Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Volt már szó korábban a Contra-Probotector névmizériáról, de akkor keverjük meg még jobban ezt a levest: az Ocean ugyan pont az artworkön nem változtatott, de a program számítógépeken megint új nevet kapott. Ma már senki nem tudja, hogy 1) erre mi szükség volt, illetve, hogy 2) mit is akar jelenteni a Gryzor szó, de igazából mindegy is talán – irány jobbra, lelőni mindenkit!
Forrás: The Games Machine #01. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A Mega Man 2 minden kontinensen egyedi borítója. Ma már senki nem emlékszik rá pontosan, hogy miért, mindenesetre tény, hogy a játék megjelenésének időszakában a Capcom japán, amerikai és európai kirendeltségei között nem igazán volt kapcsolat. A játékok persze lényegében ugyanazok voltak, de borítót már mindenki maga rajzolt azokhoz. A japán eredeti Keiji Inafune karakterrajzaiból lett összepakolva, és pontosan tükrözi a karakterek játékbeli megjelenését.
A középen látható amerikai verziót rajzoló Marc Ericksen már többször elmagyarázta, hogy az ő szörnyszülöttje miként jött létre: neki azt mondták, hogy Mega Man igenis középkorú, pisztollyal lő, és még azt is sikerült összekevernie a projektért felelős producernek, hogy nem a képen látható Dr. Light a főgonosz, hanem továbbra is Dr. Wily. Igaz, az azóta sem derült ki, hogy a háttérben látható acélgömb miként került ide az első játék egyik pályájáról – és persze az is nehezen érthető, hogy a főhős bokája mitől bicsaklott így ki.
Az európai borító azonban még megdöbbentőbb, itt már azt sem sikerült eltalálnia a sajnos azóta is ismeretlen grafikusnak, hogy Mega Man milyen színű páncélt visel, nemhogy azt, hogy a játékban milyen kreatúrák szerepelnek a hős mellett.
Forrás: The Cover Project. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Sokat hallani arról, hogy a Dragon Quest-sorozat milyen eszelős hisztériát váltott ki a japán játékosokból, de viszonylag ritkán látni erre képes bizonyítékot. Ez a fénykép valamikor 1990. február 10-én éjszaka készült, alig néhány órával a Dragon Quest IV reggeli premierje előtt. A Tokió elegáns Ikebukuro negyedében szolidan sátrat vert úriember volt az első a sorban, ő ekkor már csaknem két napja várakozott a játékra a BIC Camera helyi kirendeltsége előtt.
Forrás: Mainichi. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
1982-ben, a Times Square-en levő két játékterem közül a nagyobbikban készült a kép. Ugyan a flipperek népszerűsége ekkor már gyors tempóban csökkent, a megfelelő licensz segítségével még meg lehetett hódítani a közönség egy részét. Érdemes megfigyelni egy olyan apróságot, ami vélhetően már soha nem tér vissza: a negyeddollárosok kikészítését a gépre. Itt vélhetően mindegyik érme a fiatal lányé, de a zseton fizikai gépre helyezése amúgy az automata lefoglalását jelentette – a népszerűbb gépeken akár 20-30 foglalót is elhelyeztek a játszani akarók. És persze, mivel a negyeddollárosok nem különböznek egymástól, a lepukkantabb, alkoholt is felszolgáló helyeken a vélt és a valós sorrend közti eltérések miatt konfliktusok is könnyen kirobbanhattak.
Forrás: CNET. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Ne tegyünk úgy, mintha a videojátékok alapján készült filmek új dolgok lennének: az Enix már 1988-ban megfilmesítette az alig egy évvel korábban megjelent Dragon Quest II-t.
Illetve legyünk pontosak: a vállalat azt finanszírozta, hogy egy színjátszó csoport rögzítsen egy alig 22 perces filmet, amely nagy vonalakban (és persze a bő 20 órás grindelés nélkül) meséli el a játék történetét. A lenyűgöző poszter után persze a körülbelül háromyenes költségvetéssel készült film a látvány és a kalandok tekintetében mindenképpen kis csalódás lesz, de a lelkesedés így is átjön a mesén. A teljes műalkotást itt lehet megnézni.
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Dengeki G’s magazin nevében a G betű bizony a Girl rövidítése, így az senkit nem lephet meg, hogy kizárólag csajozós-romantikázós programokat találunk lapjain. A millió, egy kaptafára készült, legfeljebb közepesen erotikus program leírásában a legérdekesebb dolog az elképesztően ostoba címek tobzódása – az itt tesztelt Koyasai alcímében például nemhogy a „shred” szót sem sikerült helyesen leírni, de még ha el is találják a betűsorrendet, akkor sem biztos, hogy egy angol anyanyelvű személy számára olyan menőn hangzana a dolog, mint ahogy azt a japán alkotók minden bizonnyal gondolták. Ebben a számban amúgy többek közt szó esik még a következő játékokról is: Favorite Dear, DevicereigN, Space Ofera, Crescent Noise, The Blue Remembrancer.
Forrás: Dengeki G’s #020. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Valószínűleg sosem fog már kiderülni, hogy az Atari miért éppen egy indiai katonai parádé fényképével hirdette meg egy londoni hotel különtermében megtartott rendezvényét. Az Atari 90’s Show nevű eseményen mutatkozott be Európában a Lynx kézikonzol, de a sajtó figyelme inkább a Deluxe Paint ST-re fókuszált, a népszerű rajzprogram ataris verziójára, amely szintén itt debütált.
Forrás: Zero #08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az első E3-ra még így próbálták összefogdosni a kiállítókat. Úgy látszik, Linda nem volt elég asszertív, mert a dolog nem sikerült: a rendezvényt végül egy hónappal később, Los Angelesben kellett megrendezni, mert senki nem akart Atlantába utazni.
Forrás: Electronic Entertainment #03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Ahol a magyar ravaszság és a japán művészet összetalálkozik, ott valami jó eséllyel valami egészen csodálatos dolog születik: esetünkben például a hivatalosan licenszelt Super Mario World Rubik-kocka!
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Hogy pontosan hány különálló japán számítógépes szabvány is létezett a nyolcvanas években, azt lehetetlen felmérni; de ez a magazinborító legalább a nagyságrendet érzékelteti: a felirat alapján 53 platformra közölnek le összesen 70 játékot, természetesen begépelős BASIC-kód formájában.
Ezek közül csak három volt nyugati masina: az Apple II, a ZX-81, illetve a Japánban VIC-1001 néven futó VIC-20.
Forrás: Micom BASIC 1984/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella