Vajon mit gondoltak 1982 celebjei az akkor vadonatújnak számító videojátékokról? Ez a csapat meglepően kiegyensúlyozott dolgokat...
Forrás: Videogaming Illustrated #01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Vajon mit gondoltak 1982 celebjei az akkor vadonatújnak számító videojátékokról? Ez a csapat meglepően kiegyensúlyozott dolgokat...
Forrás: Videogaming Illustrated #01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Rövid ideig az Electronic Arts sportjáték-brandjét EASN néven ismertük. Rövid ideig, mert az ESPN tévécsatorna szólt, hogy ez számunkra túl hasonlónak tűnik, és szeretnének kérni egy cserét. Mivel a kiadó nem akart harcba szállni a Disney ügyvédeivel, inkább átnevezték a vállalkozást EA Sportsra, és azt az „it’s in the game” szlogennel (no meg remek játékokkal) sikerült is pár rövid év alatt bejáratott névvé fejleszteniük.
Forrás: Electronic Gaming Monthly #035. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Annyit dicsérem a japán grafikusokat, hogy egyesekben az a kép alakult ki, hogy elfogult vagyok. Pedig nem, szimplán jobb a ’80-as évekre vonatkozó átlaguk, mint akár a legnagyobb európai kiadóknak. Persze ők sem tudtak mindig zseniálisat alkotni, és erre a Gulliver reklámjánál jobb bizonyíték nem is kell (a borító legalább egy fokkal jobb volt). Amúgy az ezzel az egy játékkal rendelkező C.B.C. stúdió – ha már kérdezed, Computer Brain Company – természetesen tucat-szerepjátékot készített Swift főhőséből, amelyben óriások és törpék helyett hagyományos fantasy lények jelentik a legfőbb látnivalót. (Köztük seregnyi sellő is, akiknek elsődleges nemi jellegeit a játékban nem takarja el holmi MSX-logó.)
Felhívnám a figyelmet az angol nyelvű műfajmeghatározásra is: aszerint a Gulliver egy „active adventure real time roll (!) playing game”. Ezt én se mondhattam volna szebben!
Forrás: MSX Magazine 1988/08. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
1978 olyan régen volt, hogy a lemezolvasó használatához külön operációs rendszerre volt szükség. Operációs rendszerre, amit (nagyjából) Vistának hívtak; nincs új a nap alatt...
Forrás: BYTE 1978/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a játék megérdemli ezeket a sokkolt arcokat, elvégre a szutykos medve feladata a játékban mindössze annyi, hogy kosarával elkapja a fentről potyogó tárgyakat...
Forrás: Antic 1984/03. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Fordítás következik: az „interaktív detektívsztori” jelentése klasszikus kalandjáték, lövöldözős és repülőautós minijátékokkal, az „erőteljes detektívdráma” pedig valójában egy otromba akciójáték, amelyben a rendőr főhősnek a törvényekre tekintet nélkül kell lemészárolnia a társadalom perifériáján élőket, hogy megmentse az elnök szőke lányát. Bár a hirdetés, illetve az azon szereplő európai dobozképek mindent megtesznek azért, hogy filmszerű élményt ígérjenek, még a Mean Streets, az első Tex Murphy-kaland sem igazán volt erre képes. Külön gratuláció illeti az ismeretlen grafikust Val Kilmer képmásának illetéktelen lemásolásáért!
Forrás: Zero #12. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
A Kelvedon Hatch titkos nukleáris bunker Essex egyik tipikus, öreg falucskája alatt várta az elkerülhetetlen szovjet atombombát az ötvenes évek elejétől 1992-ig folyamatos szolgálatban, állandóan fejlesztett felszereléssel. A bunker ma turistalátványosságként látogatható, ez a fotó 2010-ben készült az 1982-es állapotokról. Az itthon talán ismeretlen Commodore-gép egy CBM-II, egy igen hamar megbukott PET-utód.
Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
A Famicom megjelenésekor a Nintendo még nem tudta, hogy mi lenne a legjobb megoldás a cartridge-ek kinézetét illetően, és az első időszakban az uniformizált, minimalista design mellett döntöttek. A Nintendo első 14 játéka a konzolon a Pulse Line névre hallgat – és a színes kártyák a mai napig remekül néznek ki. Később sajnos ők is áttértek az egyszerű szürke kártyák használatára.
A fotókat Bryan Ochalla készítette.
Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Az amerikai zászlót ugyan csak a színek tekintetében sikerült eltalálnia a névtelen grafikusnak, de a NARC tiszteletére készült festmény amúgy is igen beteg lett. Hogy másra ne is térjek ki: vajon miért van kék maszk (?) a napszemüveges ipsén?
Forrás: Raze #04. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
A Dark Sun világa mindig is különlegesnek, eltérőnek számított a hivatalos D&D-birodalmak között, és ennek egyik legfőbb oka Brom volt, a világ vizuális identitását megteremtő művész. Bár a TSR főállású grafikusaként jószerivel minden világhoz festett, saját stílusát a vállalat csak Athas elátkozott földjén engedte tényleg kibontakozni. Mint utólag kiderült, a világot a designerek és írók Brom vázlatai és festményei alapján dolgozták ki, nem túlzás tehát, hogy a grafikus nélkül nem jött volna létre ez a később nagyszerű számítógépes szerepjátékokat is eredményező birodalom.
Forrás: PC Player #02. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella