Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Amikor 1983-ban az Atari egy újabb Star Wars-játékon dolgozott, ezúttal a Return of the Jedi eseményei alapján, az első ötlet az volt, hogy a film talán legizgalmasabb jelenetét, az Endoron lezavart speeder bike-száguldást dolgozzák fel szuperlátványos módon. A fenti koncepciók ehhez a játékhoz készültek, és bizony a „Wizz Bang” fantázianevű luxusmasina vélhetően milliók fantáziáját indította volna be. Amikor a játék kibővül további járművekkel (Chewbacca egy AT-ST-t irányít, Lando pedig a Millennium Falcont vezeti), ez a megközelítés már nem működött, így a végleges játék sokkal szimplább kivitelezéssel jelent meg.

Forrás: Tumblr. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Az első emailt 1971-ben küldték ki az arpaneten, de egy ideig több rivális szabvány is létezett. A „plex” például a korai fórumokat és üzenetküldési lehetőségeket kínáló, havi előfizetéses rendszerben elérhető CompuServe neve volt a felhasználók között küldött szöveges privát üzenetekre. Az 1985-ben bevezetett EasyPlex rendszer lényegében az az újítás volt, hogy a leveleket már nem parancssorokkal lehetett megírni és elolvasni, hanem egy ASCII-grafikás felület segített a kezdő felhasználóknak ebben.

Forrás: Compute #64. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

1982-ben a ma is gyurmákkal és hasonló játékokkal foglalkozó DAS piacra dobott két agyagozókészletet, amelyek az Advanced Dungeons & Dragons karaktereit használták. Ezzel goblint és sárkányt lehetett előállítani, a másikkal pedig varázslót és harcost lehetett szobrászkodni. Bármit is mutasson a hátsó grafika, kentaur és zombi (?) nem volt...

Forrás: 2 Warps to Neptune. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A brit Zero magazin 1992 januári száma.

Bár az Another World nálunk, Európában az eredeti francia borítót viselte, az amerikai marketingnek ez nem volt elég, és oda egy jóval akciódúsabb (és gagyibb) képet gyártattak, melyen a játékban igazi szereppel nem bíró párduclény is megjelenik. Mivel a Zero vezetősége a tinisrácok ízlésére építő borítókat erőltette, a Delphine-től kértek egy olyan képet, amely extra vérrel ábrázolja ezt a szörnyeteget.


Forrás: Zero #27. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Egy korai számítógépes ismeretterjesztő könyv 1983-ból, amelyhez a kiadó megvette C-3PO és R2-D2 jogait. Összesen 150 kérdés, illetve az azokra adott viharosan optimista válasz szerepelt a lapokon, Ken Barr skót illusztrátor nagyszerű képei mellett.

Forrás: 2 Warps to Neptune. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Bár egy amerikai szövetségi szerv, az FCC engedélyét is ki kellett kérni a komplex manőverhez, de már 1975-ben is lehetséges volt a műholdakon keresztül közvetlen kapcsolatot létesíteni két távoli civil számítógép között.

Forrás: BYTE 1976/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

1987-ben Thomas Rattigant, a Commodore International vezérigazgatóját a cég biztonsági szolgálata erélyesen kivezette a cég amerikai központjából – az igazgatótanács pedig a vele híresen rossz viszonyt ápoló főrészvényes Irving Gouldot választotta meg a helyére. Később kiderült, a tisztogatásnak volt még néhány vezéráldozata, pár többmillió dolláros per is a cég ügyvédei nyakába szakadt, és ahogy fent látszik, az első nagy Amiga-rendezvény is emiatt maradt el. Bár az amerikai piacot sosem tudta visszahódítani a Commodore, Európában a következő években piacvezetővé tudtak válni.

Forrás: Amiga World 1987/03 és 1987/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A magyar PC Guru magazin 1994 januári száma.

A borítón a szövegesen meg sem említett Companions of Xanth kalandjáték látható; apró érdekesség, hogy az eredeti artworköt tükrözve használta fel a grafikus. Illetve nem is mai értelemben vett artwork ez, hanem a beszkennelt játékdoboz – az címből az A betű lába be is lóg jobb felül.


Forrás: PC Guru 1994/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Nehéz elhinni, hogy mind a mai napig senki nem próbálta meg továbbgondolni az Archon különleges játékmenetét; és bizony a hitetlenkedés nem is haszontalan, hisz volt már egy ilyesmi játék, mégpedig a Hudson Soft gondozásában Japánban 1990-ben Famicomra és Game Boyra megjelent Castle Quest. Mivel azonban Amerikában már akadt egy Castlequest nevű játék, itt e programot végül Triumph néven jelentette be a kiadó – ám valami ismeretlen okból végül egyik verzió sem jelent meg. (Európában az eredeti Castle Quest néven legalább Game Boyon napvilágot látott a program.) Mielőtt azonban a Hudson Soft amerikai szárnya törölte volna a fejlesztést, Daryl Cagle ismert politikai karikaturistával készíttettek egy csodálatos új borítót, ez látható oldalt.

A játék egyébként igen érdekes: a sakktábla mindig hat mező széles, de magassága változó, és ezen egységeink egy taktikai szerepjátékhoz hasonló módon tudnak lépegetni és varázsolgatni. Ha két figura egy mezőn találkozik, egyszerű jRPG-csata kezdődik, amelyeket az adott alakok képességei befolyásolnak.

Forrás: Video Game Ephemera. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Mekkora változást is tud négy év hozni... Az első kép az akihabarai NEC Bit-INN számítógépes boltot mutatja 1978-ban, két évvel nyitás után. A vevők által összeszerelendő kitek értékesítésével és a számítógépek népszerűsítésével foglalkozó bolt a japán geekek első generációjának egyik központja volt, még akkor is, ha az eleinte százezer jennél is drágább TK-80 kiteket csak nagyon kevesek tudták megengedni maguknak.

A második kép 1982-ben készült, amikor a bolt egy jókora része már  ingyen látogatható klubként működött: gyerekek százai, talán ezrei tudtak itt hozzáértő oktatók irányítása alatt beleszagolni a programozásba és a játékfejlesztésbe. A nyolcvanas években még különféle japán számítógépekre (is) dolgozó cégek legénysége jó eséllyel megfordult valamelyik Bit-INN üzletben – a tokiói első bolt után ugyanis később Oszakában, Yokohamában és Nagoyában is megnyílt a helyi franchise.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.