Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Ha az ember gazdag, mindent másképp csinál, mint a többiek – még az ágyból tévézést is. Ez a konstrukció a Superbed névre hallgatott, és lényegében arra épült, hogy az embernek – a kötelező biológiai körökön túl – ne legyen kedve elhagyni azt. A túlzottan puhának nem tűnő, de legalább szabadon hajtogatható matracot tévék, VHS-lejátszók és telefonok vették körül, és egy számítógéppel még a hangulatvilágítást is szabályozni lehetett. Ezt alig 80 ezer fontért árulta a konstruktőr vállalkozás 1980-ban, de a koncepció már a hatvanas években is elérhető volt; igaz, kisebb tévékkel, és persze számítógépek nélkül...

Az eredetileg fekete-fehér fotót Colin Fiat színezte ki.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 13 hozzászólás van.

A Hewlett Packard legelső számítógépe, a több tízezer példányban fogyó HP 2116A. Bármilyen méretesnek is tűnik ez a konstrukció, a 2116A a maga korában miniszámítógépnek számított. Mentségére legyen mondva, a képen egy kiegészítők tömegével felszerelt példány látható, maga a központi egység „csak” a jobb oldali szekrény a sok lámpával. A gép 1966 novemberétől volt kapható.


Forrás: Computer History Museum. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Egy különösebb apropó nélküli William Gibson-interjú 1994-ből, amelyből kiderül, hogy a Johnny Mnemonic-ban miért nem szerepelt Bono, és hogy honnan szedte az író az Idoru regény alapötletét.

Forrás: Hyper #08. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Egy felboncolt Atari Jaguar; a képen tökéletesen megfigyelhető például Tom és Jerry, a két 32-bites koprocesszor. Ennek ellenére a gyártó a világ első 64-bites gépeként reklámozta a konzolt – nem csak az összeadást használva érvként, de azt is, hogy a 2 MB RAM tényleg 64-bites buszon keresztül csatlakozott, illetve azt is, hogy Tom tartalmazott egy nem programozható, csak a video-out jelet kezelő object processzort is, amely elvileg tényleg 64-bites volt.

A gyakorlatban a bitek száma persze semmit nem számít, hiszen az első, 32-bites rendszert használó Xbox nyilván porba tiporta a világ első tényleg 64-bites konzolját, a Nintendo 64-et.

Forrás: Edge #005. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A korai időszakban a Microsoft marketingosztálya feltehetően egyetlen, jobbára szunyókáló hörcsögből állt; máskülönben ezt a reklámot nehéz lenne megmagyarázni.


Forrás: BYTE 1979/12. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

Igen jót tett volna az önbecsülésemnek, ha tudom, hogy szép színes Commodore 64-es lemezeim tucatjai között tulajdonképpen multimilliomosként henyélek. Igaz, az én lemezolvasóm nem volt ilyen szép masszív darab, mint ezek az 1979-es modellek...

Forrás: BYTE 1979/12. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.


Biztos vagyok benne, hogy a Playboy olvasótáborát elsősorban az efféle tech-zsargonnal teli  reklámokkal lehetett megfogni, és nem mondjuk szendén mosolygó leányokkal vagy pirosra festett olasz sportautókkal...

Forrás: Playboy 1975/10. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A legelső PC Guru különszám rögtön forradalmi eseményekről tudott beszámolni: az Intel bejelentette az ötödik generációs 8086-processzorait. Az egész ipar által várt 586-os megnevezés helyett a CPU végül a Pentium nevet kapta, mégpedig azért, mert a szimpla számokat nem lehetett levédetni, és a cégvezetőket igencsak zavarta például az AMD által árult Am486 brand.

A név egész sikeres lett: még ma is ez a gyűjtőneve az Intel által gyártott processzoroknak.


Forrás: PC Guru 1993/01. A bejegyzéshez jelenleg 11 hozzászólás van.


Ilyen önelégült, mondhatni kéjenc arckifejezéssel ember nem rendelt még tüzérségi támadást, mint a Tigers in the Snow című wargame borítóján szereplő úr. Igaz, talán reagálhatott volna fürgébben is, ugyanis a páncélosok saccra két másodperc múlva fogják kilapítani menő mobiltelefonjával egyetemben...

Forrás: Zzap! 64 #011. A bejegyzéshez jelenleg 14 hozzászólás van.

A társasjáték, ami miatt a Dragon Quest-sorozatot nyugaton mindenki Dragon Warriorként ismerte. A játékot a kiadó TSR kifejezetten arra terveztette, hogy az könnyen játszható bevezetést adjon a Dungeons & Dragons fantasy küzdelmeibe, és amennyire ma ezt meg tudom ítélni, ez sikerült is.

Forrás: Electronic Gaming Monthly #041. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.