Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


És milyen jól menne a játék, ha valaki még a képernyőt is nézné! Szegény Vectrex szénája már e hirdetés leközlésekor (1982 decembere) sem állt túl jól, és erre az ultraspecifikus dicsekvés is egyértelműen utal.

Forrás: Electronic Fun with Computers & Games #02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

1975-ben a „számítógépes kiegészítő” fogalma még valami egészen mást jelentett, mint ma. Hiába, amikor mindenki saját maga rakta össze tranzisztorokból és diódákból a masináját, és amikor a monitor még nem volt szabványkellék a PC-hez, ott bizony szükség lehetett néhány, mai szemmel igen furának tűnő kütyüre is.

Forrás: BYTE 1975/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A szórólap által hirdetett Junker’s High-t hiába keresnénk a Mega Drive megjelent játékai közt, pedig a festmény ismerős lehet. A program története elég kacifántos: a Hertz a fejlesztést eredetileg egy Cyber Road nevű Mega CD-játékra vállalta el, de a kiadó Sims a projektet nemsokára áttette Mega Drive-ra, és ezzel együtt azt át is nevezték Junker’s High-ra. A fejlesztés azonban az új gépen igen nehézkesen ment, így bevonták a buliba a Segát is, akik némi részesedésért cserébe nem csak az OutRun nevet biztosították, de a játéktermi legenda Mega Drive-os verziójának motorját is átengedték a fejlesztőknek. A program végül OutRun 2019 néven jelent meg, és hiába volt látványosan futurisztikus, nagyon nem kell bánkódni, ha esetleg kihagytad...

A hirdetés alapjául szolgáló festmény Akira Watanabe műve.


Forrás: Astral Unit. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Nem tudom, mennyire közismert információ, hogy a Pixies volt az első befutott zenekar, akik szimpla lelkesedésből feldolgozták egy videojáték zenéjét, mindenesetre engem meglepett a hír. A Theme from Narc címet viselő szám a Dig for Fire kislemezen szerepelt afféle B-oldali extraként. A számot itt lehet meghallgatni, de előre szólok, méltán nem vált klasszikussá...

Forrás: Amiga Power #03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy tipikus jelenet 1979-ből, amikor a Space Invaders-mánia végigsöpört Japánon, és megteremtette a játékmegszállottak első generációját.


Forrás: Video Games Densetsu. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A Might and Magic III: Isles of Terra japán PC Engine CD-verziójának dobozképe, amit kizárólag a két, amatőr módon fekete háttérre vágott logó próbál kicsit elcsúfítani. A kép Akihiro Yamada műve, aki alaposan feladta a leckét az eredeti mikroszámítógépes verziókat díszítő, félelmetesen gagyi festmény alkotóinak. Hogy pontosan ki alkotta az eredeti hajkirály félőrültet, azt nem tudjuk, mert a készítői lista csak a teljes csomagolásért felelős, hazudós nevű Focus on Design céget nevezi meg.

Forrás: Video Games Densetsu. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A SimCity-széria konzolos verziói mindig megpróbáltak kedvezni a gépek tulajdonosainak, és nem egy kiadás extra épületeket is tartalmazott. A Sega Saturnra megjelent SimCity 2000 például egy Sonic-szobrot adott jutalmul – ez természetesen a korábbi, SNES-es verzió párja volt, ahol egy Mario-szobrot nyithattak meg a kiemelkedően jó polgármesterek. A kizárólag Japánban, és ott is csak a kevéssé sikeres Nintendo 64DD-re megjelent SimCity 64 sok másik újdonság mellett szintén tartalmazott egy Mario-emlékművet, mégpedig egy egyenesen a Super Mario 64-ből átmelt karaktermodell képében.

Forrás: Sega Saturn Magazine 1995/10 és Defunct Games. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy hordozható Sony-gyártású hordozható televízió, a Sun Set reklámja a 1967-ből. Valószínűleg ez volt az egyetlen televízió, amelyet nudistákkal is hirdettek.


Forrás: Flickr. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A „fantasy szerepjátékok Ferrarija” sajnos sosem látta meg a napvilágot. A Forgotten Castle fejlesztői egyszerűen túl nagyot álmodtak, és a szabadon bejárható világot kínáló játékukhoz készült engine egyszerűen nem bírta el a hatalmas játékteret. A sorozatos késések miatt az Electronic Arts az eredeti megjelenési dátum elérkeztével kihátrált a projekt mögül, és a még ekkor is csak 60%-os készültségű programra a Twin Dolphin stúdió nem talált másik mecénást. (És ne hagyjuk említés nélkül a Stonekeep pokoli optimistára vett megjelenési dátumát: az Interplay rengeteg szenvedésen átesett játéka végül pont két év késéssel, 1995 novemberében jelent csak meg.)

Forrás: Edge #001. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


George Lucas megkapja a jussát: az Atari ajándékozta meg a rendezőt egy egyedi Star Wars játéktermi géppel.

Forrás: Atari Connection 1983/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.