Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Nem gondoltam volna, hogy a kardió-gépek videojátékokkal történő felberhelése ennyire régi ötlet – e cikk 1994 tavaszán jelent meg, amikor néhány módosított PC-s játék már dolgozott az edzések izgalmasabbá tételén. Igaz, a technológia akkor végül nem lett sikeres, így cikkben említett módosított konzolos játékok már sosem készültek el.

Forrás: Electronic Entertainment #03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Az amerikai EGM magazin 1993 januári száma.

A borító tökéletes emlékművet állít a korszak menő amerikai gyerekmániáinak: Tini Nindzsa Teknőcök, Addams Family, Wayne világa, Terminátor és Superman virítanak a képen. Sőt, még Bubsy is pozitív szavak kíséretében jelenik meg, amire ’93 után már soha nem volt példa.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #042. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Határozottan állítom, hogy a világ egyik legjobb játékborítója a máskülönben teljesen felejthető Awesome című amigás shoot ’em up dobozát díszíti. A Psygnosis általában is nagyszerű grafikusokkal dolgozott együtt, de amikor megvásárolták John Harris festményét, a korábban már létező Mass: The Building of FTL1-et, az kiemelkedően zseniális húzás volt tőlük! Annak mondjuk letörném a kezét, aki úgy döntött, hogy holmi ajándékpóló miatt a végleges borítóra egy plecsnit is kell pakolni...

Egyébként nem tudom, hogy festményeknél ez mennyire megszokott, mindenesetre e képnek van egy folytatása: a Rebuilding of FTL1.

Forrás: Graphicine. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A fotó-digitalizálás a hetvenes években még nem szimplán technikailag jelentett kihívást, de ha színekre is vágytunk, hát a minőség is hagyott kívánnivalókat maga után.


Forrás: BYTE 1987/05. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Minden kép nemhogy ezer szóval, de szinte egy időutazással ér fel ebben az 1977-es cikkben, amely az amerikai nyugati part első igazán nagy számítógépes eseményéről szól. Érdemes elolvasni a cikket is – abba az időbe vezet, amikor már sokan sejtették, hogy a számítógép lehet a jövő záloga, de azt még senki nem tudta pontosan, hogy ezt miként is lehetne elérni.

Forrás: BYTE 1977/07. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A francia Tilt magazin 1990 januári száma.

A borítót uraló mezítelen hölgy az újság grafikus programokat összehasonlító cikkéhez készült, hisz a Deluxe Paint III, a Leonardo, a Windows Paint és a többi szoftver képességeit is aktképek létrehozásával tesztelték a derék újságírók.

Forrás: Tilt #074. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Na ki van a képen?

Igen, a helyes válasz Mega Man. Ráadásul a kék bombázó nem is valami albán rajongói rajzfilmben nézett így ki, hanem a teljesen hivatalos Captain N sorozatban, amely a NES-es játékfelhozatal ismert karaktereit mixelte össze. A karakter azért lett zöld, mert a karaktert amúgy nem ismerő rendező színhibás tévén nézte meg a játékot, az animátor állítólag „elfelejtette”, hogy a karakternek kéknek kellene lennie, a Nintendónál pedig senki nem vette észre a színcserét.


Forrás: Captain N Wiki. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Pac-Man eredeti design-dokumentuma, Toru Iwatani eredeti rajzaival és kézirásával. A második kép a pálya felépítését, a különféle sprite-ok jelentését magyarázza el, a harmadik a négy eltérő szellem (Japánban: vörös, pink, cián és narancs) viselkedését foglalja össze, az utolsó pedig a Pac-Man sebessége és a szellemek aktivitása közti összefüggéseket próbálja megvilágítani.

Forrás: DenfamiNicoGamer. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A Defender of the Crown létrejöttéről szóló cikk írása közben gondolkodtam el róla, hogy milyen meglepő, hogy a népszerű programot nem kezdték el azon nyomban másolni a Cinemaware vetélytársai. Önmegtartóztatás volt az ok? Netán az eredetiség mindenek felett álló parancsa?

Nem, szimplán tudatlanság – természetesen az én részemről. Alig két év kellett hozzá ugyanis, hogy boltokba kerüljön az általam korábban nem ismert Kingdoms of England, amely egyértelműen másolat volt. Igaz, a térkép jóval több provinciát adott, lovagi viadal helyett pedig íjász-verseny volt benne, ráadásul akár a multiplayer is lehetséges volt, de amúgy a stílusteremtő eredetit másolta a program a nőmentéstől az egyszerű csatákig bezárólag.

A recept mindenesetre itt is működött, hisz három évvel később a Kingdoms of England egy vikingekkel feldobott folytatást kapott, majd megjelent a Németországba átpakolt verzió, a kiszámítható módon Kingdoms of Germany nevet kapott ön-klón is.

Forrás: Amiga World 1989/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A brit Edge magazin 2000 januári száma.

Ezt a címlapot az egyik gonosz Black & White-szörnyeteg uralja; igaz, a jó verzió sem nézett ki sokkal jobban. A magazin e számban hirdette ki az ezredforduló előtti idők legjobb játékaiból készített toplistáját, az első tíz helyezett a következő volt:

01. The Legend of Zelda: Ocarina of Time
02. Super Mario 64
03. GoldenEye 007
04. Tetris
05. Gran Turismo 2
06. Quake II
07. The Legend of Zelda: A Link to the Past
08. Street Fighter II Turbo
09. Half-Life
10. Super Mario World


Forrás: Edge #80. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.