egykezes bőrönddé lehetett összecsomagolni. Minket azonban most nem ez érdekel, hanem a szerkezet igazi mélypontja, az 5 inch átmérőjű, elviselhetetlenül apró képernyő. A hunyorgás és közel hajolgatás elkerülhetetlen volt, és igazán arról sem vagyok meggyőzve, hogy ez a hardveres kiegészítő megoldott volna minden, ezzel kapcsolatos problémát...
*Legalábbis az első, amelyből néhány száz darabnál többet adtak el; különösen elszánt IT-régészek minden bizonnyal találhatnának korábbi kísérleti darabokat is.
Forrás: The Portable Companion 1982/08-09. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Egy számomra teljesen ismeretlen korai FPS előzetese (ahogy a rövidítés hiányából kiderül, ez a kifejezés még nem volt ismert 1993 legvégén). Bár a szöveg nem említi, a programot a három francia fejlesztő a Blake Stone motorjával készítette; ami pedig természetesen a Wolfenstein 3D engine-jének kicsit feltupírozott változata volt – a textúrázott padlók és plafonok erről azonnal árulkodnak. Noha első kézből származó tapasztalatom egyáltalán nincs, a korabeli kritikák szerint az In Extremis még csak közel sem járt ahhoz, hogy fel tudjon nőni a Doom szintjére.
Az oldalsó minihírek közül különösen tetszett a középső, amely szerint az Interplay szívesen várta az ötleteket, hogy a kicsit lapos Star Reach munkacímet mivel is lehetne leváltani. Ez valószínűleg az európai részleg gerillaakciója volt, hisz a program Amerikában ezen a néven jelent meg; mi viszont Star Federation néven találkozhattunk vele.
Forrás: PC Gamer (UK) 1994/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A PlayStation-játékok legelső generációjához tartozó Kileak: The Blood folytatását vélhetően kevesen ismerik errefelé – nem csoda, azt ugyanis Európa már nem kapta meg. És bár a hirdetés alapján ezen akár bánkódhatnánk is, erre nincs szükség: az Amerikában Epidemic névre keresztelt Kileak 2 ugyanis egy kifejezetten gyenge FPS volt, amit borzalmas átvezetők tettek akaratlanul is viccessé.
Forrás: Ultra Game Players 1996/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A marketing úgy döntött, hogy a fiatal amerikai lányok számára ezek lesznek 1991 legkívánatosabb karácsonyi ajándékai: egy realisztikus (?) testfelépítésű Happy To Be Me Doll, egy ékszerteknős, néhány PC-s Carmen Sandiego játék, illetve egy NES, természetesen a Little Mermaid kártyával, hiszen a gyengébb nemnek biztosan megfelelnek az ótvarszemétszar licenszelt filmfeldolgozások is...
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Noha 1990 karácsonyi szezonjában már Nagy-Britanniában sem a Commodore 64 volt a király, de a jó, vagy legalább jól behirdetett játékok még fogyogattak. Bár a játékmásolás nyilván e platformon is óriási probléma volt, ezek a programok fogytak legjobban az ünnepek előtti hónapban.
Forrás: Commodore Format 1990/12. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Az őszintéseg igen fontos erény, és talán karácsonykor még inkább értékeljük azt. Ezért is jár ki minden dicséret a Micro Works cégnek, akik bizony még úgy is rátették a „nagyfelbontású” digitalizált képkockát a hirdetésre, hogy az azért nem volt a legtökéletesebb. Bravó!
Forrás: BYTE 1979/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella