Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Hogy elengedhetetlen szüksége volt a Tetrisnek arra, hogy a teli sorok automatikus eltűnése helyett azokat kiépített bombákkal kelljen felrobbantani? Nem, de meglepő, hogy ez az új játékmód milyen érdekes extrát jelent az unalomig ismert játékmenetben! A teljes árat valószínűleg nem érte meg, de ma érdemes pár menet erejéig kipróbálni ezt a fura mellékszálat.

Forrás: Fusion 1996/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A Dark Vengeance bemutatkozása még jóval a legelső Tomb Raider megjelenése előtt volt. Akkor 12 eltérő karaktert és forradalmi, külső kameranézetet ígért a Reality Bytes stúdió. Bő három évvel később ebből három karakter, és egy már mindenki által ismert külső nézet maradt meg.

Bár a rém klisés nevű Dark Vengeance valószínűleg korábban sem szólt volna akkorát, mint Lara Croft első jelenése, 1998 legvégén már egyenesen unalmasnak hatott. Igaz, a három eltérő karakter legalább teljesen eltérő fegyvereket (és egy, azaz egy saját pályát) jelentett, de a játék még így sem tudott igazán különlegessé válni.

Forrás: PC Accelerator 1998/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A brit cottami szénerőmű fő irányítópultja, egy évvel a 2019-es bezárás előtt. A kijelzők nagy része 1968 óta változatlan formában van jelen, éppen ezért az utólag beszerelt monitorok eléggé kilógnak a képből. Külön dicséret jár a Bond-főgonosz vulkánbeli fészkébe is remekül illő világítótest megtervezőjének!

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Ha nem kaptuk meg nyomdaminőségben a Doom 2 borítóját  díszítő festményt, hát muszáj egyet saját kézzel előállítani. Lehet, hogy így a láncfűrész kissé tömpe lesz, de hogy pinky ennyire még sosem volt sárga, az egészen biztos!

A nagy mű Mathew Hatton munkája.


Forrás: Hyper 1994/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Értem én, hogy itt a valós idejű játékmenetet próbáljuk eladni, de azt meg kell jegyezni, hogy a történelem legnagyobb tábornokai sokszor bizony kivárták a maguk sorát – az időzítésnek, a türelmes várakozásnak igenis hatalmas szerepe volt a stratégiában...

Forrás: incite PC Gaming 2000/02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Lehet, hogy a naivitásomat árulom el a kérdéssel, de volt olyan időszak vagy technológia a www korai időszakában, ahol külföldi hívás díját kellett fizetni, ha valaki nem magyar weboldalt keresett volna fel?


Forrás: Internet Kalauz 1996/06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ahogy a Hobbit, úgy a Sherlock legfőbb marketingértékét is a minden(ki) mástól függetlenül tevékenykedő NPC-k jelentették, amit a kiadó Melbourne House lelkesen „intelligens, élő” világként próbált meg eladni. Az „élő” még csak-csak stimmelt, de az „intelligens” ellen bizony tiltakozni kell – a Sherlock karaktereire millió jelző illik, de az okos egész biztosan nem. Lestrade hajlamos volt a játék legelején egy ártatlan embert letartóztatni, és ezzel teljesen váratlan game overt a játékosra zúdítani. Persze volt megoldás erre: lopva követni kellett a rendőrt, és amikor taxiba ült, a sofőrt egy külvárosi utcába kellett küldeni – a játék elég okos volt ahhoz, hogy ezt megértse, de Lestrade magától többé már nem tudott kiszállni az autóból. Efféle bugok tömegesen jelentkeztek a játékban: ha hellóval köszöntünk Watsonnak, két órával később lefagyott a játék, nem egyszer ájult őrök állták el utunkat, egyes házakban pedig váratlanul megjelenő autóforgalom tette próbára a játékos problémamegoldó képességét. Ez a kiszámíthatatlanság egy szöveges kalandjátékban a végigjátszást ugyan szinte lehetetlenné tette, de a elindításonként mindig eltérő káosz élménye sokakban megmaradt.

Forrás: Crash 1984/12. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A multimédia-korszak egyik evolúciós csökevénye a sok közül: a VHS-lejátszóra hasonlító fotó-CD masina. A legfeljebb 640x480-as felbontást kezelő Kodak Multiplayer (?) emellett zenei CD-ket is lejátszott, és bár ez 1993-ban talán tényleg futurisztikusnak tűnt, hamar kiderült, hogy ilyesmire nincs szükséges a világnak...

Forrás: PC Home 1993/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Azt hiszem, egyetérthetünk: tökéletes reklámot kapott a Quiz no Hoshi, ez a Forma-1-tematikájú kvízjáték!

Rendben, ahogy azt a hirdetés is állítja, a modern versenyautók világa csak egy az öt eltérő kvízjáték között: van még itt kérdéssor a PC Engine verekedős játékairól, és van egy szottyadt kártyás memóriajáték is. A majdnem jól leírt nevű Heart of Stone volt azonban a program fő mutatványa: egy sztorival és anime-jelenetekkel teli táblás, RPG-elemekkel teli kvízjáték, amelyben egy Hoshimaru nevű sráccal kell megmenteni élete szerelmét, plusz, ha lehet, megakadályozni az apokalipszis bekövetkeztén dolgozó démonkirály terveit is.

És tudjátok mit? Pont ilyen kaotikus, elvadult játékokra lenne szükség ma is!


Forrás: PC Engine Fan 1992/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Én nagyon szerettem a Warlords III-at (és még inkább önállóan is futtatható kiegészítőjét, a Darklords Risingot), de ha azt annak idején ezzel a szörnyen semmitmondó reklámmal próbálták volna eladni nekem, hát biztos nem adtam volna neki esélyt.

Forrás: PC Games 1997/08. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.