Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Egy sajnálatosan kevés fényképet használó beszámoló az 1993 nyarán Chicagóban megrendezett CES kiállításról. A mázlista újságíró elalélt az Aladdin szuperlátványos bemutatkozásától, közvetlen közelről meg tudta nézni a Sega VR headsetet, és persze próbált lelkesnek tűnni mind az újonnan bejelentett Sonic-játékok, mind pedig a Mega CD-re érkező játékok miatt.

Forrás: Dengeki Mega Drive #04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Nem vagyok benne biztos, hogy egyet tudok érteni ennek az 1985-ös kazettareklámnak a fő állításával. Azt pedig semmiképpen nem tudom támogatni, hogy oldalunkra kötött walkmannal és vezetékes fülhallgatóval végezzünk súlyzós erősítő gyakorlatokat – remélem, senki nem sérült meg súlyosan a TDK ezen sugallatára.

És van egy kérdésem is: az élettartam garancia vajon azt jelenti, hogy még ma is beküldhetnék egy kásásan szóló kazettát a cégnek, és azt azonnal cserélik vagy javítják?

Forrás: Vazetti. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Nem értem a viccet a szlogenben, és nem értem, hogy a mágneses sakktábla miért épp a PC-re van fektetve, de arra legalább van magyarázatom, hogy a hirdetés miért hívja a nagylemezt mininek. Az „eredeti” számítógépes lemezek ugyanis még annál is jóval nagyobbak voltak; 8 inch volt az átmérőjük, és azok mellett az 5.25-ös tényleg picinek tűnt.

Ez a váltás persze igen régen történt – abban a korszakban, amikor még a sakkprogramoknak sem volt grafikája, hanem kizárólag a lépéseket köpték ki, és a játékosnak is szövegesen kellett bevinnie a saját mozgásait. Emiatt persze valódi sakktábla nélkül nem is lehetett velük játszani.


Forrás: JohnClaudi Electronics. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Az elhanyagolt, alkoholistává vált, végletekig lepukkant Justicia példáján keresztül mutatja be a karikaturista, hogy a Pac-Man milyen ördögi hatással is van az oly ártatlan gyermekekre. A rajz 1982 áprilisában jelent meg az amerikai Asbury Park Press című, minden bizonnyal nagyszerű lapban.

Forrás: Retro Bitch. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A csodálatos nevű Electro Brain kiadó felkérésére David Schleinkofer megfestette a bal oldalon látható képet a Raiden Trad SNES-verziójának borítójára. Ő sem tudja, hogy mi történt, de végül a cég a jobb oldalon megcsodálható, botrányosan anti-perspektivikus rémálomba csomagolva adta ki a játékot. Minden kétség nélkül kimondhatom: rossz döntés volt!

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Nehezen lehetne elképzelni ennél 1) ostobább játékcímet, illetve 2) ennél visszataszítóbb színekkel dolgozó artworköt, a HAL America marketingeseinek mégis sikerült mindkettőt e reklámra passzíroznia. A Kabuki Quantum Fighter amúgy egy játékmenetét illetően standard akció-platformer volt, minőségi megítélése pedig csak attól függ, hogy az ember mennyire bírja a NES-korra jellemző hihetetlen nehézségi szintet.

(A játék hirdetésen is büszkén világgá kürtölt alaptörténetét mindenkinek ajánlom, akit taszítanak a logikus történetek.)


Forrás: Electronic Gaming Monthly #020. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A nyolcvanas évek végén (1988-as hirdetést látunk) még nem volt tabu nevén nevezni a konkurenciát, és még nem volt tilos nyílt színen belerúgni a riválisokba. Esetünkben az ilyesmire mindig könnyen kapható Atari bizonygatja két oldalon, hogy az Atari Mega 4 (leánykori nevén az Atari ST1) mennyivel is jobb vétel, mint a még ekkor is kizárólag monkrómban dolgozó Macintosh.

Forrás: The Dot Eaters. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Tudom, nem számít eredeti dolognak merevlemez-, illetve RAM-árakon szörnyülködni de hát mit csináljak, ha ez a két komponens az, amelyek esetében radikális árcsökkenés történt. Egy gyors keresés alapján 64 GB RAM ma 446 dollárba kerül; ennyi pénzből 1976-ban talán 10 kilobyte-ot lehetett volna összekapargatni. (És az azóta 450%-os inflációról még nem is beszéltünk...)

Forrás: BYTE 1976/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Mielőtt a Nintendo és a Famicom végképp legyőzte volna őket, az Epoch volt Japán legfontosabb játékipari hardvergyártója. Több konzoljuk mellett számos önálló masinát is kiadtak, ez például az Astro Thunder 7, amellyel 1983 karácsonyán lepték meg a japán nagyközönséget. (Később Nagy-Britanniában is megjelent, de ott már a Grandstand Firefox F-7 nevet viselte.)

Nem tudom, a képekből átjön-e, mindenesetre az első Star Wars felejthetetlen végső jelenetét lopták le, ahol a játékos hajójának egy mesterséges árokban kell addig túlélnie, míg egy torpedóval fel nem robbantja az űrállomást. Nyilván nem X-Wing alakú volt az űrhajónk, de a TIE Fighterek már sokkal kevesebbet változtak; és bármibe lefogadom, az ő hangjuk volt a Kyuuuuun...


Forrás: Vazetti. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


1990 régen volt. Hogy milyen régen is, azt az is jelzi, hogy ekkor még sikert lehetett aratni pusztán digitalizált fotók ígéretével. A sárga fürdőruhát viselő hölgy fotója például minden videojátékos újságban ezerszer lejött; tippem szerint sokkal ismertebb kép, mint a neki otthont adó játék borítója.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #012. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.