Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Nick Gentry nem vászonra fest, hanem elhagyott, kidobott kislemezekre – ez egyfelől egy utalás a technológia mulandóságára, de ennél is fontosabb talán, hogy egy tényleg egyedi művészeti ág létrejöttének, gyönyörű képek megszületésének lehetünk szemtanúi.
Forrás: Riscar o Mapa. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
Ritkán látok olyan játékhirdetést, amely zsigeri undort váltana ki belőlem, de a BurgerTime Deluxe sikerrel járt: nem szimplán a hamburgerbe rejtett papírtok taszít, hanem inkább az a szomorú burger-szerűség a maga meg-nem-olvadt sajtjával, totális öntet-mentességével és grillsütőt sosem látott zsömléjével. Kulinárisan egyes alá, és sajnos a játék sem volt sokkal jobb.
Forrás: Electronic Gaming Monthly #024. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.
Bár a mai szemnek egész biztosan úgy tűnik, a felső képen nem egy memóriakártyát helyeznek éppen egy vakuba – nem, az kérem egy speciális elem, amelyet a miniatürizáció legelső hullámának különféle elektronikus kütyüi használtak.
Forrás: Playboy 1974/12. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Az 1993-as Eric the Unready egyike volt az utolsó nagy költségvetésű és minőségi szöveges kalandjátékoknak. Bár illusztrációk voltak benne, ezek tényleg azok voltak: állóképek, amelyek adtak némi támaszpontot az események elképzeléséhez, de a karakter soha nem látszott a monitoron, sőt, a képeket ki is lehetett kapcsolni, ha nagyobb szövegmezőre vágytunk. A játék legjobb pontja az volt, mint megannyi más remek szöveges kalandjátéknál: a kiválóan működő szövegértelmező, illetve a nagyszerűen megírt szövegek. A tesztelés során több ezer, a végigjátszás szempontjából hibás, de a tesztelők által kipróbált parancs kapott humoros reakciókat – és persze a kép is egy ilyet mutat.
Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
A Zombie Hunter minden idők egyik legaljasabb játéka volt: a harc kőkemény volt, és primitívsége miatt igen halálos is, viszont nincs benne semmiféle mentési lehetőség, nincs folytatási lehetőség; ha karakterünk elpatkol, az egészet kezdhetjük újra. A siker egyetlen esélye az, ha az első pályán egy órán keresztül tápolunk. Ki tudja, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Japánban Famicomra és MSX-re megjelent program nyugati jogait megvásároló Activision végül fehagyott tervével, és mégsem adták ki a programot NES-re.
Forrás: MSX Magazine 1988/07. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A liverpooli Odin stúdió (a Thor kiadó belső csapata) a nyolcvanas évek közepének egyik meg nem énekelt szereplője volt, pedig fennállásuk három rövid éve alatt 12 játékot készítettek el. Ezek közül a Hypaball, a Robin of the Wood vagy épp a Mission A.D. jóval ismertebbekké váltak, mint a cég első alkotása, a fura című Nodes of Yesod. Bár többek között Commodore 64-re és Enterprise-ra is megjelent, a Nodes of Yesod legnagyobb sikereit ZX Spectrumon aratta. Hogy a Holdon játszódó, holdvakondokat és szörnyeket is szerepeltető játéknak mi köze van a kabbalához, és azon belül is a jeszodhoz, arra sosem született válasz.
Forrás: Amtix 1985/01. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
A Pac-Man tényleg őrületet okozott Amerikában. Hogy mekkorát? Hát, hogy túl messzire ne menjünk, például az itt hirdetett album első kislemeze, a címadó Pac-Man Fever kilencedik helyre jutott a Billboard 100 listán, és összesen két és fél millió darabot adtak el belőle. A második kislemez, a Do the Donkey Kong is félmillió példány fölé került – a teljes album pedig ezen felül további 1.2 millió eladást generált. A „zenekar” neve Buckner & Garcia volt, az albumon pedig olyan slágerek lapultak még, mint az Ode to a Centipede vagy a Goin’ Berzerk.
Forrás: Cash Box 1982.05.01.. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Ez némileg kevésbé drámai sztori, mint az öbölháborúban megégett, és mégis működőképes Game Boy regéje, de a bűnös macska fotója miatt muszáj megtapsolnunk a marketingeseket. És persze az sem maradhat említés nélkül, hogy az Apple már a nyolcvanas évek elején tudta, hogy a minőségi ügyfélszolgálat márkahű vevőket eredményez – részben ez is magyarázata lehet a 43 éves cég csaknem folyamatos sikerének.
Forrás: Personal Computing 1981/10. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Megvallom, külső segítség nélkül nem tudtam elolvasni a logót; ha van valaki, aki esetleg hasonlóan szenved, elárulom a megfejtést. E játék címe tehát: Mercury: The Prime Master, és bármennyire is sci-fi hangulatot sugall a festmény, egy hagyományos japán RPG-ről van szó, mágiával és kardokkal, esetleg időnként egy-egy kósza lépegetővel megszórva.
Forrás: Furoku-Archive. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Egy Philco TRANSAC S-2000 Model 212 típusú számítógép szépen rendszerezett tranzisztorai. Ez a számítógép 1962-ben debütált, nem sokkal azt követően, hogy a Ford felvásárolta a pénzproblémákkal küzdő céget – ám mivel e modellből két év alatt mindössze hét darabot sikerült eladni, a Philco bezárásra került, és a Ford végérvényesen az autógyártás felé fordult. A fotót Marcin Wichary készítette.
Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella