Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Sega agresszív marketingkampánya tökéletesen működött, és mivel a Mega Drive-nak Amerikában két év előnye volt a SNES-sel szemben, a cég rövid időre át is tudta venni a piacvezetői szerepet vetélytársától. A „Genesis does what Nintendon’t” szlogen a tévéreklámokban és a print hirdetéseken keresztül eljutott minden amerikai játékoshoz, és így ott ikonikussá vált – és jelentős részben ennek köszönhető, hogy ez lett a Sega legjobban fogyó konzolja az Egyesült Államokban.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #015. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Quake előzményjátéka Commodore 64-re? Nyilván nem: a Quake Minus One egyszerűen egy fura nevű játék, amelyben egy robot-jogvédők által tervezett földrengést kell meghiúsítanunk a tenger mélyén, vagyis a mínusz első szinten.

A játék ugyan jókora bukás lett a Lords of Midnight-trilógiával nagy sikereket elért designer-programozó Mike Singleton számára, de játéktörténészek számára érdekes lehet: a valós idejű, csaknem nyílt világban zajló akciójátékban erős stratégiai elemek is voltak, így kis jóindulattal ezt is besorolhatjuk a proto-RTS-ek közé.


Forrás: UK Resistance. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Mielőtt az Amiga végérvényesen játékgéppé avanzsált volna, a Commodore azt megpróbálta irodai gépként reklámozni. A gép 1985-ös megjelenésekor ez a négy reklámoldal került szétszórásra a korszak fontosabb amerikai számítógépes magazinjaiban, megmutatva, hogy a gyártó szerint ez a gép miben is jobb, mint a riválisok.

Forrás: Amiga World #01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az élelmes magyar szülők ezt a problémát megoldották a tápkábel elkobzásával...

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Kihagyott ziccer: ha négyzet-Planck-hosszban adták volna meg a játékteret, még nagyobb számot írhattak volna a marketingesek a hirdetésre. Az idomtalanul nagynak tűnő játékterület átszámolva 20.4 négyzetkilométert jelent, ami persze szintén nem apró, de már legalább belátható. A Betrayal at Krondor persze így is lenyűgözően – és néhány játékos számára: zavaróan – nagy volt, de legalább a történet és a küldetések szórakoztattak a sokórás mászkálás közepette.

Forrás: Computer Gaming World #111. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Egy tipikus CGW-kritika 1984 elejéről: screenshotokra nem jutott hely, hivatalos artwork helyett a magazin grafikusa rajzolt valami közepesen odaillőt az oldal tetejére, számszerű értékelés nincs, a cikkíró pedig lelkendezik az extrém hardcore wargame-ért. Az egyedüli hiányzó dolog egy méretes táblázat a sivatagi utánpótlási útvonalak költségeiről, netán a játékban bevethető tankok páncélvastagságáról.


Forrás: Computer Gaming World #014. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

1943: Norman Rockwell megfesti Rosie-t – avagy sokkal ismertebb nevén Liberty Girlt –, aki azt hivatott bemutatni, hogy a világháború miatt egyre kevesebb fiatalembert tartalmazó Amerikában a lányok is képesek bármilyen munkára, legyen az szellemi avagy fizikai.

2014: Marco D’Alfonso megfesti Jill Valentine-t. A kép azt hivatott bemutatni, hogy a Resident Evil-széria tárgyrendszere finoman szólva sem áll szoros kapcsolatban a valósággal.

Forrás: Marco D’Alfonso. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az iQue Player nevű kínai konzol hirdetése. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a gép eredeti kínai neve Shényóu, azaz „játékgép-istenség”.

A gépet egy kínai befektető és a Nintendo közösen fejlesztették ki azért, hogy így meg lehessen kerülni a kínai állam japán cégekkel szemben hozott, illetve a konzolokat betiltó rendelkezéseit. Noha 2004-ben jelent meg a masina, gyakorlatilag egy kontrollerbe préselt Nintendo 64-ről volt szó. A gépre mindössze 14 játék jelent meg, ami egyfelől pokoli kevés, másfelől azonban nincs még egy olyan konzol, amelynek minden egyes programja fantasztikus minőséget képviselt volna.

Az iQue mindenesetre bukás lett (három évvel a GameCube premierje után érthető is talán), hisz még az optimális becslések is alig 12 ezer példány köré saccolják az eladott konzolok számát.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Pioneer talán legszebb hardvere, a Japánban 1981-ben megjelent LD-1000 laser disc-lejátszó; és bár első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy ez egy fénykép, valójában Goro Shimaoka airbrush-művész fotorealisztikus festményéről van szó. A kép mindenki szerint olyan jól sikerült, hogy a következő években ez díszítette a gyártó katalógusait is.

Forrás: Vazetti. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Szomorú látvány: egy 1983-as Star Wars játéktermi gép rothad magában egy évtizedek óta elhagyatott texasi játékteremben. A fotó 2011-ben készült.


Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.