Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Bár az Atlust ma nem verekedős játékairól ismeri a világ, a Shin Megami Tenseiek és a Personák átütő sikere előtt a cég jószerivel minden stílusban megmérette magát. A hat epizóddal rendelkező Power Instinct-széria a Street Fighter II-másolatuk volt, amely elsősorban azzal akart hódítani, hogy a sok, magát igen komolyan vevő széria között mert furcsa, sőt, néha egyenesen bizarr lenni.

Bár az első rész még kicsit visszafogott volt ebben a tekintetben, a sorozat kabalafigurájává vált agresszív néni, a reklám alján gyűlölködő Oume Goketsuji valószínűleg az első olyan karakter volt a műfajban, aki közelebb van a százhoz, mint az ötvenhez. A Range Murata mangarajzoló által alkotott gárda a későbbiekben jóval furább alakokkal gazdagodott: Pooch egy humanoid kutya, Solis egy időutazó kiborg rendőr, Kanji pedig egy öregember, aki még bottal is alig tud járni, így harcban mindig fiatalabbkori alakjába kell alakulnia.


Forrás: Old School Video Game Ads. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

Egy kanadai gyártmányú digitális eredmény-nyilvántartó rendszer bowlingpályákhoz.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Bár az S-100 alaplapra épült számítógépek dicső korszakának a nyolcvanas évek bekövetkezte (illetve egész pontosan az IBM által 1981-ben piacra dobott IBM-PC ISA technológia) véget vetett, a hardver nélkülözhetetlen komponense volt a korai számítógép-forradalomnak. Az Altair, az IMSAI, a Cromemco, a NorthStar és a többi, rég elpusztult-felvásárolt cég korai termékei csaknem mind e technológiára építkeztek. A képen egy kifejezetten szép példány látható, az SSM cég jóvoltából.

Forrás: BYTE 1979/05. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Igaz, jó 30 év kellett hozzá, de az Alfa újságírója által megjósolt nagyfelbontású lapos tévék valósággá, sőt, mindennapos valósággá váltak.

Forrás: Alfa 1983/04. A bejegyzéshez jelenleg 11 hozzászólás van.

Tim Hayward remekbeszabott illusztrációjáról mindössze egy dolog hiányzik: a nyilvánvalóan a Dűne-regényekből lopott homokférgek, amelyek a Critical Mass talán leglátványosabb elemét jelentették. Az amerikában a lehangolóan unalmas Power címmel megjelent program azon ritka szoftverek közé tartozik, amelyek sokkal jobbak voltak Spectrumon, mint Commodore 64-en; feltehetően azért, mert előbbi az eredeti verzió, utóbbit pár hét alatt, utólag rakatta össze a Durrell kiadó.


Forrás: Your Commodore 1985/11. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Akár az r/AccidentalReneissance egyik kiállítási darabjának is elmenne ez a fotó, amelynek minden alakja külön elemzést érne meg.

A fénykép 1982 augusztusában készült a Butlins Holiday Camp nyári táborban.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.


Ah, ki ne hallott volna a dzsungelek urairól, az amazonokról?! Mind ismerjük ezeket a harcos férfiúkat, akik fúvócsöveikkel vadászták a skorpiókat és vámpírdenevéreket.

A cinizmust félretéve: érdekes húzás, hogy a hirdetés lényegében elspoilerezi a játék mind a hét pályáját, és a végső főellenfelet is; úgy látszik, 1985-ben az ilyesmire még nem volt annyira háklis a nagyközönség. Bár az is igaz, trainerek és pokék nélkül e játék végigjátszása is sokak számára lehetetlen kihívás maradt...

Forrás: Zzap! 64 1985/07. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Az első három Castlevania világa, egy Modron nevű grafikus tálalásában. Alul Drakula kastélya látható az első részből, fent pedig az a fiktív Erdély-térkép, amit a második és a harmadik részből ollózott össze a művész.

Forrás: Mudron. A bejegyzéshez jelenleg 8 hozzászólás van.

Az ICOM klasszikus kalandjátékai – az eredeti platformjuk után csak MacVenture-ként ismert sorozat – az évek során elképesztően népszerűnek bizonyultak: a szériát nyitó Deja Vu ma már 13 platformon érhető el! E reklám az Atari ST meghódítását volt hivatott ünnepelni és persze hirdetni.


Forrás: STart #07. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Ritkán látott közelségből készített felvétel egy IBM System/360 mainframe számítógép központi egységéről. A rendszer azért vált egyfajta standarddá, mert eltérő méretű verziói forradalmi módon kompatibilisek voltak az összes, e gépcsaládra írt szoftverrel és kiegészítővel. Bár olcsónak csak relatíve lenne nevezhető, de az a tény, hogy a System/360 ára 133 ezer és 5.5 millió dollár között volt, jól jelzi, hogy milyen eltérő célokra is alkalmas volt. Sok más mellett egy ilyen rendszer volt felelős az Apollo-11 küldetés, vagyis a Holdraszállás sikeréért is.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.