Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Sosem találnád ki, hogy az Alpha-Beth milyen játék: egy primitív kvízprogram, ahol a válaszokat nem begépelni kell, hanem egy platformjátékhoz hasonlóan egy virtuális billentyűzeten kell a megfelelő gombokra ráugrasztani karakterünket. Ettől tényleg kitépi az ember a haját!

Forrás: Your Spectrum 1984/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Bármilyen megdöbbentő is legyen, ennek a filmfeldolgozásnak legalább megközelítő szinten filmszerű történetvezetése van. Feltéve, ha megbocsátjuk mondjuk a párbeszédek hiányát...

Forrás: Computer Gaming World #066. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Alan Okamoto sci-fi grafikus vélhetően csak annyi segítséget kapott e címlap megalkotásához, hogy az majd a „számítógépes kalandok” cikket fogja díszíteni. Ezt a munkát szerintem remekül oldotta meg, még ha illusztrációja egyetlen, a játékban megemlített játékhoz sem kapcsolódik.


Forrás: Antic 1984/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Bár Satoru Nakajima sosem nyert futamot, a kilencvenes évek fordulóján ő volt az egyetlen japán pilóta a Forma-1-ben, így természetesen hivatalos videojátékot is kapott. A szinte kizárólag versenyjátékokat készítő Varia dolgozott ezen, a korszak három legfontosabb platformját ellátva az F-1 Hero különféle átirataival. 

Forrás: BEEP! Mega Drive 1992/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Bár a Heavy Metal bőkezű módon három eltérő járművet is a játékos rendelkezésére bocsát, gyalogos rakétázás, térképre mutogatás és tüzérségi löveg irányítása pont nincs benne...

Forrás: Video Games & Computer Entertainment 1989/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár azt hittem, hogy valami csúsztatás van a dologban, az úgynevezett margarétafejes nyomtatót tényleg a Diablo Systems, illetve egész pontosan a Dr. Andrew Gabor által vezetett mérnökcsapatuk találta fel. E technológiával sikerült elérni a másodpercenkénti 30 karakteres nyomtatást, megduplázva a korábbi rekorder, az IBM Selectric megoldás tempóját.


Forrás: BYTE 1979/07. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Sanyo Wavy 70FD az egyik legkedveltebb MSX2+ modell volt, köszönhetően az igényes kialakítású, strapabíró billentyűzetnek, és kisebb mértékben a beépített lemezolvasónak.

Forrás: MSX Magazine (JP) 1989/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


„Hobbim a laptervezés és a grafikus design, és képzeld, ezzel fel is vettek az Activisionhöz!”

Forrás: ST Format 1989/10. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

1981-ben még elég volt két oldal arra, hogy felsoroljuk egy mikroszámítógép valamennyi hivatalosan kiadott szoftverét.

Forrás: Computer & Video Games #010. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

1938 technikai hírei között találunk meglepő írásokat is. Ma már például valószínűleg senki nem tartósítana frissen fogott halat hidrogén-peroxiddal, de én annak is megkérdőjelezném a valós hírértékét, hogy, idézem, „csak kevés olyan kráter van a bolygón, amit meteor okozott”. Mihez tud kezdeni az olvasó ezzel az információval?

Legnagyobb meglepetésemre a tény amúgy igaz, ma is csak körülbelül 195 ilyen krátert ismerünk. 


Forrás: Mechanix Illustrated 1938/06. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.