Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
A játék eredeti key artján és a japán konzolos kiadás dobozképén nem volt elég izom a Capcom brit döntéshozóinak ízléséhez képest, ezért muszkulárisabb módon újrafestették Akiman karaktereit.
Forrás: ST Format 1989/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár a Twin Galaxies ma már 15 ezernél is több játék rekordjait kezeli, sajnos ez a három remekmű nincs köztük, így nem tudom megmondani, hogy az apróbetűs rész szerint ZX Spectrumon, a fotó szerint pedig Commodore 64-en játszó Luke eredményeit 40 év alatt megdöntötte-e a világ.
És külön dicséret a fotósnak, aki a képek alapján National Geographic-operatőrhöz méltó módon követte a prérin a Shadowfax lovait.
Forrás: Personal Computer Games 1983/nyár. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Bár sosem volt a kezemben Cheetah RAT, van egy olyan sanda gyanúm, hogy ez az eszköz nem forradalmasította a joystick-ipart 1984-ben...
Forrás: Your Spectrum 1984/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
Lunar: bár a játékmenet egy pixellel nem haladja meg a Mega Drive-átlagot, a CD-nek köszönhetően valódi anime átvezető videók mesélik el a történetet. Hát csoda, hogy rövid időre a legnagyobbak közé tudott emelkedni?
Forrás: Marukatsu Mega Drive 1992/09. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A nyolcvanas években még akadtak teljesen őszinte magazinok is. Már csak azt szeretném megtudni, hogy ebben a kontextusban a parm szó vajon mit jelentett?
Forrás: Hardcore Computist #10. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
1965 tavaszán vagyunk, a már használható mainframe rendszerek épphogy terjedni kezdenek a katonai kutatólaborokon kívül is, és a TIME a rendelkezésre álló adatokból megpróbálta kiszámolni, hogy milyen is lesz az a társadalom, amelyben a számítógépek már elterjedtnek számítanak.
A festmény Boris Artzybasheff alkotása.
Forrás: TIME Magazine 1965.04.02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A legtöbb piacon a Master System igen csúnyán elbukott a NES térhódításának megakadályozásában, ezért a Sega vezetősége kiadta a parancsot: a következő, immár 16-bites konzoljuknak mindenképpen a SNES előtt kell megjelennie. Ez sikerült is (méghozzá két teljes évvel!), ráadásul a feszített tempó ellenére a konzol is kiváló hardver tudott maradni. A korosodó NES mellett a Mega Drive tényleg generációs ugrás volt, és a Sega legsikeresebb időszakát köthetjük hozzá.
Forrás: Mean Machines 1990/10. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Egy újabb tökéletes magazinnindzsa, Martens bakanccsal, kecses bokával és ha jól látom, borostás és graffitizett felsőtesttel.
Forrás: Sega Force 1992/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Többszörös istenkísértést hajt végre a francia Joystick magazin szerkesztősége: egyrészt a logikai maximumig kitágították az „előzetes” szó jelentését, másrészt pedig szívbaj nélkül húzták fel harmadoldalas méretre a 320x200-as screenshotokat.
Forrás: Joystick #002. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Oh Mann! Akárki is írta ezt a megalázós szöveget („ha tényleg túl nehéz neked a Battle Arena Toshinden 2, akkor inkább játssz a nyuszival!”), biztosan nem próbálta meg maga is legyőzni a játék szimplán csak Master névre hallgató főellenségét, mert az a korszak hagyományainak megfelelően egy igazi unfair féreg volt.
Amikor ez a hirdetés megjelent a német konzolos lapokban, alig két hónapnyira voltunk a Tekken 2 megjelenésétől, ami sok más hatása mellett a Toshinden-szériát is padlóra küldte.
Forrás: Das Offizielle PlayStation Magazin 1996/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.
A fejléckép forrása: waneella