Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Hiroku Kubikiri Yakata minden korabeli teszt és modern visszaemlékezés szerint egy legfeljebb közepes visual novel volt a szamurájkorba helyezve. Az először MSX-re megjelent játék valamicske anyagi sikert azért arathatott, hiszen azt a Naxat később átírta PC Engine-re is, még több véres képernyőt a játékba pakolva.

Forrás: MSX Magazine 1989/4. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


„Főnök, most hívott a nyomda, hogy kaptak magenta festéket! Kérünk belőle egy kicsit?”

„Mindet!”

Forrás: Amstrad Action 1985/11. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Az Electronic Arts ma valószínűleg nem állna elő ennyire nyíltan azzal, hogy pofátlanul leloptak egy sikeres társasjátékot...

Forrás: Computer Gaming World #029. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Bár e hirdetés megjelenésekor az európai angolban a „dick” már jelentett péniszt is, Amerikában még kizárólag a „fickó” jelentéssel bírt, így bármilyen fura is legyen a mai szemnek, e hirdetésben szemernyi szexuális célzás, kettős jelentés nincs.

Forrás: Little Folks 1919/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Ryo Mizuno 1986-os szerepjáték-kampánya ritka nagy siker lett: az annak történetét a Comptiq és Comp RPG magazinban a (jobbára leendő fantasy és sci-fi írókból álló) játékosok kommentjével és a harcok rövid összefoglalásával leíró replay szó szerint műfajt teremtett, majd ennek köszönhetően a mesélő által kitalált rendszerfüggetlen RPG-világ népszerűsége is felrobbant. Mizuno itt játszódó regészsorozata (nem mellesleg az ország első high fantasy írásai) a Record of Lodoss War nevet kapta, Forcelia birodalma sok japán szerepjáték egyik világa lett, és végül a csapat egy saját RPG-t is kidolgozott. Ezt természetesen mangák és anime-sorozatok, tíznél is több videojáték, valamint még ennél is több zenei album követte.

A hirdetés a PC Engine CD-re megjelent első játékot népszerűsíti, jobbára az első anime OVA-sorozatból átvett illusztrációkkal.

Forrás: PC Engine Fan 1992/08. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Oké, a Terminal Velocity tényleg nem volt rossz, de a hirdetés fennmaradó része köteteket mesél arról, hogy a Macintosh mennyire nem volt igazi játékplatform.


Forrás: MacAddict 1996/11. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


Bár a Shanghai-sorozat tagjai játékmódok és látvány terén sokat tudtak változni, a központi játékélmény mit sem változott az évek során. És ez így is van jól, mert a mahjong-kövekkel egyedül játszott variáció még ma is szórakoztató dolog.

Forrás: Electronic Gaming Monthy #046. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Emma néni nem teszi az ablakba azt a gyalázást, amit a reklámból kapott... Persze a Jalecót sem kell dicsérni, mert ebből a kvartettből legfeljebb a Fortified Zone nevezhető jó játéknak, és arra is csak óriási jóindulattal húzhatjuk rá ezt a langyos leírást.

Forrás: Game Informer #005. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A Wizards & Warriors még a legjobb verziójában is borzalmas bűncselekmény volt, de kvarcjátékká silányítva feltehetően még szörnyűbb csapás volt a világra.


Forrás: Game Players 1989/12. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Amikor megjelentek az Advanced Dungeons & Dragons szabályai, a TSR különös figyelmet fordított arra, hogy minél több fiatal játékost tudjanak bevonni a hobbiba. Ennek egyik eszköze az AdventureVision-széria volt, egy olyan táblás játék, ami alaposan lebutított AD&D-szabályokat használt. Hogy ez az egész még vonzóbb legyen a megcélzott 8+ korosztály számára, a dobozban lapult egy videókazetta is,  rajta 30 percnyi élőszereplős, blue screen-hátteres filmmel. Ezek elvileg a társasjátékban teljesítendő küldetést dolgozzák fel, de mivel forgatás után annak jelentős részét átírták, a két terméknek valójában nem sok köze volt egymáshoz.

A sorozatot elindítani hivatott Dragon Strike vélhetően nem aratott átütő sikert, mert a második részt úgy sem adta ki a TSR, hogy azt már nem csak leforgatták, de le is gyártották. A Wildspace az eredeti karaktereket a Forgotten Realms körüli világűrbe repítette, és a SpellJammer világát mutatta volna be.