Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Rocket Jockeyről ez a hirdetés nem sokat árul el azon túl, hogy az olyan brutális, hogy mindenféle testi bajaink lesznek tőle (ez teljesen általános premissza volt a kilencvenes évek játékmarketingjében). Nem hiszem, hogy ennek róható fel a játék totális bukása, mindenesetre egy furcsa multiplayer alkotásról van szó, amelyben apró rakétákon lovagolva vadászhattunk egymásra; a nagy extra az volt, hogy vonóhorgok kilövésével igen gyors irányváltásokat lehetett tenni, illetve a kábeleket hátrahagyva csapdákat is állíthattunk a minket kergetőknek. 

A még a kultjáték státuszhoz is túl ismeretlen Rocket Jockey felújított verziója megmagyarázhatatlan módon két éve elérhető a Steamen.

Forrás: Ultra Game Players #090. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Rob Fulop designer-programozó alaposan ráfaragott arra, hogy kitalálta a játéktervet, amiből később a Night Trap kinőtte magát: a média által kavart balhé nyomán egyes barátai megszakították vele a kapcsolatot és még családi kötelékei is megszenvedték a dolgot. El is határozta, hogy következő játéka annyira puhány és konfliktusmentes lesz, amennyire az csak lehetséges, és ebből a kiindulópontból végül a Dogz és a Catz született meg, két, a számítógép asztalán játszható aranyos digitális állatszimulátor. Mély játékmenetről, különösebb változatosságról persze nem lehetett az eredeti megjelenések kapcsán beszélni, de a program így is sikeres lett: az első két macskás és kutyás epizódból összesen 1.5 millió példány fogyott el.

Forrás: MacAddict 1996/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A szlogen nyilván színtiszta őrület, de az Indus GT tényleg a nyolcvanas évek közepének legjobb lemezolvasója volt: gyors, megbízható, ráadásul remekül nézett ki.


Forrás: Antic 1985/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A pár éve felújítva megjelent Space Bar egy igen szórakoztató sci-fi kalandjáték. Lehetne, ha nem lenne tele irritálóan szigorú időlimitekkel, amelyek lehetetlenné teszik a szabad felderítést és a mókás helyzetek hajszolását.

Forrás: PC Games 1997/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Oh, végre játék készült az Addams Family alapján, mennyi humor, érdekes játékelem és sztori lehet benne!

Ja nem, ezt az Ocean csinálta, szóval pusztán egy fantáziátlan platformjátékról van szó...


Forrás: Super Power 1992/07-08. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Noha a Sim City 2000 minden téren rendkívüli előrelépés volt, a marketing eleinte szinte kizárólag a destruktív katasztrófák mókás jelenlétére épült.

Forrás: PC Gamer (US) 1994/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ha valakit érdekel a TorchTorch cég két készülőben levő új figurája, hát tessék: Trico és Ranni már majdnem készen állnak a sokszorosításra, de a szobroknak még néhány további finomítási fázison át kell esnie. Én már most hazavittem volna őket...

Forrás: Én. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Távirányítós teknős, C64-újraindító és madárvédelmi program – a nyolcvanas évek híroldalai kiszámíthatatlan káoszban úsztak.


Forrás: Your 64 1985/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A Tokyo Game Show-n mászkálva sokféle alakba belebotlik a látogató...

Forrás: én. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ki tudja, hogy mi szülte a nevet, de a Carrot egy egyszerű puzzle-játék volt, amiben egy darabokra vágott képet kellett kirakni az elemek cserélgetésével. Az egyetlen extra az volt benne, hogy saját képfájljainkat is megetethettük vele, és azokból is képes volt eltérő nehézségű feladatokat generálni; és ez 1985-ben finoman szólva sem volt még magától értetődő.


Forrás: LOGiN 1985/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.