Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Megvallom, hivatalos verzió híján én nem tudtam, hogy az X-Out első főellenfele ennyire undorítóan néz ki a valóságban, de az Amiga-verzió tehetséges grafikusa, Celal Kandemiroglu szerencsére megfestette, hogy a sprite (a bal alsó screenshoton látszik) pontosan mi is akar lenni.
Forrás: Zero #03. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Amikor még nemhogy nagyfelbontású artworkök nem léteztek a videojátékokhoz, de még screenshotokat sem lehetett értelmes minőségben lopni, akkor a hirdetésekhez valami új ötletre volt szükség. A Donkey Kongot saját gépeire licenszelő Atari ravasz marketingesei például egy papírmasé kompozíciót alkottak.
Forrás: Atari Connection 1983/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Alig 165 dollárt kóstál, és már készíthetünk és nyomtathatunk is otthonunk biztonságában néhány randa üdvözlőkártyát – 1987-ben ez jó eséllyel ugyanolyan rossz ajánlatnak tűnt, mint ma. Vagy persze nem: ha esetleg elhisszük a kiadó állítását, miszerint „vad sikerről” van szó, talán a világ akkor és ott pontosan erre vágyott.
Forrás: STart #07. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Hogy mit keres egy PlayStation-hirdetés egy ízig-vérig nintendós magazinban? Egyszerű: a konzoliparban frissen megjelenő Sony nem törődött a viselkedési szabályokkal és íratlan előírásokkal, így lényegében 1994 második felében minden játékújságba belegyömöszölték karácsonyra tervezett új konzoljukat. A letámadás teljes pályás volt: ez a hirdetés a Dengeki Super Famicom egyik júniusi számában jelent meg, így a télapó feltehetően okozott néhány felvont szemöldököt.
Forrás: Dengeki Super Famicom 1994/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
A Millipede munkacíme még Centipede Deluxe volt, így aztán sejthető, hogy nem egy forradalmi átalakulások tömegét hozó folytatásról, hanem egy kicsinyég átrajzolt, picinykét átalakított, és jelentősen megnehezített új kiadásról van szó. És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy e játékban már sztori is volt! No nem valami érdekes sztori, és főleg nem egy kidolgozott sztori: a Millipede története mindössze annyi, hogy íjász karakterünk (akit igen kreatívan az Archer névvel ruházott fel a designer Ed Logg) féltett gombaerdejét védi az éhes szörnyek támadásaitól.
Forrás: Tilt #013. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Mielőtt a CD Projekt állt volna neki a Witcher-játékok gyártásának, a Metropolis Software már megpróbálta digitális formába ölteni az ősz hajú, és a képek alapján úgy tűnik, lila kezeslábast viselő Geralt történeteit. A lengyel cég játéka már játszható állapotban volt, mitöbb, egy kisebb német kiadót is meggyőztek a projekt támogatásáról, ám végül azt túlságosan szlávnak ítélték, egy olyan terméknek, amire a világ elenyésző része lenne csak kíváncsi – így aztán inkább a Gorky 17-re, majd annak folytatásaira koncentráltak. Jó tíz évvel később aztán a vadul terjeszkedő CD Projekt felvásárolta a vegetáló stúdiót, így ha volt még ott valaki az eredeti csapatból, az ismét e világba látogathatott.
Forrás: PC Zed 1998/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Hangulatos pillanatfelvétel egy Miami Beach-i ifjúsági központból. A naptár 1977-et írta, de még mindig a Computer Space volt az egyetlen videojáték a sok flipper és az egy szinttel lejjebb levő bowling-terem mellett.
Forrás: We Are The Mutants. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Amikor a „Don’t Dead, Open Inside” találkozik az „El Hopaness Romtic”-kal.
Forrás: Amtix #01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Mindig érdekelt, hogy a StarCraft vajon miként festett volna az ősi Commodore 64-en? Tessék: Junkboy megrajzolta nekünk.
Forrás: Geek-Art. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egy Atari 1200XL számítógép, és felette Regan Cheng formatervező csodálatos eredeti vázlatai a géphez. Mint látható, az egység formája hamar kialakult, és csak a részletek és a színek alakultak át a gép véglegesítésekor.
Forrás: Atari Museum. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella