Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Bár egész konkrétan zéró esély van rá, hogy 1982 legnépszerűbb játéktermi gépe nem a Ms. Pac-Man volt, ez az 52 lábbal és két kézzel rendelkező jószág volt olyan aranyos, hogy így is helyet biztosítottam neki. Ezt a képet is és a borítót is az Atari egyik legendás grafikusa, Burrell Dickey festette.
Forrás: Computer & Video Games #021. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A még mai is létező Signetics cég korai időszakának legfontosabb terméke a 2650-ös processzor volt, egy 8-bites CPU. Az 1975-ben piacra dobott processzor ugyan nem lett annyira sikeres, mint az a cég (illetve az őket e termék miatt felvásároló Philips) várta, de így is sok kisebb, más gyártók által sokszor mostohán kezelt piacon használták.
2650-es CPU dolgozott például az Arcadia 2001 konzolban, és az elsősorban Németországban terjesztett Interton Video Computer 4000 konzolban is, de találunk ilyen komponenst olasz gyártású flipperekben, ausztrál mikroszámítógépekben, és ebben a holland tervezésű tanító számítógépben is.
Az Instructor 50 direkt a 2650-es processzor programozásának megtanítására készült, és bár később megjelent rá operációs rendszer és néhány játék is, a nyolc karakter megjelenítésére képes kijelző, illetve a 16 hexadecimális, valamint 12 funkciógomb kombinációja nem tette vonzóvá más célokhoz...
Forrás: BYTE 1979/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Bár a videojátékok fejlődésének e kronológiája nem feltétlenül tényszerű, egy 1983-ban megjelent magyar magazintól így is meglepően tájékozottnak minősíthető a cikk.
A két alsó kép Intellivision-játékokat mutat: fent az 1980-as NBA Basketball, alul pedig az egy évvel későbbi Boxing látható. A fenti autós játék a játéktermi Nürburgring 3, amely kicsit csalt: a motorháztető szimpla matrica volt a monitoron.
Forrás: Alfa 1983/03. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Akihabara egyik legjobban felszerelt számítógépes üzlete, a ma is létező Laox 1982. június 23-án. A főhelyen egy National JR-100 számítógép dob éppen szintaktikai hibát. A National a Matsushita prémium számítógépes brandjének volt a neve; Japánon kívül pedig a Matsushita a könnyebben kiejthető Panasonic nevet használja a mai napig.
Forrás: Flashbak. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Nem is olyan rég esett már szó a nem mindennapi címet viselő Game Overről, annak is elsősorban a témához kevéssé illően erotikus borítójáról. Hát tessék: itt a második rész, a még hülyébb című Game Over II, és noha Gremla hercegnő visszafogottabb felsőt visel, templombajárásra azért ezt sem merném ajánlani. A játék háttere talán ennél is érdekesebb, ez ugyanis eredetileg egy teljesen másik játék volt, ráadásul más műfajban is: míg az első rész a klasszikus „mászkálós-lövöldözős” stílusba tartozott, ez egy űrhajós shoot ’em up volt – és ennek megfelelően más néven is jelent meg a fejlesztők hazájában, Spanyolországban. A Game Over azonban egész szép sikert aratott, így sürgősen szükség lett egy folytatásra. Az egykor Phantis néven megjelent programot gyorsan átnevezték, a végére pakoltak egy rövid gyalogos részt, aztán második részként kiadták Spanyolországon kívül.
Forrás: ACE #15. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
Ha jól értelmezem, az Electronic Arts üzenete itt éppen az, hogy játékaik olyan nehezek, hogy átrántanak a sötét oldalra...?
Forrás: Mean Machines #15. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Csak erre a pár dologra van szükség, és bárki összelegózhat az otthonában egy klasszikus Macintosh-t.
Forrás: Todd Mclellan. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
A japán Kemco játékait nyugaton a Seika terjesztette, és bár a páros valósággal szőnyegbombázta a Nintendo konzoljait, kiemelkedő sikert egyet sem sikerült aratniuk. A legtartósabb sorozatuk a – tévésorozatot megelőző – Top Gear volt, de kilenc év alatt tíz játék legyártásával azt is sikerült kicsinálniuk.
Az itt hirdetett, „felnőtteknek szóló” játékok egyike, a Desert Commander japán eredetije Patton észak-afrikai küzdelmét mutatta be Rommel német seregeivel szemben – az angol nyelvű verzióból azonban minden valós nevet (legyen az országé, tábornoké, avagy tanké) eltüntettek, mert... nos, igazából gőzöm sincs, miért. A Nintendo szabályai ezt pont nem tiltották, úgyhogy vélhetően a Seika emberei vélték úgy, hogy ez 1989-ben még a felnőtteknek is túlzás lenne. A Shadowgate-be nem nyúltak így bele, az lényegében a Macintosh-verzió kiszínezett portja volt, kiváló zenével, és a cenzorok elől valahogy elrejtett „hell” szó többszöri használatával. (Amennyire tudom, ez a bravúr csak e játéknak sikerült e korszakban.) Bár a millió akciójáték közt a Shadowgate különleges játékmenete Amerikában pozitív fogadtatást kapott, a pocsék lokalizációnak köszönhetően a játék japán verziója rendszeresen feltűnik a legrosszabb Famicom-játékok listáin.
Forrás: Game Player’s #06. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
A Game Fan magazin ezzel az illusztrációval vezette fel a bunyós játékokkal foglalkozó nagy cikksorozatát. A főszerepben nyilván a Mortal Kombat és a Street Fighter II legénysége van, a robot az újság kabalafigurája volt, a kardos hölgy vélhetően Tesya akar lenni a Battle Blaze-ből, a maszkos fickó (Lee) és a farmert viselő alak (Robert) pedig az Art of Fighting pocsékul megrajzolt hősei.
Forrás: Die Hard Game Fan. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
Nevezzetek cinikusnak, de kétlem, hogy ez az eszköz tényleg olyan tökéletes lett volna űr- és repülőszimulátorokhoz, mint ahogy azt a marketingesek sulykolták ezen az oldalon. A kütyü sokkal inkább kormány, mint HOTAS joystick, és ezen az a csoffadt kis gázkar sem változtat; már csak azért sem, mert az sikerült elég kézre-nem-eső helyre pakolnia az ergonómusnak.
Forrás: Electronic Entertainment 1994/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella