Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Nem gondolnám, hogy ez a cikk 1986-os tömegigényeket próbált volna kielégíteni, de a szerzők boldogak lehetnek: 2024-re minden autóba annyi számítógép került, hogy az ember már néha sokallja is azok jelenlétét.

Forrás: Mikro Magazin 1986/07. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Persze, P. Bagge úr humorban oly gazdag vázlatrajza kacagtatja a fiatalt és az időset is, de én azért megkérdezném az alkotót arról, hogy miért csak négy fogas van a Pac-Man-automata munkahelyi öltözőjében, ha már kártyahelyből sikerült ötöt rajzolni.

Még véletlenül sem szeretném túlelemezni a dolgokat, de a diszkrepanciából arra következtetek, hogy Pac-Man nem kapott fogast – akkor viszont hol tárolta kalapját, hm? És ha ez alapján azt feltételezzük, hogy csak Inky, Blinky, Pinky, valamint Clyde ruháit tartalmazza a fogas, akkor meg kell kérdeznünk, hogy merre található a negyedik kabát és kalap? És miért nem azonos fogason van a harmadik készlet öltözet?

És miért megy mindenki haza egy játékteremből délután ötkor?

És hol van a hiányzó harmadik (és negyedik) táska?

Bagge úr, ez bizony elégtelen, átgondolatlan, irreális...

Forrás: Video Games 1982/10. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Nem fordul elő sűrűn, hogy egy platform teljes játékkínálatát meg lehet jeleníteni egy hirdetésen, de 1991-ben még sikerülhetett a Lynxnek ez a bravúr. Érdekes apróság a Comlynx csatolókábelek hálójával elérhető nyolcfős multiplayer-élmény említése: ezt szinte minden Lynx-hirdetés felvonultatta, annak ellenére is, hogy mindössze egyetlen játék akadt a konzol teljes története során, ami támogatta ezt – a géppel együtt megjelent Todd’s Adventures in Slime World.

Forrás: Amiga Format 1991/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Értem én, hogy a zsinórmentes kontroller koncepciója 1989-ben velejéig futurisztikus volt, de hogy a Faxtron II név sokkal inkább valami irodai szuperfaxot juttat az ember eszébe, az is biztos.


Forrás: Videogames & Computer Entertainment 1989/07. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Bár ez a hirdetés 1984-ben próbálta eladni, a Telengard már akkor csaknem évtizedes múltra tekintett vissza. Az eredetet 1975-ben, a korábban már részletesen bemutatott PLATO rendszerben kell keresni. Ekkor készült el a dnd file-néven futó, ám The Game of Dungeons címképernyővel bejelentkező játék, amit persze csak néhány igen menő egyetem mainframe gépein lehetett játszani. Ez, a ránk maradt ős-szerepjátékok másodikának híre valahogy eljutott a Purdue egyetemre is, ahol egy Daniel Lawrence nevű diák tanulmányait félredobva átírta azt a helyi DEC gépeken futó TOPS-10 operációs rendszerre, kedvesen Dungeons & Dragons címmel.

Pár évvel később Lawrence mindenféle trükköt és átalakítást bevetve átírta játékát otthoni számítógépekre is: 1982-ben az Apple II, TRS-80 és a Commodore PET verziók jelentek meg, majd később jöttek az egyre furcsább kiadások – a DOC-változat például már körök nélkül, valós időben futott, és így gyakorlatilag teljesen játszhatatlanná vált.

Forrás: Commodore Power Play 1984/Tavasz. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Bell telefontársaság San Francisco-i központjában készült a fotó, mégpedig azon az emeleten, ahol a távolsági hívásokat kapcsolták össze az operátorok. Az 1958-as fénykép nem csak azt mutatja meg, hogy ez a lenézett szakma kizárólag nőket foglalkoztatott, de arra is, hogy szigorúnak tűnő felügyelők figyelték a beosztottak minden mozdulatát.

Forrás: White Dog Blog. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Erősen kattintékony címeket vonultat fel a digitális erotikával foglalkozó Future Sex magazin első száma; na de azt ki gondolta volna, hogy a szex jövőjét a konyhakéssel szerelt hölgyek jelentik?


Forrás: Future Sex 1992/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Az 1981 óta jármű-szimulátorokon dolgozó Rediffusion végül csak nem lépett át a szoftveripar szórakoztató ágába, és komoly játékait nem tette elérhetővé civilek számára*. Ennek oka feltehetően az volt, hogy az eleinte pilótaképző eszközöket gyártó céget hamar felvásárolták, majd adták-vették a különféle katonai beszállítói vállalatok. Ma az eredeti vállalat a francia Thales tulajdonában van, és Thales Training & Simulation néven készíti katonai és civil járművek kiképző szimulátorait.

*A cég által kifejlesztett hidraulikus rendszerek jóval később néhány Disneyland-látványosságban azért megjelentek, jelenleg a Star Tours és az Iron Man Experience dolgoznak Thales-fejlesztésű eszközökkel.

Forrás: Big K 1984/04. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


380 fontért cserébe Atari ST-n is futtathatóvá váltak a PC-s játékok. Nem egy hasonló kiegészítő láttunk már, de még ha esetleg jól is működtek, igazán sikeressé egyik sem tudott válni.

Forrás: ST Format 1989/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Meglehetősen régi esport-bajnokság döntőjét láthatjuk a képen: az amerikai haditengerészet aeronautikai irodájának irodistái készülnek az 1926. április 15-én megrendezett gyorsgépelési viadal döntőjére.

Forrás: Library of Congress. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.