Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Dragon 32 és nagytestvére, a Dragon 64 nem voltak kifejezetten sikeres platformok. Sok más mellett ez abból is leszűrhető, hogy ez az ipari formatervezés elleni terrorakcióként is értelmezhető „joystick” a csúcsminőségű jelzőt bármiféle azonnali jogi retorzió nélkül megkaphatta.


Forrás: Dragon User 1983/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Pontosan 30 éve, 1996. január 29-én került fel a Duke Nukem 3D v1.0-ás shareware verziója az internetre (a teljes játék áprilisban került a boltokba). A folyamatot körülbelül 43%-os állapotban kapta el a fotós; a masinára George Broussard 3D Realms-főnök bök rá fáradtan, de büszkén. 

A PC egyik parányi hangfala mögött a böhöm doboz egy CD-író, merthogy akkoriban ezek még igen méretes masinák voltak.

Forrás: Joe Siegler. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A Novalogic volt az egyetlen, legalább közepes méretű cég, akik a poligonok helyett még a 3Dfx-korszakban is a voxelek használatában hittek, és bár ez nem mindig vezetett eredményre, az első Delta Force tényleg kiváló játék volt, és új szintet jelentett a realisztikus katonai shooterek világában – még akkor is, ha azóta természetesen azt a szintet is sokszorosan meghaladtuk már.

Forrás: PC Accelerator 1998/10. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A távoli jövőben, 2020-ban járunk, amikorra a táguló ózonlyuk szörnyű következményei már majdnem elemésztették az emberiséget. Szerencsére a Titán holdon talált rachellium-gáz minden problémát megoldhat – már ha sikerül valahogy (értsd: lézerpisztolyt használva) meggyőzni erről az őslakosokat is. 

Én nemhogy nem játszottam a Huygen’s Disclosure-rel, de eddig még csak nem is hallottam róla. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen még a legpozitívabb vélemények szerint is különlegesen ótvar játék volt, ami borzalmas irányításával még a korszakban is csak csalódásokat okozott.


Forrás: PC Games 1997/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Korábban már közöltem egy válogatást a Mirthful Kombat című 1993-as vicckönyvből, amelyben ugyan egyetlen Mortal Kombat-poén sem volt, de ennél sokkal nagyobb baja, katasztrófája, világvégéje volt az, hogy John Byrne humorista (?) semmit nem tudott a kigúnyolni akart videojátékokról azon kívül, hogy a számítógépes játékok neve Nintendo. Nem vicc, pár Sonic-szóvicc mellett ebből állt a teljes könyv.

Aki nem hiszi, annak tegye tönkre a napját egy teljes oldal!

Forrás: 1-900-HOTDOG. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Bár a Midnight Resistance számítógépes portjai a korszak átlagát mindenképpen hozták, mivel a játéktermi verzió igencsak egyedi irányítását semmiféleképpen nem lehetett átírni joystickre vagy billentyűzetre, ezek tulajdonképpen teljesen eltérő élményt nyújtanak – sokkal közelebb vannak a Contrához, mint az eredetihez.


Forrás: CU Amiga 1990/04. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Jun Suemi által illusztrált Brandish-szériából korábban már láttunk egy csinos galériát, itt pedig a nemsokára 23. életévét is betöltő második rész gyönyörű hirdetését lehet tanulmányozni.

Forrás: Dengeki Oh 1993/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Nyilván nem kell szégyenkeznie a Gran Turismónak sem, de tény, hogy e magazinban két tesztelő is többre értékelte a vezetésnél a Chocobo’s Dungeon-széria indítójátékának igencsak barna kalandjait.

Forrás: Dengeki Playstation #064. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A New World Computing első és egyetlen kalandjátéka igen fura alkotás volt: a Földön játszódott, de emberek helyett törzsekbe tömörült állatok voltak a főszereplői; izometrikus világa alapján RPG-nek hitték sokan, pedig hagyományos point ’n’ click kaland volt; gyerekjátékként hirdették, pedig annál jóval több volt.

Minősége ellenére (jelentős részben a témában teljesen járatlan kiadó mafla döntései és az alig létező marketing miatt) az Inherit the Earth óriási bukás lett, így a levezető videóban beígért folytatás sosem valósulhatott meg. Igaz, az eredeti alkotók legalább képregény formájában folytatták a történetet, így aki kíváncsi lenne Rig és Rhena további kalandjaira, legalább elolvashatja azokat.


Forrás: Electronic Entertainment 1994/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ha valaki összerakta, hogy a rament-hirdető-lámpások-a-sarkkörön hirdetési koncepció miként illeszkedik az Onimusha (egyébként kiváló) kibővített verziójához, az azonnal szóljon, mert én kontextushiánytól szenvedek!

Forrás: Official Xbox Magazine (FR) 2002/03. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.