Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

A Psygnosis mindig kiváló borítókkal tudta a boltokba küldeni játékait. Igaz, ezt az esetek túlnyomó részében úgy érték el, hogy megvásároltak minden hangulatos festményt, és azokat lényegi átalakítás, különösebb töprengés nélkül párosították épp készülő programjaikhoz. E folyamat eklatáns példája a Captain Fizz Meets the Blaster-Trons is, amelyhez Melvyn Grant remek festményét sikerült passzintani, annak ellenére is, hogy a sci-fi Gauntlet-klón sokban (bármiben?) nem kapcsolódott ahhoz.

És ha már rátaláltam az érdektelen információra, hát megosztom, tudjátok ti is: e játék BBC Micro és Acorn Electron gépekre Icarus címmel jelent meg.


Forrás: The One 1989/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Hát, talán azon a digitális csibén még dolgozhatott volna kicsit az illetékes, ha már azzal akarták eladni a számítógépet; no és talán a masina árát sem ártott volna feltüntetni, de máskülönben 1982-höz képest ez így is egy fantasztikusan vonzó reklám.

Forrás: Computer & Video Games #010. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


1) A magam részéről imádom a logikára fittyet hányó módon direkt valamilyen alakúra szabott brutalista űrállomásokat!

2) Bő fél évvel a megjelenés után igazán ráírhatták volna a hirdetésre, hogy a program már rég a boltokban van...

3) A három eltérő játékmenetet (egy Zaxxon-szerűség, egy Pac-Man-koppintás, illetve egy színezős logikai feladat) pályáról pályára váltogató Sigma 7 még a korabeli tesztek szerint is erősen a hulladék-kategóriába tartozott, így annak kipróbálását a pöpec festmény ellenére sem ajánlom.

Forrás: ZX Computing 1987/04. A bejegyzéshez jelenleg 16 hozzászólás van.

A NEC ma is ott van szinte minden szektorban, amelynek köze van az információtechnológiához, éppcsak a számítógép-gyártással hagytak fel teljesen. Pedig a dicsőséges nyolcvanas-kilencvenes években ez volt a vállalat egyik legjövedelmezőbb ága, és persze a számozott PC-k mellett a NEC monitorokat is gyártott – mégpedig ebből az 1985-ös katalógusból úgy tűnik, hogy azokat is fantasztikus minőségben. Ami az árakat illeti: e hirdetés megjelenésekor egy forint majdnem pontosan öt jent ért, a hazai átlag bruttó havikereset pedig 6000 forint volt.

Forrás: Micom BASIC 1985/02. A bejegyzéshez jelenleg 11 hozzászólás van.

John L. Marshall fotóst Bob Wallace programozó hívta meg 1979 novemberében a Microsoft második központjába, amely egyébként a cég első „rendes” irodája volt a garázsélet után. A fiatal fejlesztők hamar berendezkedtek egy egykori banképület nyolcadik emeletén kibérelt irodájukban, és vadul dolgoztak a Microsoft BASIC minden lehetséges gépre történő portolásán. A fejlesztés oroszlánrésze a hatodik képen is látható DECSYSTEM-2020 modellen, egy 36-bites mainframe gépen zajlott.

Forrás: Sound Photo. A bejegyzéshez jelenleg 12 hozzászólás van.


Ha jól értelmezem a dolgokat, a VTR bizony a Twitter őse volt: nem csak falatnyi, ám annál emocionálisabb kritikákat lehetett itt meghallgatni random játékosoktól, de bármelyik kiadót vagy fejlesztőt is el lehetett is küldeni a picsába – hát kinek ne érte volna meg ezért percenként 95 cent?!

Forrás: Electronic Gaming Monthly #020. A bejegyzéshez jelenleg 14 hozzászólás van.

Ez az 1994-es hirdetés nem a valamelyik Eccót próbálja eladni, hanem az Ocean kiadó toborzási plakátjaként funkcionál, azt hangoztatva, hogy ez a cég nem fogja kifosztani a tapasztalatlan fejlesztőket. Amennyire ezt ma meg lehet állapítani, ez ekkor így is volt: az Oceannel jobbára szerettek együtt dolgozni a kisebb külsős stúdiók.


Forrás: Edge #014. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

A Nintendo (és Mattel) féle Power Glove-ot már ismerjük, ideje összehaverkodni tehát a Sony és a Reality Quest hasonszőrű alkotásával is. Tagadhatatlan: az eszköz talán még ma is futurisztikusnak tűnik, de természetesen teljesen használhatatlan volt a gyakorlatban.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Noha az ICOM legendává vált kalandjátékai közül a legelső szinte csak régi sztoriklisékből épült fel (az amnéziától a noir körítésig mindennel találkozunk benne), ezeket friss és szórakoztató módon tudták tálalni a fejlesztők, így ezzel meg is született a Macintosh első igazi sikerjátéka, a Deja Vu. Ezt természetesen egy évvel később, 1986-ban már szériává is bővítették, és az végül csak a negyedik játék után állt le.

Forrás: MacWorld 1985/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.