Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Az ekkor épp a Judy Totoya művésznevet használó Yasushi Yamaguchi festménye a Phantasy Star II hölgyeiről. A színes hajzuhatagokban, fura gépezetekben és kebelvillantó „sci-fi” dresszekben is gazdag kép az 1993-as, Phantasy Star Collection könyvben jelent meg.
Forrás: Video Games Densetsu. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A japán I/O magazin 1983 januári száma.
A címlapra helyezett screenshotok mind olyan játékokból származnak, amelyek begépelhető gépi kód formájában e számban debütáltak. A címek fentről lefelé: Dangerous Drive, The Quety és Bug Fire. A random króm szexrobot egész biztosan Hajime Soroyama valamelyik műalkotása által ihletve került a címlapra.
Forrás: I/O 1983/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Egy minden bizonnyal nagyszerű buli szórólapja 2002-ből. A tokiói LUNErS klubban ezen az estén a játékvilág legjobb zeneszerzői közül toborzott csapat lépett fel. A zenét Yuzo Koshiro (Streets of Rage, Actraiser, Shenmue), Shinji Hosoe (Ridge Racer, Tekken, Zero Escape), Kimitaka Matsumae (Siren, Kileak the Blood, beatmania IIDX), Koji Nakagawa (Ridge Racer Type 4, Ace Combat 3), valamint Hiroshi Ookubo (Tekken 4, Ace Combat 04, We Love Kamari) szolgáltatták, a két VJ pedig Jun Kobayashi és Taro Hino voltak, akiket máskülönben a Rez direktoraként, illetve a Space Channel 5 effektfelelőseként ismerhetünk.
Forrás: Astral Unit. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az eredeti Flight Simulatornak két folytatása is volt, melyek közt az eligazodásban a számozás apró eltérései segítenek: a II volt az eredeti fejlesztő „kamu” második része, a 2.0 pedig a Microsoft-féle tényleges folytatás neve volt.
És hogy mi a baj a Flight Simulator II-vel? Igazából semmi, egyszerűen arról van szó, hogy ez csupán az első rész kicsit kibővített PC-s verziójának portja volt a többi számítógépre. Ez tehát mai szemmel egy patch-ekkel vagy DLC-vel kezelt verzió volt, amit azonban teljes áron dobtak piacra. A fő újítás a napszakok és az időjárás megjelenése volt, de a grafika is észrevehetően szebb lett.
Forrás: Antic #21. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Nem állítom, hogy egyes-egyedül kizárólag ennek a pocsék „szóviccekkel” teli füzetnek, elnézést, vicckönyvnek, a megjelenése vezetett a hardvernagyhatalom Sega jól ismert bukásához, de azt hiszem egyetérthetünk abban, hogy az ismeretlen „humorista” által 1994-ben összedobott oldalak komolyan hozzájárultak a cég – és Sonic – renoméjának porba omlásához.
Forrás: UK Resistance. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A brit Amiga Format magazin 1996 januári száma.
A platform ekkor már finoman szólva sem volt egészséges állapotban, így az újság már nem is tudott játékot a borítóra helyezni. Bár az újság így is tudott valahogy öt játékot tesztelni, ahogy a felcím is ígéri, a fő fókusz az MPEG Amigára költözését boncolgató cikk volt; ami egyébként a reményekkel szemben végül nem hozta el a gép második aranykorát...
Forrás: Amiga Format #80. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Sajnos sem a forrást, sem a fénykép (filmkocka?) készültének idejét nem sikerült beazonosítanom, mindenesetre innen jól kiderül, hogy a koktélasztal-kiszerelésű játéktermi automaták eredetileg mire is voltak kitalálva: randizásra.
Forrás: Vazetti. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egy Tomy Tutor – avagy leánykori, azaz japán nevén Tomy Pyuuta. E számítógépet a Matsushita anyavállalat kifejezetten gyermekeknek tervezte, a szlogen szerint egy nyolcéves gyermek a dokumentáció áttanulmányozását követően szülői felügyelet nélkül is tudta használni. Ki tudja, talán ez így is volt, ám a szörnyű kontrollerek, a szánalmas programválaszték, illetve a jóval vonzóbb riválisok miatt a masina mind Japánban, mind Európában villámgyorsan megbukott – így Amerikában már meg sem jelent.
Forrás: Wikipedia. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Nem tudom, ki felelt azért, hogy a C-betűket K-ra cserélje a Mortal Kombat minden sajtóanyagában, de a PC-s verzió e hirdetésében bizony csúfos kudarcot vallott...
Forrás: Computer Gaming World #114. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Az amerikai Creative Computing magazin 1978 januári száma.
A címlapot a Jim Pallas szobrász által készített futurisztikus remekmű, Blue Wazoo foglalja el. A konstrukció létrehozásához a művész kizárólag számítógépes kábeleket és egyéb alkatrészeket használt fel. A masinán egy fotocella is található, és az minél több természetes fényt érzékel, annál jobban rezegteti a kiberállatot.
Forrás: Creative Computing 1978/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella