Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

1977. június 24., Amerikában elkezdik vetíteni a Star Warst.

Forrás: Flashbak. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

1981 karácsonya előtt rengeteg olvasó számára valószínűleg ez volt a legfontosabb oldal az első amerikai játékmagazin debütáló számában: melyik konzolt érdemes megvásárolni?

Érdemes megnézni az osztályozott játékkategóriákat – ekkoriban a „játéktermi” és a „sci-fi vagy fantasy” is saját stílusnak számított.


Forrás: Electronic Games #01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A japán magazinok legfőbb vonzereje számomra, hogy  mindig tele vannak olyan játékokkal, amelyekről még sosem hallottam. Néha ezek apró, a japán szoftversüllyesztőben is villámgyorsan eltűnt programok, máskor azonban méretes reklámkampánnyal kísért játékok, amelyekben tényleg hitt a kiadó.

Ilyen a Guerrière Lyewärd is, ez a nem csak japánul teljességgel kiejthetetlen nevű beat ’em up, amelynek hirdetése több 1990-es magazinban is szerepel. A hirdetésen fellelkesedve megkerestem és kipróbáltam a játékot, de rejtett gyöngyszem helyett egy pocsék erogét, vagyis erotikus(nak szánt) játékot találtam csak.

A Guerrière Lyewärd a harmadik világháború után, 2039-ben játszódik, amikor egy vírusnak köszönhetően bolygónk minden nője agresszívan nimfomániás leszbikussá válik, és persze csak az egyetlen kivétel, a lengén öltözött Lyewärd tudja megakadályozni a civilizáció totális összeomlását – öklei mellett ölelését is használva. (A főellenségek legyőzését mindig egy szexjelenet követi.) A tartalom mellett a játékmenet is rém primitív, így a Technopolis által terjesztett és a Takuma Shoten Intermedia által fejlesztett játék kipróbálását egyáltalán nem ajánlom.

Forrás: Oh! X 1990/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az 1986-os játéktermi Taito-játék, a Scramble Formation, illetve néhány helyszíne ma a Google Mapson keresztül. Ahhoz képest, hogy a fejlesztők legfeljebb néhány légifelvételhez férhettek hozzá, tökéletesen sikerült pixelizálniuk Tokió ikonikus épületeit. Nem is véletlen, hogy angolul a játék Tokio címmel jelent meg... (Ha megnéznéd közelebbről az épületeket, hát ezekről van szó: a japán országgyűlés épülete, a Yoyogi National stadion, a New Otani hotel, illetve Yuurakuchou Center Building és mellette a KK Expressway.)

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Az első újság, amely kifejezetten a játéktermekkel foglalkozott, a pénzbedobós automaták tulajdonosai számára készült The Cash Box volt – így ez a nagyközönség számára nem is volt elérhető . Az 1942 és 1996 közt hetilapként megjelent újság a hetvenes évektől kezdve egyre több oldalon foglalkozott a játéktermi automatákkal is, de korábban a flipperek és a különféle gyermekjátékok piacának is fantasztikus forrása volt. Az első években persze a pénzbedobós automata a zenegép, vagyis a jukebox volt, és a lap elképesztően részletes statisztikákat közölt a legnépszerűbb számokról. Ez az összesen húsz régió ízlését részletező toplista-kupac valószínűleg a lehető legpontosabb lenyomata 1949 populáris zenei ízlésének a fiatalok körében.

Az összamerikai bajnok ezen a héten a Buttons & Bows volt, Dinah Shore előadásában.


Forrás: The Cash Box 1949.01.08.. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Nem sok számítógép akad, amely el mert szakadni a fekete, illetve a bézs színektől, de a japán Sharp már 1982-ben meglépte ezt az X1-szériával. Bár ezt is lehetett rendelni unalmas színekkel, a vörös verzió vált a legnépszerűbbé, és ez lett ikonikussá.

Ez volt az utolsó képviselője az operációs rendszer nélküli, úgynevezett „clean computereknek”; bármire vágynánk, azt kazettán, vagy a későbbi modellek esetében kislemezen kellett betölteni. Ennek egyetlen előnye volt: mindig a lehető legtöbb memória maradt szabadon.

A gép atekintetben is úttörő volt, hogy 1985-ben megjelent hozzá egy videorögzítő kiegészítő is, amely a képernyőn zajló dolgokat mentette le; valószínűleg ez volt a legelső ilyen tömeggyártott kütyü a világon.

Forrás: Kkomputer. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Greg Martin volt a felelős a Sega legfontosabb játékainak amerikai borítóiért, így sok más program mellett a Sonic-széria vizuális identitásának meghatározása is az ő feladata volt – munkájának, nem túlzás, ikonikus képeket köszönhetünk. A képen a művész ceruzavázlatai, illetve az azok alapján készült végleges amerikai dobozképek láthatók.

Forrás: Sonic Retro. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy fantasztikus kép, a főszerepben az 1981-es Gorf játéktermi automatával, illetve annak igen drámai intrójával. A fotó 2012-ben készült.


Forrás: Flickr. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Ahogy azt minden, a ’80-as években készült coming-of-age filmben is láttuk, az amerikai iskolai évek igazi bajnoka a geek és a nerd volt, és ha valakit az Atari-klub elnökének választottak, az alig tudta levakarni magáról a felhevült szexuális partnereket.

Forrás: Atari Connection 1982/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Novoplast 1986-ban adta ki bármiféle hivatalos engedély nélkül ezt a Csillagok háborúja társasjátékot. Bár a figurák rögtön felismerhetők (még akkor is, ha a rohamosztagosok rajzfilmesen szomorú kutyusnak néznek ki a pici, lefittyedő sisakvágásuk miatt), a tábla festése az egy szem Millennium Falconon kívül nem sok ismerős dolgot tartalmaz. Mind a borítót, mind a játékelemeket Helényi Tibor festette.

Forrás: Scanzen. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.