Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Az „első színes desktop PC” elismerés büszke tulajdonosa, az Intelligent Systems által 1976 utolsó napjaiban piacra dobott Compucolor 8001 számítógép. A 2 MHz-es processzorral és 4K memóriával szerelt gép 2690 dolláros árcédulát kapott, így hiába volt tényleg igen látványos színes grafikája, a jóval olcsóbb riválisok közt elvérzett a piacon. (És ki tudja, talán az is számított, hogy a Compucolor 8001 40 kilót nyomott...)


Forrás: Old Computers. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A Life magazin 1944 márciusi számának egyik cikke a Kansas Cityben levő Wonderland játékteremmel, illetve az abban mulató katonákkal és nővérekkel foglalkozott. A háttérben látható tábla szerint 16 éven aluliak nem flipperezhettek – az ezt előíró törvény egészen 1977-ig hatályban volt.

Forrás: Retro Bitch. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A kilencvenes években az volt a menő, ami veszélyes volt, így tucatnyi játékhirdetés próbált azzal hatni iskoláskorú olvasóira, hogy őrületet, szenvedést és egyéb negatív fizikai tüneteket lengetett be csali gyanánt. Az Atari is erre a lóra tett a Lynx kézikonzol megjelenésekor: a marketing szerint olyan lenyűgöző a konzolszintű játékélmény egy hordozható gépen, hogy attól mindenki megszédül majd. Talán így is volt: a géppel együtt megjelent Blue Lightning fantasztikus technológiai erődemonstráció volt (egy közepes After Burner-klón képében), de ezen, illetve jónéhány jólsikerült játéktermi átiraton felül nem sok izgalmas programot tud felmutatni a konzol. Az itt is hirdetett nyolcfős multiplayer például jószerivel csak elméleti lehetőség volt, hisz azt egyetlen játék használta ki. A terjesztés is botrányos volt: Japánban meg sem jelent a gép, és Európában is csak katalógusból lehetett rendelni, a boltok nem tartották készleten a Lynxet. És ha ennyi csapás még nem lett volna elég, hát az is sokakat idegesített, hogy a gép a hat elemét mindössze négy-öt óra alatt lemerítette, míg a Game Boy négy elemmel is simán bírta 15-20 órán keresztül a gyűrődést.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #012. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A japán számítógépek mindig is élen jártak a miniatürizáció terén, ám amikor ez nem jött össze teljesen, akkor is szerették könnyen hordozhatóként hirdetni magukat. A Hitachi első MSX-szabványú számítógépe, az MB-H1 azonban tényleg portábilis volt, még egy kis hordozófület is ki lehetett húzni a gépből. Egyetlen dolog nem látszik csak a képen: az óriási külső tápegység, ami nélkül szegény iskolásleányka nem fogja tudni bekapcsolni az „elegáns mandula” színű MSX-ét...


Forrás: Micom BASIC 1984/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Számítógép-vezérlő rendszer a távoli 1968-ból – Doug Engelbart használta ezt legendás prezentációján, amely lényegében elindította a számítástechnika új, máig tartó „civil”korát. A jobb kéz a világ legelső egerét használja, ami alatt amúgy a világ első egérpadja látszik. A bal kéz egy keyseten nyugszik: ennek öt nagy „gombja” módosította az egér és a billentyűzet gombjainak hatását (lényegében a mai Shift, Alt, Control gombok megfelelője volt, még két opcióval). Az ölben is elférő, a szekrényméretű mainframe-ek korában maximálisan hordozhatónak nevezhető hardvert Jack Kelley tervezte, a Herman Miller cég egyik ergonómus mérnöke.

Forrás: Computer History. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

1) Mindenkinek nyomatékosan és ismételten felhívnám a figyelmét, hogy a Maniac Mansion alapján egy három évadot megérő élőszereplős tévésorozat készült, amit ma teljes egészében meg lehet nézni YouTube-on (évadok: 1, 2, 3)!

2) A játék NES-verzióját ugyan a Jaleco adta ki, de azt a LucasArts fejlesztette; egész konkrétan Douglas Crockford volt felelős a projektért. Mint azt remek cikkében megírta, a portolás legnehezebb része az volt, hogy megvívjon az amerikai Nintendo extrémen csúcsra járatott családvédelmi cenzoraival. A mikróban szétpukkantott hörcsög a játékban maradhatott, hisz az erőszakkal nem volt gond, éppcsak beszélni nem lehetett ilyesmiről: még a kill szót is kivetették a játékból, így aztán a játékben levő, erdetileg Kill Thrill névre keresztelt játéktermi automatát is át kellett nevezni. Mivel az első új verzió, a Muff Diver is alantasnak ítéltetett, a játék egyik hátterében a Tuna Diver gép látható. Ja, és persze a játék elkészítéséhez használt SCUMM nevét is letiltották az ellenőrök – így az a stáblistában sem jelenhetett meg...

Forrás: Electronic Gaming Monthly #019. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Super Famicomra megjelent sci-fi akciójáték, az Edo ko Kiba fantasztikus borítója. A festmény annak a Yoshiyuki Takaninak az alkotása, aki többek között kiemelt szerepet játszott a Macross realisztikusabb, military-jellegű hangulatának kialakításában. Egyéb munkáit többek között Star Wars, a Gundam és a Nausicaä univerzumok hivatalos illusztrációi közt is megtalálhatjuk, de a Metal Gear Solidokhoz is rendszeresen festett borítókat.


Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ahhoz képest, hogy bő évtizeden keresztül, az első működő prototípus előkerültéig mindenki abszolút hihetetlen és hiteltelen kacsaként kezelte a „Nintendo PlayStation” gondolatát, a korabeli újságok mind részletesen beszámoltak a hardverrel kapcsolatos fejleményekről.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #050. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Nagyn remélem, ez a könyv egy új vallás alapításáról szól, és nem tippeket akar adni a Pac-Manhoz, hisz még a szellemek színét sem sikerült eltalálni a borítón! Egy kicsit még azon a botrányos pályán is dühöngtem, de aztán rá kellett jönnöm, hogy az bizony a még a korhoz képest is kiemelkedően ótvar Atari 2600-verzió randa helyszíne, és nem egy őrült grafikus hagymázas képzelgése.

Forrás: Tilt #002. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Korábban láttunk már egy szép válogatást a Panasonic korai hordozható televízióiból, most pedig itt van közelebbről egy azok közül. A TR-425R modell tervezői lényegében egy ébresztőórás rádióban rejtettek el egy képernyőt, ami 1970-ben egész biztosan űrtechnológiának tűnt sokaknak.


Forrás: Playboy 1970/05. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.