Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Milyen lesz a jövő 25 év múlva? Ezt a kérdést tette fel az Enter magazin 1985-ben, és rögtön választ is adtak rá. Az ilyesféle jóslatok nagy részével ellentétben a leírt funkciók egy része ma már tényleg elérhető, még ha általánosnak talán nem is nevezhető az okosház (és ha a robotok nem is terjedtek el). Igaz, ezeket az újság 2010-re ígérte, nem pedig 2019-re, de ebbe már tényleg nem szabad belekötni...
Forrás: Enter 1985/05. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
December 1994. december 21., Peking, egy nappal azt követően, hogy az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a Kereskedelmi Világszövetség elődszervezete) visszautasítja Kína jelentkezését. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az ázsiai ország képtelen volt hatékonyan fellépni a szellemi tulajdon védelmében. Ebben a boltban például minden játék és konzol hamisított, utányártott példány.
Forrás: EMMANUEL DUNAND/AFP/Getty Images. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Ha Jamie azt mondja, hogy a Gaiares füstöl, hát akkor a Gaiares minden bizonnyal tényleg füstöl. Esetleg dohányzik.
Az aranylánc, a pelyhedző bajuszka és a rakoncátlan szemöldök mellett vegyük észre azt is, hogy 1990-ben egy professzionális játékos számára bizony a Bundesliga-frizura is fontos kellék volt!
Forrás: SegaVisions #04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
„Ha én egyszer megnövök, a tűzoltónak állt testvérem egy kutya életének megmentése közben egy kórház előtt fog brutálisan elgázolni!”
A Super Mario Bros. & Friends: When I Grow Up persze nem egy Mario-bőrbe csomagolt Carmageddon, hanem egy borzasztó primitív digitális színezőfüzet, amelyben Marióékat mindenféle hétköznapi szakma képviselőjeként láthatjuk viszont.
Forrás: VGJunk. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Kouichi Tokita néhány japán játékborítója: Rolling Thunder, The Quest of Ki, Keru Naguuru, Megatrax, Marvel Land. A festő elsősorban Gundam-illusztrációiról ismert, a játékvilágból kizárólag a Namcóval dolgozott együtt. Illetve, ahogy látszik is, a Namcottal. Ez lényegében a Namco kizárólag Japánban használt brandje volt, és az így megtoldott név csak a számítógépes és konzolos termékeiken jelent meg – a játéktermekben végig az eredeti nevet használták. Az utolsó Namcot-logós játék az első Tekken PlayStation-kiadása volt 1995 tavaszán.
Forrás: Video Games Densetsu. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Hogy mi történik a háború után? Még több háború.
Mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy Jungle Rogers (úristen!) közel sem tűnik ezen a képen az urbánus őserdő igazi urának; arckifejezése inkább a zokniban éjszaka víztócsába lépett ember fintorát idézi fel, mintsem egy mutáns- és punkmészárlásra készülő szuperkatona ádáz vicsorát.
Forrás: Zero #02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
1981 mintha egy másik bolygón történt volna meg. Nem csak arról beszélek, hogy a bridzs kártyajáték olyan népszerű volt, hogy Popular Bridge néven saját havilapja volt vagy szimplán arról, hogy 300 dolláros, csak ezt játszó számítógépet lehetett kapni hozzá, de arról is, hogy az újsághirdetésekben rendszeresen kisregényeket is lepipáló mennyiségű szöveg szerepelt.
Forrás: Electronic Games #01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Az amerikai Spectravideo cég eredetileg órakészítő tulajdonosai megfogták az isten lábát, amikor 1982-ben belevágtak a joystick-gyártásba. Bár volt jónéhány elképesztően ócska termékük is, a Quickshot-termékvonal bizony domináns erő volt az európai mikroszámítógépes piacon. A képen az egyik legsikeresebb modellt, az 1985-ben piacra dobott Quickshot II Turbót hirdetik.
A cég 1988-ban csődbe ment, de a nevet megvásárolta egy Hong Kong-i cég, így azzal később is lehetett találkozni. A végső összesítés szerint 42 millió Quickshot márkájú joysticket adtak el világszerte.
Forrás: ACE #006. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Sosem könnyű elmagyarázni a papír-kocka szerepjátékokat a témában nem járatosaknak, de 1982 elején, alig néhány hónappal az első mainstream számítógépes RPG-k megjelenése után ez még nehezebb feladat lehetett. És nem hiszem, hogy ezen segített volna a cikkíró megjegyzése, miszerint a Dungeons & Dragonsban a négy legnépszerűbb szerep a „varázsló, a törpe, a pap és a harcos”...
Forrás: Electronic Games #02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár a Metal Gear NES-verzióját a Konami a designer Hideo Kojima megkérdezése, vagy legalább értesítése nélkül készítette el, az így is lenyűgözően komplex játék lett a sok szimpla lövöldözős program között.
Forrás: GamePro #002. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella