Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

1983-ból pillantott a jövőbe egy számítógépekkel foglalkozó ismeretterjesztő könyv írója, megpróbálva megjósolni az addig minden bizonnyal létrejövő mesés találmányokat. Furcsa, hogy míg ő tulajdonképpen mindent eltalált, az általa instruált grafikus mindennel mellélőtt – valahogy időközben elhagytuk a méretes gombokat és a hatalmas fémfelületeket.

Forrás: Computers. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Erről a nagyszerű digitális megmérettetésről kizárólag az efféle bejelentő hirdetések maradtak ránk – egyetlen szót sem találni arról, hogy tényleg bárki részesült volna a díjesőből. Máshol ugyan megjegyzik, hogy a százezer dolláros díj épp kétszerese a Miss World győztese által kapott jutalomnak (így is jelezve, hogy a számítógépek kora bizony beköszöntött), és volt olyan reklám is, ahol büszkén kürtölte világgá a szervező, hogy a programozó tíz teljes százalékot kap majd a játék bevételeiből, de aztán ennyiben maradt a dolog. Hogy mi történt, hogy esetleg ki kit vert át a háttérben, azt nem tudtam kideríteni.

Forrás: Dragon User 1984/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Hajszálnyit talán túlzó állítások kísérték az első Mortal Kombat otthoni verzióinak megjelenését; főleg a GB Action magazin írója vetette el a sulykot. Felteszem, szegény kolléga e verzió egészen szörnyű hangjaitól, netán két gombra amatőr módon átültetett irányításától őrült meg...


Forrás: VideoGames 1993/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Schwarzenegger a Predator-plakát óta elveszítette fél szemét, és ami még rosszabb, a világ legnyomorultabb protopokémonjai mászták meg testét.

És persze egy nindzsánk is van; igaz, 1989-ben illegális is lett volna egy ilyen montázs enélkül.

Forrás: Video Games and Computer Entertainment 1988/12. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

A GridNet tényleg egy elektromos hálózaton keresztül működő LAN volt 1986-ban. A legfejlettebb modell sebességét a cég 5760 baudra tette (optimális körülmények között), ami messze felülmúlta a kor legtöbb hagyományos hálózatát. Hogy miért nem terjedt el a technológia, azt ma nehéz megmondani; már ha igenis létezett a GridNet, merthogy ma kizárólag a termék bejelentéseit és e reklámját találtam meg róla.


Forrás: Macworld 1986/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár ezt a képet nem lehet kihajtogatni, szerencsére az óriási betűkkel az oldalra rótt kérdés így sem marad megválaszolatlan, hogy álmatlan éjszakákat okozva kergessen minket a stresszhalál szélére. A megoldást a 3Dfx Voodoo Banshee jelenti, az egyetlen videokártya, ami az ír és a nyugat-afrikai folklór egyesített erejét használja fel 2D-s és 3D-s számítási gyorsításra!

Forrás: PC Accelerator 1998/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Kiemelkedően intenzív híroldal 1997-ből. A Sega végül nem vásárolta fel a Bandai-t: utóbbi cég igazgatótanácsa a legutolsó pillanatban egyszerűen visszamondta a már aláírt megállapodást. A magam részéről azt is kétlem, hogy Bruce Willis tényleg maga alá csinált volna az Apocalypse grafikájától, és hogy rögtön egy teljes piaci elemzést is végrehajtott a Neversoft motorjának PS1-es grafikai riválisairól.

Azt pedig mind tudjuk, hogy a HDTV-kből nem lett semmi...

Forrás: Digital Diner 1997/07. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A japánban Dynamite Deka, nyugaton viszont már Die Hard Arcade néven futó játékkal, illetve annak őrült licenszelési sztorijával már találkoztunk az oldalon, lássuk tehát a második részt!

Sajnos a Sega mindent megtett azért, hogy most sehol ne kelljen fizetniük a Die Hard-filmek jogaiért, ezért a nyugaton Dynamite Cop néven futó játékot egy hajóra helyezték. Igaz, a történet így többé-kevésbé a Speed 2 másolata lett, de a cég feltehetően azzal számolt, hogy az a film olyan keveseket érdekel, hogy ebből nem lehet gondjuk. Ez így is lett: az immár kibernetikus beépítéseivel menőző Wolf Hongo így teljes nyugalomban tudta modern kalózaival elfoglalni azt a luxushajót, amin épp az amerikai elnök leánya héderezik. A már egyáltalán nem willisi arcvonásokkal (és egy vállról indítható majommal!) rendelkező Bruno Delinger és két kollégája természetesen brutális mentőhadjáratot indítanak, amit a robbanásokból álló hirdetés tökéletesen be is mutat.


Forrás: Dreamcast Magazine (JP) 1999.03.19. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a Sega később hibát hibára halmozott, a Mega Drive elindításakor tudták, hogy mekkora előnyt is jelenthetne, ha legalább egy évvel a Nintendo és a SNES előtt tudnák piacra küldeni 16-bites konzoljukat. Európában ez végül 22 hónapos előnybe fordult, ami azt jelentette, hogy a versengés első időszakában nagyságrendekkel több program volt elérhető Mega Drive-on. Európa (Nyugat-Németország kivételével) ennek megfelelően a Sega-birodalom részévé vált – a Nintendo a sokkal fontosabb amerikai piac visszahódítására koncentrált, így a másik két nagy régiótól eltérően a Mega Drive itt megnyerte a teljes hardvergenerációt.

Forrás: MegaTech 1992/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Ki gondolta volna, hogy az időutazó Ryan Reynolds levelezőn tanulta ki az elektroműszerészet tudományát?

A kötetet egyébként még ma is árulja az Amazon(on valaki), szóval még az sem kizárt, hogy nem egy ordas átverés volt a reklám.

Forrás: Weird Tales 1923/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.