Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Ha mai szemmel böngésszük 1983 játékhirdetéseit, bizony nem sokszor támad kedvünk kipróbálni az adott programot – de nézzen ki akármilyen kajlán is az a pók, ezt a játékot még így is betöltöttem pár percre, annyira hatásos a kék kompozíció.
A screenshotok ismerősek lehetnek: Commodore 64-en ez a program Realm of Impossibility néven jelent meg.
Forrás: Computer Gaming World #013. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az amerikai BYTE magazin 1980 januári száma.
A borító a legkorábbi okosotthon-koncepciókat részletező cikkhez készült. Az itt ábrázolt futurisztikus koncepció ma, a Google Nest korában persze kicsit nevetséges, de annyi erénye legalább ennek az elegáns masinának is volt, hogy nem engedte legszemélyesebb adataink elrablását minden digitális jöttmentnek... A festmény Robert Inney munkája.
Forrás: BYTE 1980/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár nyilván nem létezik újság, amelynek írásaival mindig egyet lehetne érteni, a brit amigás lapok mindenképpen a mélypontot képviselték a játéksajtó történetében. Vegyük csak ezt a bicskanyitogató stílusú „tesztet”, amelynek nagy része a játék taglalása helyett arról szól, hogy a kalandjátékok és a wargame-ek mind végtelenül primitív, kigúnyolandó dolgok, mégpedig azért, mert nem néznek ki elég jól az Amigához képest. Mint ezen újságok szinte minden tesztjéről, úgy erről is üvölt, hogy a cikkíró legfeljebb tíz percet játszott a programmal, az első képernyőről készített egy screenshotot, aztán óriási mellénnyel firkált valamit. (Felháborodásomnak amúgy nincs köze ahhoz, hogy az Arnhem pocsék pontszámot kapott; sosem játszottam vele, nem ismerem. Igaz, a témában gyakorlott tesztelők általában dicsérték, szóval esélyes, hogy nem 37%-ot érdemelt volna.)
Forrás: Amiga Power #03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
1982 tavaszán jelent meg ez a cikk, amely az Amerikában már akkor rendelkezésre álló online játékszolgáltatásokat taglalta. Meglepően sok online program volt elérhető már ekkor is, bár az író elszontyolodva megjegyzi, hogy az áthidalhatatlan technikai problémák miatt valószínűleg grafikát sosem fogunk látni ezekben az online játékokban...
Forrás: Computer Gaming World #003. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Stílusmeghatározások a Cool magazin első számából.
Forrás: Cool 1994/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Persze, érdemes arra is ügyelni, hogy a korszak egyik legsikeresebb szöveges kalandjátéka a hirdetésén sem tudja nélkülözni a tömegesen használt szövegeket, de azért ne hagyjuk kommentár nélkül a rendelhető Spectrum-játékok közül a Penetratort és a Terror-Daktilt sem; ezek a címek szinte tökéletesek!
Forrás: Micro Adventurer 1984/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az amerikai Antic magazin 1985 januári száma.
A címlap az újságban begépelhető kód formájában megtalálható öt felhasználói programot próbálja szuperhősként prezentálni. A borító kiszínezésével kapcsolatos pályázatról a magazin később nem ejtett szót, így vélhetően a kidolgozott figura megrajzolása senkinek sem sikerült ataris rajzprogramokban.
Forrás: Antic 1985/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Nintendo standja az 1989-es nyári, Chicagóban megrendezett CES kiállításon. A cég egy 4600 négyzetméteres területet bérelt ki, és itt minden partnerének biztosított kiállítási lehetőséget (a korabeli cégvezetést ismerve egész biztosan nem ingyen), így az összes NES- és Game Boy-játék ezen a területen vonult fel. A kiállított játékok közt bőven vannak olyanok, amelyek a japán premiert követően mégsem jelentek meg angolul (pl. Cosmic Epsilon, Hot Rocks, Super Sushi Pinball), és persze olyanok is, amelyeket később soha többet, semelyik régióban nem láttunk viszont (a Super Trucks és a Wild Boys). Szintén érdekes sztori a Sunsoftnál kipróbálható Terminatoré: amikor a cég elveszítette a filmek jogait, a program kicsit átalakítva, Journey to Silius néven jelent meg. A gyakorlatban a stand így nézett ki.
Forrás: Video Game Ephemera. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A tízezernél is jóval több, kereskedelmi forgalomba került Commodore 64-játék közül nyilván nem mindegyiknek volt igazi telitalálat a borítója, de a Gertie Goose még ezek közül is alaposan kiemelkedik színes ceruzás technikájával és fura alakjaival.
Forrás: VGJunk. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az amerikai Computer Gaming World magazin 1993 januári száma.
A borítóképet az Electronic Arts rendkívül fura stratégiai játéka, az Ultrabots kapta – no nem azért, mert olyan ígéretes lett volna, hanem inkább azért, mert ez volt az első játék, amelyhez direkt a sajtó számára készített 3D-s renderképek is elérhetők voltak. A marketinghez az EA már ekkor is nagyon értett...
Forrás: Computer Gaming World #102. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella