Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Az Imagic által kifejezetten játékboltok számára gyártott Game Previewer egység elegáns hirdetése. E szerkezet tulajdonképpen egy demoállvány volt, 24 kipróbálható játékkal, limitálható játékidőkkel és az Atari 2600-hoz illő faborítással.

Forrás: Video Game Ephemera. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Sajnos nem tudni, hogy e kép honnan és melyik évből származik, de tippem szerint egy, a modern irodákkal foglalkozó könyvben jelenhetett meg, talán a kilencvenes évek közepén.


Forrás: Rekall. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Az 1985 áprilisi Antic magazin címlapja, illetve az annak elkészítéséhez használt festmény. A művész Alan H. Okamoto volt, az újság pedig az Atarit is létrehozó Nolan Bushnell új, robotgyártó cégével, az Axlonnal kapcsolatos cikk és interjú miatt rendelte meg ezt a képet. Talán nem is kell mondani: az Axlon nem tudta teljesíteni intelligens robotjaival kapcsolatos nagyratörő terveit a korszak technológiájával.

Forrás: Chrome & Lightning. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Egy igen fiatal, és az általunk megszokottnál sokkal elegánsabban felöltözött Steve Jobs mutatja be cége legújabb termékét, az elsőgenerációs Macintosh-számítógépeket. A nevet amúgy nem ő, hanem az egész projektet elindító Jef Raskin hozta, mégpedig kedvenc almafajtájától, a kanadai McIntosh-tól csenve az ihletet.

Forrás: MacWorld #001. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A „nyaljunk be a hirdetőinknek” program keretei között a CGW még arról is rendszeresen megszavaztatta olvasóit, hogy melyik reklám tetszett nekik a legjobban. Mivel alig másfél évvel vagyunk a Terminator 2 mozipremierje után, az amúgy nem valami eredeti győztes kiléte vélhetően nem fog senkit meglepni.


Forrás: Computer Gaming World #108. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ennél mondjuk sokkal frappánsabb is lehetett volna a második oldal szlogenje, de tény, ami tény: a Phantasy Star II kolosszális előrelépés volt a Master Systemre megjelent elődhöz képest, ráadásul olyan iszonyatos mennyiségű grindelés volt szükséges a végigjátszásához, hogy garantáltan hónapokig tartott, mire a több bolygón is végigvezető kaland végére értünk.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Az 8-track a hatvanas és a hetvenes évek domináns zenei adathordozója volt, uralmának csak az audiokazetták elterjedése vetett véget. Igaz, nem mindenki ebben a szabványban hitt, a nyolcvanas évek elején a piac kegyeiért vívott csatában rövid ideig küzdött a magnószalag is. Ez is mágnesezhető fóliát használt, és az igazi audiofilek szerint sokkal jobban szólt, mint egy aprócska magnókazetta. Lehet, hogy így is volt – mindenesetre a piac nem kért belőle, így a technológia igen hamar kipusztult, hiába nézett ki nagyszerűen például ez az orsós magnó, a Fostex A-8.

Noha ez a fajta magnószalag korabeli számítógépben sosem dolgozott, az 8-track bizony három hardverben is megjelent még a hetvenes évek végén; vagyis hát két és fél – az Exidy Sorcerer ugyanis csak az 8-track kazetták műanyag tokját használta, abba pakolták a mérnökök az érzékeny ROM-okat. A másik két masina az OMNI Entertainment System (ma talán konzolnak mondanánk, ami csak kvízjátékokat futtatott az 8-trackről), illetve a 40 kilónál is nehezebb Compucolor 8001 számítógép voltak.

Forrás: Vazetti. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a Street Fighter II fantasztikus játék volt, Blankáékat az évek során temérdek módon sikerült megaláznia a Capcom pénzéhes licenszelési osztályának. Az egyik legszörnyűbb sebet a remek játék testén a Super Street Fighter II Turbo Amiga CD32-es és PC-s kiadásai ejtették, amelyek a mellékelt borítóval kerültek a boltokba.

Nem tudnám megnevezni az egyértelműen legborzasztóbb részletet a képen, de a sugárhajtású repülőként felszálló Blanka, a hasonlóan repülő, igen tömpe lábú, és, fogalmazzunk úgy, nem klasszikusan szép arcú Chun-Li, illetve a hús-bőr „hajjal” rendelkező Akuma is versengenek e címért. Esetleg a nyakától megfosztott, gerincsérültekre jellemző tartással felruházott Cammy, aki egy aszfalt-robbanás közelében próbál talpon maradni.


Forrás: Games Database. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy korabeli nyomtatott áramkör készítését ábrázoló nagyszerű fénykép, egy 1982-es cikkből, sajnos bármiféle leírás vagy komment nélkül.

Forrás: Electronic Fun with Computers and Games 1982/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Vannak olyan cikkek, amelyekből mind sokat tanulhatunk. A Game Boyra megjelent képregény-feldolgozás, az Asterix mellé született tippgyűjtemény is ilyen. Igaz, a játék végigjátszását tekintve semmi olyat nem nyújt, ami nem lenne amúgy is tök nyilvánvaló, de soha korábban nem született még írás, amely ennyi helyesírási hibát és magyartalan mondatot tartalmazott volna ilyen kevés karakterben.

Forrás: Club Nintendo Magazin 1993/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.