Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Tokióban nap mint nap több ezer pachinko-teremben zajlanak hasonló jelenetek: idősebb hölgyek és urak öntenek vödörszám apró fémgolyókat az automatába, abban reménykedve, hogy abból jutalom gyanánt még több vödörnyi golyócska fog kiömleni. Aki igazán komolyan gondolja a bulit, az már előre feltankolt néhány köbmétert a golyókból. Ez a kép 2000-ben készült, de igazából 1948 óta bármikor replikálni lehetett volna; akár ma is.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Talán így nézett volna ki a Resident Evil 5, ha a játékot a Capcom pár évtizeddel korábban, a Commando-mánia idején készítette volna el. A pixelművész a svéd Junkboy volt.
Forrás: Geek-Art. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A magyar Club Nintendo Magazin 1994 februári száma.
Amikor a lap kintről kapott egy nagyszerű festményt, akkor már nem tudták elrontani a borítót. Igaz, a játékneveket leírni már nem mindig sikerült jól, és egy magyartanár vélhetően a rövid szlogenek olvastán is a szívéhez nyúlna, de higgyétek el, ezen az oldalon van a legkevesebb baki!
Pac-Man nevét amúgy a magazin a következő módokon próbálta leírni a borítón, illetve a tesztben: Pac Man, Pac-man, PacMan és Pac. Mindenhogy sikerült, csak helyesen nem.
Forrás: Club Nintendo Magazin 1994/02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A két itt hirdetett program közül az Abuse az érdekesebb: amennyire meg tudom állapítani, a teljes áron terjesztett program egyetlen funkciója az volt, hogy elindítása után valami sértést vágott az ember fejéhez. Mai modern korunkban természetesen erre már nem kell költeni – csak indítsunk el egy tetszőleges multiplayer programot, és máris érkeznek a megalázó kommentek.
Forrás: Antic 1982/06. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Amilyen jót tett Yuji Naka karrierjének az első Sonic the Hedgehog elkészítése, éppen olyan rosszat tett az eszelős siker fejlesztői szabadságának. Innentől kezdve a designer lényegében rá volt kényszerítve a Sonic-termelésre, pedig korábban egy rakás egyéb ötleten is dolgozhatott. Ilyen volt a képen látható Metal Lancer is, amely ugyan csak ez az egy kép maradt fenn, mégis érdekesnek tűnik. A játéktervező utolsó, Sonic előtti játékában egy fiatal lány által vezetett űrhajót lehetett volna irányítani, az akció pedig a Naka által leprogramozott sprite-forgató és -átméretező rutinoknak köszönhetően elképesztően látványos volt. Illetve lehetett volna...
Forrás: DenFamicoGamer. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az MPEG csoport, illetve ennek szabványai 1988 óta próbálnak egységes megoldásokat találni a videojelek tömörítésére. Mivel még ma is százmilliók használják az általuk lefektetett megoldásokat, munkájukat sikeresnek minősíthetjük. A videó és annak tömörítése a játékok világában a CD-k megjelenésével vált fontossá; az első MPEG-kompatibilis konzol az 1990-es CD-i volt – feltéve, ha megvettük hozzá a külön kapható videokártyát.
Forrás: Edge #006. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A magyar PC Zed magazin 1999 januári száma.
Utólag elég furcsának tűnik a Heretic II-t címlapra tenni, amikor az újságban ott figyel a Half-Life tesztje is, de hát simán meglehet, hogy ahhoz a derék újságírók nem tudtak megfelelő képanyagot szerezni. Igaz, mindkét programmal elégedettek voltak a kollégák, a Valve remeke 94, a Raven alkotása pedig 93 százalékot kapott.
Forrás: PC Zed 1999/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Szó se róla, a szlogen tényleg szédítően hatásos – annyira, hogy az már talán fel sem tűnt a multimédiával így megszédített tömegeknek, hogy az FMV-játékok első generációja a sekélyesnél is sekélyesebb volt...
Forrás: Electronic Gaming Monthly #023. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Az Ultima III tényleg fantasztikus volt; sőt, én magam annyira kedvelem, hogy talán még egy falikárpitnál is menőbb dologhoz hasonlítottam volna...
Forrás: Antic #21. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Egy beállított reklámfotó, amely az 1985-ben piacra dobott Cray-2 szuperszámítógépet volt hivatott népszerűsíteni. A korának leggyorsabb számítási teljesítményét nyújtó gép 1.9 gigaflops teljesítménnyel rendelkezett, és aranyérmes pozícióját három teljes éven át meg is tudta tartani. A tényleges számítást a hengeres modul nyújtotta,háttérben látható trapezoid „vízesés” pedig a hűtésért felelt – a design pedig direkt azért lett ilyen hivalkodó, hogy a nagyközönség a megelevenedő sci-fit lássa a Cray technológiájában.
Forrás: 3200 Baud. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella