Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
A Sharp X68000 számítógépcsaládhoz készült merevlemezek elegáns hirdetése 1990 legelejéről. Az árakhoz némi útmutató: amikor a reklám megjelent, egy dollár 145 jent ért, egy forint pedig két és fél jen értékkel bírt.
Forrás: Oh!X 1990/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A ma elsősorban repülőgép-turbináiról, orvosi berendezéseiről és pénzügyi szolgáltatásairól ismert General Electric a nyolcvanas években sokkal szélesebb portfólióval rendelkezett – hogy mást ne mondjak, a World Wide Web előtti korszak egyik legnagyobb online szolgáltatója a GEnie volt. A „civil” lehetőségek (például fórumok, chat-szobák, file-letöltés) mellett ez volt az egyik első nagy multiplayer játéktér is. Mint a legtöbb hasonló szolgáltatás, ők is különféle, csak online játszható programokat vásároltak meg különféle fejlesztőktől, amelyekkel óradíj ellenében lehetett játszani.
Forrás: Computer Gaming World #110. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A magyar Playtime! magazin 2001 februári száma.
Valószínűleg az első és az utolsó alkalom, hogy Magyarországon a Persona-sorozat címlapot kapott. Itt szeretném megjegyezni, hogy az Aladdin: Nasira’s Revenge című játékról írt cikkemnek a következő elméncség volt az alcíme: „Csadorból vödörbe”...
Forrás: Playtime! 2001/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár az általános közvélekedés az, hogy az első grafikus MMORPG az 1996-os Meridian 59 volt, valójában a MUD-ok és a Meridian 59 közti korszakban is bőven akadtak csak online játszható, 2D-s grafikával szerelt szerepjátékok. A Sierra a Shadow of Yserbiusszal csalogatta saját online szolgáltatásához az ilyesmire vágyókat, az MPG-NET és a CompuServe a Kingdom of Drakkart kínálták, az America Online-on pedig a Legends of Kesmai és a Neverwinter Nights voltak a legtöbbek által játszott RPG-k. És persze ott voltak a kisebb, független próbálkozások is, mint a középső hirdetésen is látható Legends of Future Past.
Forrás: Computer Gaming World #101 és #102. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
1982 tavaszán Los Angelesben a városvezetés több környéken is betiltotta a játékautomatákat, mondván, azok megrontják a sok ártatlan gyermeket. Ez a fénykép a kevés lázadó „játékterem” egyikében készült, akik vadul (és mint később kiderült, sikeresen) fellebbeztek a tiltás ellen. Az idézőjelet az indokolja, hogy ahogy a háttérből meg is tippelhető, ez valójában egy 7-Eleven vegyesbolt volt. Igen, amikor a legtöbb igazi játékterem fülét-farkát behúzva, és a rolót lehúzva várta a hatóság következő lépését, addig néhány kisebb bolt erősen punk hozzállással küzdött a jogaiért.
Forrás: 2 Warps to Neptune. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár itthon csak filmszerű játékaik terjedtek el, a Cinemaware Amerikában rengeteg pénzt keresett látványos sportjátékaival is. A TV Sports néven futó franchise az amerikai foci mellett jéghokival, illetve kosárlabdával is foglalkozott.
Forrás: Amiga World 1988/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A magyar Cool Magazin 1995 februári száma.
Nem, nem tudok mit hozzáfűzni a borítóhoz – legfeljebb annyit, hogy a magazinon belül sincs erre magyarázat. A lap összesen hat játékkal foglalkozott – a borítón megemlítetteken túl a Beneath a Steel Sky, a Jazz Jackrabbit és az F-15 Strike Eagle III kapott még oldalakat – de cápát evő vámpírnő (?) azokban sincs.
Talán ennél is meglepőbb azonban, hogy a Rise of the Robots, minden idők egyik legócskább játéka 89%-ot kapott a tesztben!
Forrás: Cool Magazin 1995/02. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Igen, volt időszak, amikor a Nintendo némi aprópénzért cserébe boldog-boldogtalannak hajlandó volt licenszelni legismertebb karakterét, Mariót. Ebből az áldásból többek közt az Interplay is részesült, akik jobb ötlet híján két oktatóprogramot dobtak össze PC-re a karaktert felhasználva: talán nem sokkol senkit az információ, hogy a Mario Teaches Typing-játékok a billentyűzet használatát próbálták tanítani. Igaz, ha a borítókat vesszük alapul, az 5x, illetve a wsx „szavak” a legfontosabbak a felhozatalban, így talán többekben is felmerülhetett a gyanú, hogy egy korosodó vízvezeték-szerelő talán nem a legjobb ember egy ilyen modern képesség sikeres oktatására.
Forrás: VGJunk. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Ha nem vagyunk szőrösszívűek, ki kell mondanunk: az 1944-es fotón a fiatalember a világ első FPS-ével játszik. Ez persze még egy elektromechanikus gép volt: a masina a négy méterre levő falra vetítette képeit, amelyekre a szabadon mozgatható fegyverrel lehetett lőni. A játékgép neve célratörő módon Anti-Aircraft Machine Gun volt.
A fotó a Kansas Cityben levő Wonderland játékteremben készült.
Forrás: Retro Bitch. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A Mega CD története tele van törölt fejlesztésekkel és csődbe jutott stúdiókkal, és bizony a Time Slip is ezek közé tartozik. Sőt, itt minősített esetről van szó, hisz az ASG Technologies kiadó (a fenti leírást és az egész biztosan nem ingame képet tartalmazó prospektust az 1994 nyári CES-en osztogató cég) nem nézett utána annak, hogy a cím valóban levédethető-e, így aztán arról sem volt tudomásuk, hogy a Vic Tokai egy évvel korábban ezen a néven már kiadott egy SNES-játékot. Ez a Time Slip végül sosem jelent meg, és 1996-ot már a kiadó sem érte meg: a PlayStation azonnali sikere annyira betett a többi 32-bites platformra koncentráló terveiknek, hogy további próbálkozások helyett inkább bezárták az egész vállalkozást.
Forrás: Video Game Ephemera. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella