Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Minden idők egyik leghaszontalanabb számítógépes kiegészítője, amelynek „számítógépes” jelzőjéért kizárólag a lemezeknek fenntartott négy zseb felelős. Igaz, a mappa legalább nejlonból van, hiszen a nejlon menő!
Forrás: STart #01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Brown egyetemen 1969-ben egy 280 ezer dolláros IBM 2250 számítógépen az alig két évvel korábban kifejlesztett hipertext-rendszert egy fényceruzával manipulálja a hallgató. A linkeket és szöveg-elágazásokat is kezelő modern rendszert többek közt az Apollo űrprogram dokumentálására is használták
Forrás: Wikipedia. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A sci-fi nem csak űrhajókat és nebulákat jelent az SSI szerint, de bizony forrónadrágban és lakkcsizmában terpeszállást gyakorló szőke hölgyeket is.
Forrás: Computer Gaming World #010. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A tragikusan fiatalon, alig 38 évesen elhunyt Tomoharu Saitou festménye a Culdcept: Complete Illustration könyv hátsó borítójára. A képen a kártyajáték lapjain megjelenő szörnyek láthatók. A művész a Culdcept-játékokon túl közreműködött többek közt a Front Mission: Gun Hazard, a Gunstar Super Heroes és a Streets of Rage 2 elkészítésében is.
Forrás: Video Games Densetsu. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az Edge az első években még nem volt az a megbízhatóan mértéktartó magazin, mint mondjuk manapság. A Doom shareware-verziójának tesztelésekor például a cikkíró legfőbb problémája az, hogy az egyetlen feladat a programban a szörnyek kiirtása, és negatívumként hozza fel, hogy nem lehet az ellenfelekkel beszélgetni és szövetségeket alakítani. Értem én persze, hogy az Ultima Underworld kolosszális élmény volt pár hónappal korábban, de azt nem felismerni, hogy a Doom nem egy szerepjáték még akkor is elég furcsa dolog, ha tudjuk, hogy a program igazi hatása csak a következő években mutatkozott meg igazán.
Forrás: Edge #007. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Amerika, valamikor a negyvenes évek második felében: a szabadon elérhető erotika előtti időkben a mezítelenkedő nők látványára vágyó fiatalság legjobb eszköze a merevedés elérésére a képzelőerőn túl a játéktermek kinematoszkóp-részlege volt, ahol egy centért cserébe néhány erotikus fényképet lehetett megtekinteni, amelyeket a gépezet mozgókép illúzióját keltve pörgetett. És hogy ne tudjanak egyszerre többen hozzáférni a látványhoz, csak egy igen szűk nézőkén keresztül lehetett megtekinteni a minden bizonnyal ízléses felvételeket.
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Square mindent bevetett a Final Fantasy VII megjelenésekor, így többek közt a japán McDonald’s éttermekben is futott hirdetésük. A tálcákon levő papíron a játék leglátványosabb jelenetei és a történet rövid összefoglalása szerepelt. A korábban sosem látott intenzitású marketingen fellelkesült RPG-fanatikusok az 1997-es papírfecnit a másik oldalával együtt beszkennelve megőrizték az örökkévalóságnak. Íme.
Forrás: Astral Unit. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A ma már a legtöbb érintett által leginkább letagadott „hamis” James Bond-film, a Never Say Never Again egyik legintenzívebb csatája egy számítógépes játék keretei között zajlott. E cikkből kiderül, hogy a Star Trek és a Star Wars speciális effektjeit is megálmodó John Dykstra cége (ez az Apogee természetesen nem azonos a shareware-forradalmat elindító Apogee-val) miként hozta létre a mai szemmel talán megmosolyogtató, de 1983-ban milliókat lenyűgözőnek tűnő jelenetet.
Forrás: Enter #02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Katsuya Terada 2012-es festménye az első Dragon Quest 25. születésnapjára. Az alkotás természetesen a játék végét ábrázolja, amikor a magányos hős szembeszáll a világot uralni akaró gonosz bestiával.
Forrás: Video Games Densetsu. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A mind oldalra scrollozó részeket, mind pedig Space Harrier-szerűen felépített majdnem 3D-s pályákat tartalmazó Knight Arms újsághirdetése. És igen, az Arsys által fejlesztett PC-s játék alcíme tényleg „The Hyblid Framer”, hivatalos stílusbesorolása pedig a remek „3D Visual New Type Space Action Adventure”.
Forrás: Oh! X 1990/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella