Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


1970-es hirdetés, ami feltehetően tökéletes realizmussal mutatja be a COBOL-programozókra váró jövőt. Beleértve, hogy kézzel kell kódot írniuk?

Forrás: The Centre for Computing History. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Vajon a hatjegyű telfonszámok és a félúton feladott rímelésű szlogenek korában hány Commodore PC20 fogyhatott el itthon?


Forrás: Commodore Újság 1987/04. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Azon túl, hogy radikálisan alulbecsülte a digitális szexfüggők lelkesedését és túlbecsülte a szükséges hardverek és dresszek számát, a cikk írója meglepő pontossággal becsülte meg, hogy a VR milyen változásokat hozhat az erotika világába. 

Forrás: Future Sex 1992/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Érdekes módon* az Amiga erősségeit bemutató reklámból hiányzik 1990 legfontosabb amigás programja (és hardvere), a Video Toaster. Ez ugyanúgy átalakította a videogyártást, mint ahogy öt évvel korábban a Mac-es PageMaker forradalmat hozott a DTP, a kiadványtördelés világába. A VideoToaster hatása olyan radikális volt, hogy a program fejlesztői technikai Emmy-díjat is kaptak, és a LightWave 3D is ebből nőtt ki. 

*oké, kis kutatás után ez nem is annyira érdekes: a VideoToaster csak decemberben jelent meg, ez a hirdetés pedig szeptemberi.

Forrás: MegaZone 1990/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A kép előzékenyen leírja tartalmát: a lista Japán legnépszerűbb játéktermi gépeit rangsorolja. A sorrendet a Game Machine magazin saját egyenlete alakította ki, ami a gépeladásokat és azok bevételeit is számításba vette. Az eredeti japán listából kedvesen eltávolították a mahjong-szimulátorok különversenyét; de ha valakit érdekel, ott a Mahjong Summer Story volt az élen.


Forrás: RePlay 1990/01. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


1983-ban az Atari Münchenben rendezett egy nagy jóindulattal videojáték-világbajonkságnak nevezett eseményt. Valójában ez egy Centipede-pontgyűjtő verseny volt, a lehető legegyszerűbb lebonyolítási szabályokkal. A tengerentúlról érkezett versenyzők óriási hátrányból indultak: a PAL-verziók 25%-kal lassabbak voltak, mint az általuk megszokott NTSC-kiadások. Az Atari által olimpiának is szívesen nevezett rendezvényen egy 18 év alatti, és egy afölötti verseny is volt, Atari 2600-on.

Az érmesek egy hétnapos utazást kaptak a Los Angeles-i olimpiára, valamint egy Atari 800XL számítógépet.

Forrás: Computer & Video Games #025. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Néhány karakterről ordít, hogy a Saturday Night Slam Masters (mennyivel őrültebb már a japán The Body Explosion: Muscle Bomber cím?!) egy vad wrestling-játék, másokról, például Jessicáról pedig igen nehéz elképzelni, hogy ez a karrierjük. Noha a karaktereket nem ő tervezte, e rajzokat Tetsuo Harának, a Fist of the North Star alkotójának köszönhetjük. A négyfős játéktermi pankrációt kifejezetten szórakoztatóan bemutató játék ezer szálon kötődik a Capcom korábbi sikereihez: a története a Final Fight előzménye, és a harmadik szkennelt oldalon látható Mike Haggard polgármesterkedés előtti korszakát mutatja be – az első oldalon látható szőrös-szakállas Missing IQ Gomez (micsoda név!) kinézete pedig egy elvetett Blanka-terven alapul. Őt egyébként az amerikai lokalizáció Rasta Monra nevezte át...

Forrás: Club Capcom 1993/01. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Mutáns tevék, metagalaktikus lámák, megint mutáns tevék és... fűnyírók? Mondjon akárki akármit, Jeff Minter mindig meglepően friss szereplőkkel pakolta tele játékait.


Forrás: Computer & Video Games #029. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


1985-ben egész pontosan jósolták meg a számítástechnika jövőjét a francia grafikusok/kiberszobrászok...

Forrás: Tilt #021. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

A Virtua Fighter minden téren a Street Fighter 2 példátlan, az egész japán játéktermi piacot átalakító sikerére érkezett reakció volt, de a hasonló módon született alkotások túlnyomó részétől eltérően nagyszerű alkotás volt. 

Ez a poligontechnológia például 1993-ban állakat leejtő csodának számított, főleg azokkal a lenyűgöző animációkkal, amelyeket a verekedős játék karakterei bemutattak. Igaz, 1994 legvégére, amikor az itt hirdetett Saturn-verzió megjelent, a játékosok már hozzászoktak a textúrázott poligonkarakterek látványához, így a Sega egy, a ’90-es években még szokatlan manőver keretében kiadta a Virtua Fighter Remixet, ami elhozta ezt az újítást a játékba. Igaz, extra játékmódokkal még az a verzió sem rukkolt elő, így hiába volt a játéktermi verzió világraszóló siker, a konzolos kiadás erősen fapadosnak számít.

Forrás: Sega Saturn Magazine (JP) 1994.01.06. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.