Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Tóth József reklámfotós munkáival nem először találkozhatunk az oldalon, és ez a hirdetés is sokkal izgalmasabb, mint a nyolcvanas évek szomorú magyar átlaga. 

A képre a művész később így emlékezett vissza: „Az autórádiót népszerűsítő kép arról mesél, hogy milyen tudatos is a fényképezés… Szereztem egy autót, ruhákat, időpontot Kristyán Judit modelltől, és elmentünk a Zsámbéki-medencébe. Beállítottam a kocsit, a fényeket, a szereplőket, de a képbe váratlanul belerobogott egy motoros. Akkor és ott káromkodtam, újracsináltuk az egészet, de amikor előhívták a képeket, rájöttem, hogy épp a motoros kocka a tökéletes.”

Forrás: 24.hu. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.


Minden mást leszámítva, vajon mit jelenthet az, hogy „10 hely közül 8-ban nem kell neki antenna”? (Inflációval együtt ez 2700 mai dollárba került egyébként.)

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Az egyik kedvenc screenshotom a világon. (Lords of Time, 1992)


Forrás: CRPG Addict. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Ha három kiló plasztikot szerelt a Game Boy Advance-ra, a végeredmény... egy túlsúlyos GBA lesz. Tény, hogy az első verziót csak optimális fénykörülmények között lehetett tényleg élvezetesen játszani, de ezt a problémát nem utángyártott műanyag bizgentyűk oldották meg, hanem a fantasztikusan újratervezett, háttérvilágítással szerelt GBA SP.

Forrás: NGC Magazine 2002/01. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

A Mega Drive viszonylagos japán sikertelensége után a Sega mindent bevetett a Saturn felfuttatása érdekében. Szinte példátlan húzásként abba is belement a vállalat, hogy más tech-cégek licenszelt verziót gyárthassanak a konzolból. Ennek elsősorban az volt az előnye, hogy ezeket a (teljesen kompatibilis, elsősorban a ház kialakításában és színeiben, illetve a bootlogo rajzát illetően eltérő) gépeket így más boltokban is terjeszteni lehetett: a JVC leányvállalata, a Victor által gyártott V-Saturn például zenei/karaoke-üzletekben is kapható volt, a konzol egyes alkatrészeit szállító Hitachi nevével ellátott Hi-Saturn mellé pedig alapból csomagolták a Video CD cartridge-et is, így azt multimédiás gépként vitték be egy csomó nem-videojátékos boltba.

Az akció egyébként sikeres volt, a Saturn a Sega legsikeresebb konzoljává vált Japánban.

Forrás: Saturn Fan 1995/01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Sajnos az újság nem közölt több képet a kowlooni Wong-gyárról, ahol a BBC Micro készült, de ez is egész jó betekintést ad a tesztelési folyamatba, és persze a modern asztalfelhozatalba.


Forrás: The Micro User 1983/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

1986-ban már idehaza is sokféle módon használták a Commodore 64-et, de nekem az újdonság volt, hogy a Macskafogó több dinamikus jelenetét is e gépen animált wireframe-modellezéssel készítették elő. Maga a rajzolás kézzel, hagyományos módszerekkel történt, de a térben forduló járművek élethű kezeléséhez a rendező Gémes József által írt BASIC modellezőprogram is hozzájárult.

Forrás: Nők Magazinja 1986. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.


Bár a Google-t csak a legvadabb testi fenyítésekkel lehet rávenni arra, hogy a Virtual Studio játékkiadó nevére keresve ne a Visual Studiót tegye az arcunkba, e csapat már azért is érdemes a figyelemre, mert e név alatt lényegében a csődbe jutott Loriciel gárdája állt össze egy újabb körre 1994-ben. 

A következő években kizárólag francia kiadóknak dolgoztak, és sokszor francia, vagy legalább francia nyelvű licenceket dolgoztak fel. Csináltak Smurfs-játékot, a Val d’Isère síparadicsomban játszódó sportjátékot, és amikor csődbe jutottak, éppen a Valérian képregények feldolgozásával foglalkoztak. Csődjükhöz egyébként hozzájárult, hogy a Microids kiadó bevásárolta magát a stúdióba, csak azért, hogy átvehessék tőlük legígéretesebb projektjüket, a L’Amerzone-t. Később aztán megint rossz lóra tettek: megszűnésük pillanatában négy Saturn-játék volt náluk fejlesztés alatt, de kiadót egyikre sem sikerült találni.

Forrás: Edge #025. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Úgy emlékszem, ezen a gyönyörű, látványosan tenyértörésre tervezett joysticken már röhögtem egy sort korábban, de most megint elfogott a sajnálkozás azok iránt, akik egy ilyet kaptak ajándékba egy rendes Quickshot helyett. Még akkor is, ha ez intelligens...

Forrás: Crash 1984/09. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


„Thrill for Brain,” szól az Edge szlogenje, és ezt magam is csak megerősíteni tudom: az agyam ritkán érzett örömhormonokban fürdött, amikor elolvastam a játék háttérsztoriját. 

Egyébként egy viszonylag egyszerű, de temérdek párbeszéddel és átvezető jelenettel feldobott beat ’em upról van szó, ami nyilván még érthetetlenebbé teszi az agytorna hirdetését, de hát ezen feltehetően már 1993-ban is mindenki csak mosolygott.

Forrás: Dengeki-Oh 1993/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.