Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Az Oldsmobile megrendelésére az Italdesign mérnökcég tervezte meg 1986-ban az Incas kódnevű koncepcióautót, amelynek elsősorban az irányító, illetve digitális kijelzők miatt járt csodájára a világ. Nekem csak egyetlen kérdésem van: az irányjelző randa és jellegtelen pöckét miért nem tudták még felgyömöszölni valahogy a kormányra?!

Forrás: Old Concept Cars. A bejegyzéshez jelenleg 16 hozzászólás van.

Megvallom, a nyilvánvaló hazugság mellett is leginkább az döbbentett meg, hogy a reklám szerint létezett egy Jupiter Ace nevű mikroszámítógép, ami volt annyira népszerű, hogy ilyesféle kiegészítők is készüljenek hozzá...


Forrás: Computer & Video Games #021. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Ha teljesen szabad kezet kapnál atekintetben, hogy az ikonikus jelenetekkel teli első Star Wars film tetszőleges pillanatát játékká alakítsd, meggyőződésem, hogy nem úgy döntenél, mint Rex E. Bradford, aki a Luke által a vakon csapkodott jediképző gömbben találta meg az ihletet. Az általa készített Atari 2600-játék – a második licenszelt Star Wars-feldolgozás! – e jelenet alapján egy kétfős akciójáték volt; már amennyiben az akció szó jelentését a végsőkig kiszélesítjük.

A Jedi Arenában (névtelen) hősünk teljesen mozdulatlan, csak azt tudjuk befolyásolni, hogy fénykardját milyen szögben tartsa. A véletlenszerűen mozgó gömb villámcsapás-szerű lövéseit a kard pozicionálásával kell a szemben álló másik jedi felé visszacsapni. A gyakorlatban mindez egész pontosan így néz ki.

Azt még a hirdetés sem tudja megindokolni, hogy mindez miért jó; de legalább a kézzel rajzolt screenshotban lehet gyönyörködni – a tényleges játék ennél jóval ramatyabbul néz ki...

Forrás: Electronic Fun with Computers & Games 1983/02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

A berlini Computerspielemuseum egyik tematikus szobája az amerikai nyolcvanas évek hangulatát igyekszik visszaadni. A monitoron természetesen a Super Mario Bros. fut, a játék, amely az Egyesült Államokban a NES mellé csomagolva hódított meg milliókat.

A fotót Marcin Wichary készítette.


Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 12 hozzászólás van.

Bár ezek a renderek ma már minden túlzás nélkül katasztrofálisnak nevezhetők, az 1998-as Dreamcast-exkluzív Seventh Cross így is méltó a figyelmünkre. Hogy mást ne mondjak, ez az egyetlen játék, amelyben a játékos karaktere (az első szakaszokban legalábbis) egy protiszta, vagyis olyan fura élőlény, amely se nem állat, se nem növény, se nem gomba. A nyugati kiadásokban Evolution alcímmel ellátott program lényegében a 2008-ban minden idők legradikálisabb új ötleteként beharangozott Spore elődje volt: apró lényünkkel addig kellett eszegetni és fejlődni, amíg valami életképesebb jószággá nem váltunk. Ahogy az első hirdetésen látszik is, a lények „karakterlapja” meghökkentően komplex volt, így például állatunk színezete is kihatott arra, hogy miként fejlődött a monolitkövek megérintésekor. Ez talán jól is hangzik, ám a Seventh Cross remek ötleteit sajnos csak igen nyakatekert módon, ráadásul hihetetlenül randa kivitelezéssel tudta  megvalósítani, így olyan hamar eltűnt a süllyesztőben, hogy a Ninth Will című tervezett folytatásról a nevén kívül semmit nem tudni.

Forrás: Dreamcast Magazine 1998.11.27. és 1998.12.18.. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Életkép 1958-ból, a HMV zenei áruház-lánc legnagyobb londoni boltjából. Az urak és hölgyek az egyszemélyes hallgató kuckókban tudják vásárlás előtt meghallgatni a kiválasztott bakelitlemezeket.

Reméljük, cipőfűzőiket senki nem kötötte össze gonoszul!

Forrás: Classic FM. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

A Phantom Fighter (avagy amerikai nevén, az If It Moves, Shoot It!) az első videojáték volt, amely az ír kormány anyagi támogatásával készült. Ennek a fejlesztők nem csak a pazar gépparkjukat köszönhették (négy csúcs-PC, illetve ugyanennyi Amiga és Atari ST került az irodába), de azt is, hogy sikerült  megnyerniük a svéd Steinar Lundot a borító és a hirdetések illusztrálására. Igaz, a játék ettől nem lett jobb: egy klisés, semmi újat nem kínáló shoot ’em up volt ez; nem agresszívan rossz, de elveszett a jóval különb riválisok között.

Forrás: The One 1989/04. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Az akihabarai eladó úr inkább azért mosolyog ennyire, mert nem tudja, hogy másfél kontinenssel arrébb derék kis boltját le fogja keravillozni egy magyar újság. Ilyesféle üzletek ma már sajnos csak kis számban maradtak fenn – és valószínűleg pár év múlva már azok is el fognak tűnni.


Forrás: Alfa 1986/06. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Ugye nem csak nekem nem állnak össze a méretarányok és a szögek? Ha tényleg Sarge csizmás lába nyomja le a lehúzást aktiváló kart, akkor a helikopternek sokkal közelebb kellene lennie a klotyóhoz, nem? Remélem, valaki egyszer ír egy disszertációt erről!

Forrás: Official UK PlayStation Magazine 2000/02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.


Volt idő, amikor a Codemasters nem az autószimulátorairól volt ismert, hanem az olcsókategóriás játékok tömegtermeléséről. No meg a Dizzy-sorozatról, hiszen sokáig a bénácska tojás volt a cég kabalája. A változást, és a rangosab brit kiadók közé emelkedést a Micro Machines kicsit talán számukra is váratlan megasikere hozta el a cégnek. Ennek sorozattá alakítása, no meg a konzolokra való átnyergelés volt az, ami oly sok kortársuktól eltérően megadta a túlélés lehetőségét a Codemastersnek. Egészen mostanáig, hiszen a kiadót 2021-ben megveszi az Electronic Arts...

Forrás: Raze #04. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.