Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


A megszokottól eltérő, speciális betűtípusok ötlete 1970-ben még annyira sokkolóan új volt, hogy a nem éppen a fontok témájára specializálódó Playboy egy teljes oldalt szentelt a koncepciónak.

Forrás: Playboy 1970/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Nintendo 1889-ben jött létre, mégpedig azért, hogy egy japán kártyajátékhoz, a hanafudához gyártsanak kézzel festett lapokat. Mivel a kártya akkor még nem számított filléres fogyóeszköznek, a paklikat strapabíró fadobozban árulták, azokra pedig mindig valami rézkarc-másolatot raktak, hogy ne legyen olyan unalmas. Nem tudni, hogy pontosan mikor is készült ez a pakli, de az annak dobozán levő kép a Nintendo egyik első gyárát mutatja, ahol az alkalmazottak a szellős „üzemben” üldögélve festik egyenként a lapokat.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Néhány fantasztikus pillanatkép Amerika különböző játéktermeiből, az 1981 és 1983 közötti első aranykorból.


Forrás: 2 Warps to Neptune. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A kilencvenes évek heves flamewarjainak lángjait részben a cégek táplálták, például az ilyen hirdetésekkel. Itt éppen az SSI rúg bele az 1992-ben már sokkal nagyobb szerepjáték-hatalomnak számító Origin Systemsbe, mondván, hogy a Legends of Valour scrollozása sokkal finomabb, mint az Ultima Underworldé.

Forrás: Computer Gaming World #102. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az első számítógépeken a képernyőn látható dolgok elmentése borzasztó nehéz dolog volt, és igen sokáig egy fényképezőgépet is igényelt a folyamat. Ez az 1981-es cikk ehhez ad tanácsokat. A korai magyar játékújságok is így dolgoztak, éppcsak a felszerelésük volt jóval gyengébb, így a képeken bizony látszott e megoldás minden hátulütője.

Forrás: Atari Connection 1981/03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy ritka undorító hirdetés, és egy még visszataszítóbb kisujj a Sonytól.


Forrás: Playboy 1973/03. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Foxboro Computers bemutatóterme valamikor a hetvenes évek elején. A képen a FOX 2/30 mainframe gép látható néhány terminállal – a teljes rendszer működése a kézikönyvből ismerhető meg részletesen.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Egy szűkszavú előzetes a Zedből.

Forrás: PC Zed 1998/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Az EGM 2001 szeptemberi száma volt az első újság, amely részletesen beszámolt a Final Fantasy X-ről, a játék történetéről, karaktereiről és persze a játékmenet részleteiről. A magazin remek kapcsolatainak köszönhetően sikerült elérniük, hogy az előfizetők számára exkluzív borítót rajzoljon Yoshitaka Amano, a széria egyik legfontosabb grafikusa. James Mielke szerkesztő fotói ennek folyamatát örökítik meg.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

1976-ban egyáltalán nem volt magától értetődő, hogy kincset érő számítógépünkre valamiféle grafikus kijelző is rá van kötve, így aki ilyesmire vágyott, az maga eszkábált proto-monitort. Ezt az óriási felbontású példányt a BYTE magazinnak is író Thomas Buschbach rakta össze; hogy miként, az itt olvasható el.

Forrás: BYTE 1976/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.