Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Hogy mi történik a háború után? Még több háború.
Mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy Jungle Rogers (úristen!) közel sem tűnik ezen a képen az urbánus őserdő igazi urának; arckifejezése inkább a zokniban éjszaka víztócsába lépett ember fintorát idézi fel, mintsem egy mutáns- és punkmészárlásra készülő szuperkatona ádáz vicsorát.
Forrás: Zero #02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
1981 mintha egy másik bolygón történt volna meg. Nem csak arról beszélek, hogy a bridzs kártyajáték olyan népszerű volt, hogy Popular Bridge néven saját havilapja volt vagy szimplán arról, hogy 300 dolláros, csak ezt játszó számítógépet lehetett kapni hozzá, de arról is, hogy az újsághirdetésekben rendszeresen kisregényeket is lepipáló mennyiségű szöveg szerepelt.
Forrás: Electronic Games #01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Az amerikai Spectravideo cég eredetileg órakészítő tulajdonosai megfogták az isten lábát, amikor 1982-ben belevágtak a joystick-gyártásba. Bár volt jónéhány elképesztően ócska termékük is, a Quickshot-termékvonal bizony domináns erő volt az európai mikroszámítógépes piacon. A képen az egyik legsikeresebb modellt, az 1985-ben piacra dobott Quickshot II Turbót hirdetik.
A cég 1988-ban csődbe ment, de a nevet megvásárolta egy Hong Kong-i cég, így azzal később is lehetett találkozni. A végső összesítés szerint 42 millió Quickshot márkájú joysticket adtak el világszerte.
Forrás: ACE #006. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Sosem könnyű elmagyarázni a papír-kocka szerepjátékokat a témában nem járatosaknak, de 1982 elején, alig néhány hónappal az első mainstream számítógépes RPG-k megjelenése után ez még nehezebb feladat lehetett. És nem hiszem, hogy ezen segített volna a cikkíró megjegyzése, miszerint a Dungeons & Dragonsban a négy legnépszerűbb szerep a „varázsló, a törpe, a pap és a harcos”...
Forrás: Electronic Games #02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár a Metal Gear NES-verzióját a Konami a designer Hideo Kojima megkérdezése, vagy legalább értesítése nélkül készítette el, az így is lenyűgözően komplex játék lett a sok szimpla lövöldözős program között.
Forrás: GamePro #002. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az elsősorban flipperekről ismert Stern Electronics nyolcévnyi története során egész pontosan egy darab sikeres videojátékot készített, mégpedig a Berzerket. A Wizard of Wor elődjeként is felfogható program több szempontból is érdemes a figyelemre: ez volt az első játék, amely tömegesen használt szintetikus beszédet, és itt jelent meg az elpusztíthatatlan főellenfelek koncepciója is. Hogy a játékos ne húzhassa az időt (játéktermi gép volt az eredeti verzió), előbb-utóbb minden pályán megjelent az Evil Otto nevű karakter, aki elől csak menekülni lehetett, bántani nem tudtuk.
Az Atari által gondozott kiadások mindehhez egy lehengerlően kidolgozott háttérsztorit is hozzátettek, amely megmagyarázta, hogy a könyörtelenül lemészárolt alakok miért is hívtak minket már a játékteremben is betolakodónak. A világ első antihőse? Igen, az is a Berzerkben debütált!
Forrás: Atari Age #02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az Apple valamikor 1985-ben modernizálta cupertinói bázisát, és egy építészeti évkönyv minden részletre kiterjedően mutatta be az új központ nyilvános részeit, még olyan apróságokra is kitérve, hogy melyik cégtől vásárolták a felújításhoz a festéket és a székeket.
Forrás: Commercial Interiors International (1986). A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Valamikor 1991 késő tavaszán, egy japán játéküzletben. A reklámtábla a Super Famicomra már kapható, illetve nemsokára érkező exkluzív programokat mutatja.
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Amikor a Gold Box-játékok áradata végleg bedőlt, az SSI kétségbeesetten próbált újítani. Az igazán tökéletes új receptet sosem sikerült megtalálniuk, de ha nem is kiemelkedő, de legalább szórakoztató és szerethető programjaik azért néha még megjelentek. És mivel sok esze nem volt a cégnek, hogy tuti ne legyenek sikeresek, ezeket sokszor csoportokban, egyszerre adta ki.
Forrás: Electronic Entertainment #03. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Noha az természetes, hogy egy licensz nélküli, nem-hivatalos végigjátszási segédlet nem használhat az eredeti fejlesztőktől származó képeket a borítóján, néha a perektől való félelem bizony franchise-idegen kinézethez vezetett. Ez a Super Mario 64-hoz készült kötet például Mario nagy gonddal kivájt szemeit valamelyik Simpson-családtag lenyúzott irháján helyezte el.
Forrás: Amazon. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella