Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Az Acorn és BBC Micro számítógépeket is gyártó vállalat szoftveres szárnya elképesztő originalitásról tesz tanúbizonyságot. Snapper – hát ki hallott már ilyet?!


Forrás: Acorn User #02. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Azon ritka alkalmak egyike, amikor kis kitartással tényleg meg lehet számolni a poligonokat a képen, avagy a marketing egyik legsötétebb napja. 1992-ben 3D-modellezés és a renderelés már szélesebb körben is elérhetővé vált, de komplexitás még finoman szólva sem volt az egekben.

Forrás: Mean Machines #24. A bejegyzéshez jelenleg 17 hozzászólás van.


1979-ben a Mitsubishi piacra dobott egy 48 inch-es tévét. Ez a modell, a MovieVision azonban nem egy szokványos televízió volt, hanem mai fogalmaink szerint egy szekrénybe rejtett kivetítő: amennyire utána tudtam nézni, a látványt a vászonra hátulról vetítette rá a készülék. Ennek az eredménye egy, a korhoz képest óriási képernyő, illetve a korhoz képest is ócska képminőség lett.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 15 hozzászólás van.

Amennyire tudom, hazánkba a Tiger által gyártott kvarcjátékok nem jutottak el nagy számban, pedig a kilencvenes évek elején egy gépek voltak a Game Boy legfőbb riválisai. A gyártó minden neves filmet, sorozatot és videojátékot licenszelt, és azokat nevetségesen olcsón (20 dollárért, amikor egy Game Boy-kártya ára 30 dollár körül indult) terjesztette, a minőség helyett inkább a marketingre költve. Ez a taktika igen sikeres volt, és a Tigert 1998-ban végül bekebelezte a Hasbro.

Bár e hirdetéshez nem kapcsolódik, de a ugyanez a Tiger gyártotta a Talkboyt is, azt a ménkű nagy kazettás hangfelvevőt, ami az első Reszkessetek, betörők!-filmben fontos szerepet játszott.


Forrás: GamePro #007. A bejegyzéshez jelenleg 24 hozzászólás van.

Megérte az a sok-sok óra, amelyeket  Andrew Morris, a Lotus grafikusa az autó látványos bemutatásának szentelt, hisz nem egy olyan brit magazin akadt, akik előzeteseikben kizárólag ezeket a képeket használták – így tett a Raze is, amelyik inkább kétszer sütött el egy tervrajzos képet, mintsem, hogy egy versenyt bemutató screenshottal rondítsa el az oldalt.

Forrás: Raze #02. A bejegyzéshez jelenleg 11 hozzászólás van.


Kevés kép van, amely ennél jobban árasztaná a ’90-es évek hangulatát... A Microsoft egy közel egy órás útmutatót készíttetett a Jóbarátok sorozat két sztárjával, és ezt VHS-en terjesztették az amerikai piacon az új csodával ismerkedni vágyóknak. A videó finoman szólva sem könnyen nézhető darab, de aki szereti a rosszul megjátszott lelkesedést, az itt megtekintheti az egészet.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 19 hozzászólás van.

Egyrészt, aki VIC-20 számítógépén ma  heves szoftverhiánnyal küszködne, az fogyassza egészséggel ezt a begépelendő programot! A többiek figyelmébe pedig a nagyszerű háttérgrafikát ajánlom: elképesztő, hogy 1982-ben egy magazin jóval profibb grafikusokat tudott megfizetni, mint a legtöbb játékkiadó!

Forrás: Computer & Video Games #009. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Az igazi úttörők nem törődnek a hitvány konvenciókkal, a poros hagyományokkal, hanem mindent átértelmeznek. Ez történt itt is, ahol a magyar Club Nintendo Magazin bemutatta, hogy a „teljes útikalauz” akár ezt az oldalt is jelentheti.

A „kicsire nem adunk” rovatban ezúttal a Spider Ball szerepel, ami egyáltalán nem azt csinálja, mint amit itt leírtak... Ez persze apró baki csupán a nagyobb maflaságok közt, hisz például Power Ball egyáltalán nem létezik a játékban, a bomba pedig már nyilván az első részben is bevethető volt. Ezeket a parányi tévedéseket leszámítva azonban minden stimmel.

A térkép böngészéséhez innen is sok szerencsét kívánok!


Forrás: Club Nintendo Magazin 1993/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Az űrsikló-program első éveiben, a nyolcvanas évek elején használt parancsnoki konzol, amelyen a küldetések irányítói meghozhatták a legfontosabb döntéseket.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A Mega Drive japán premierjét követő évben a Sega különleges marketingtaktikát választott: szponzoráltak egy tévéműsort az elsősorban anime-sorozatairól ismert TV Tokyo állomáson. A műsor a beszélgetős-showműsor-elemek mellett lényegében a képen is látható, Mega Drive-okkal teli buszt követte szerte Japánban. A programokat kipróbáló fiatalok rengeteg díjat nyerhettek, és persze a tévében is megjelentek.

Mega Kids TV az egyik oldalról lényegében színtiszta propaganda volt, a másik oldalról viszont remek lehetőséget biztosított a szegényebb városokban élő fiatalok számára az új konzol (vagy egyáltalán: egy konzol) kipróbálására. A műsorvezető egy fiatal idol, Hiroko Moriguchi volt.

A műsorból egy sereg teljes adás itt tekinthető meg.


Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.