Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


A legelső, hivatalosan licenszelt Dungeons & Dragons videojátékot hirdeti ez a kicsit megsárgult francia oldal. A ma Cloudy Mountain alcímmel ismert programnak lényegében semmi köze nem volt a szerepjátékhoz és annak világaihoz, netán szabályrendszeréhez: a Mattel szimplán megvette a jól szóló nevet, és azt ráragasztották egy épp fejlesztés alatt álló fantasy játékra.

Forrás: Tilt #007. A bejegyzéshez jelenleg 12 hozzászólás van.

A New York egyik legforgalmasabb pontján, a Times Square-en levő Toys „R” Us üzlet fennállása során mindvégig a világ egyik legismertebb és leglátogatottabb játékboltja volt, és ebben a nyolcvanas évek derekától kezdve természetesen a videojátékok is egyre növekvő szerepet játszottak. A bolt a Nintendo és a Sega közti marketingháborúban is szerepet játszott: a vállalat szponzorálásával kiépült Nintendo World játékbirodalom az alsó szint csaknem felét elfoglalta, és ez természetesen a NES- és Game Boy-játékokat nyomta minden látogató arcába a lehető legmodernebb környezetben. A méregdrága zóna 1990 novemberében nyitott meg, alig négy hónappal a Mega Drive megjelenését követően.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 13 hozzászólás van.

John Mattos festő e meglehetősen groteszk festménye díszítette a GamePro magazin sportjátékokra fókuszáló számának címlapját. A magam részéről egy kicsit megkésve egy óvást benyújtanék: a lapban egy darab jéghokis játék sem szerepelt, így a korong jelenlétét cseppet sem tartom indokoltnak!


Forrás: GamePro #007. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

1991 karácsonyán a szimpla játékok és hardverek mellett ezen kincseket ajánlotta ajándék gyanánt az Amiga Power magazin.

Forrás: Amiga Power #08. A bejegyzéshez jelenleg 17 hozzászólás van.


A brit szoftverpiac legsikeresebb termékei 1990 karácsonyi szezonjának és ezzel együtt a repülőszimulátorok aranykorának kellős közepén.

Forrás: Zero #13. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Igen sok megkérdőjelezhető dolog van e reklámban, kezdve rögtön azzal, hogy ha a felirat alapján az amigás Mr. Nutz hirdetéséről van szó, vajon miért a SNES-es dobozkép szerepel főhelyen? Az sem tisztességes persze, hogy az Ocean marketingesei itt szépen elhallgatták, hogy az amigás verzió nem az alapjáték anyaghű átirata, hanem egy sebtiben megvett, csaknem kész platformjáték volt, amelyben a Timet nevű repülő mókust hagyományos, röpképtelen mókusra cseréltették szegény fejlesztőkkel.

Forrás: Amiga Concept #03. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.


Volt, akit a munkaidőben történő pasziánszozás miatt rúgtak ki, és bizony olyan is előfordult, hogy az Intel letiltotta teljes hálózatáról a Doomot, mert annak multiplayer módja tulajdonképpen egy erős túlterheléses támadást hajtott végre a cég rendszerei ellen. A balhékat amúgy nem feltétlenül kerülő id Software fejlesztői nem örültek a hírnek, és ennek köszönhetően John Carmack újraírta a kód vonatkozó részét. Sajnos arról nem találtam hírt, hogy ezt követően az Intel rendszergazdái megenyhültek-e...

Forrás: Computer Gaming World #116. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Ha életed egyik legnagyobb problémája, hogy Nascom 2 típusú számítógéped nem élvezi a szerinted hozzá illő szoftver-gazdagságot, most e rövid program bepötyögésével szert tehetsz egy, az eredetitől semmi lényegesben el nem térő Space Invaders-klónra.

Forrás: Computer & Video Games #001. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.

Sajnálom, a Szellemirtók francia címén való kacarászáson túl mást nem tudok hozzátenni ehhez a reklámhoz.


Forrás: Tilt #017. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.


A D-Dash (és még véletlenül sem D’ vagy Dixdaef, ahogy sok adatbázisban szerepel) fejlesztői műfaj-meghatározása szerint egy „SF Violence RPG”, ami a gyakorlatban egy űrhajón játszódó akciójátékot takar. A japánban is alig ismert programot így utólag is csak dicsérni lehet: kétfős koop-módja remekül működik, és hangulata is kellően hátborzongató – kis jóindulattal proto-túlélő horrornak is felfogható.

A D-Dash azonban emellett értékes kordokumentum is: a portolást végző Yuichi Toyama ugyanis egy profanitásokban cseppet sem szűkölködő gyűlöletlevelet hagyott a programban egy .doc file formájában. A fröcsögés mindenkit elért: a grafikust, a saját életét és a rivális programozókat is. A brutális káromkodások közepette kimondja, hogy a D-Dash szimplán egy újraskinezett Ku Gyoku Den (ez egy korábbi, de ennél szerintem jóval gyengébb MSX-játék volt), és pesszimistán úgy véli, hogy saját játékötlete, a Metal Knights sosem fog elkészülni a kiadó végtelen ostobasága miatt.

Ebben tévednie kellett, e játék végül Herzog néven napvilágot látott, folytatása pedig igazi műfajteremtő lett.

Forrás: MSX Fan 1988/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.