Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Néhány hónappal járunk a Pearl Harbort ért japán légitámadás után, és a meg nem nevezett hawaii tengerészeti bázison az urak aggódás helyett a kantinban cigiért flippereznek. Ahogy a felirat írja, a lökdösés ekkor még illegális volt; és ahogy az asztalokon látszik, ez még a flipperkaros pinballok előtti időszak volt, amikor a reménykedésen túl sok mást nem tehetett a játékos a golyó kilövését követően a magas pontszámért.

A fotó 1942-ben készült.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

A korai nyolcvanas évek Amerikájában tényleg úgy nézett ki, hogy hamarosan beköszönt a robotok aranykora – nem volt szokatlan, hogy egyes éttermekben ilyen robotpincérek vitték az asztalokhoz az elkészült ételeket. Aztán, amikor a korai, mai szemmel primitív hardverből sehogy sem akart C-3PO-szerűen kommunikáló intelligencia kikerekedni, a robotok olyan hirtelen eltűntek, mint ahogy pár évvel korábban megjelentek.


Forrás: Chrome & Lightning. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Egy kifejezetten érdekes, japán kultúrsokkal teli Molyneux-sztorizgatás abból az időből, amikor a fejlesztőnek részt kellett vennie a japán országos Populous-bajnokság döntőjében. A designer második útja az országba alig pár hónappal később történt, mégpedig a Populous II megjelenésének alkalmából; arról a túráról ilyesféle intenzív emlékek helyett a Theme Park ötletével tért haza.

Forrás: Zero #26. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A 20 éves operátor, Ann Boardman próbálja megőrizni komolyságát egy mágnesszalag cseréje közben.

A fénykép 1970-ben készült.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

A RAND Tablet (illetve későbbi nevén, a Grafacon) az egyik első grafikus tábla volt. Az 1964-ben piacra dobott készülék sosem terjedt el; a cég szerint azért, mert a felhasználókat nem lehetett a már megismert és megszeretett billentyűzetről leszoktatni – szerintem azért a 18 ezer dolláros árcédulának is volt benne szerepe, hogy az eszköz megmaradt a kutatóintézetek ritka ereklyéi között...

A készülék egyébként igen fejlett volt: egymillió ponton érzékelte a ceruzát, 53 kézzel rajzolt karaktert felismert, ráadásul gesztusokkal is lehetett vezérelni, ami még ma sem magától értetődő. Ha például kisatíroztunk egy részletet, azt törölte a gép a digitalizált verzióból, de egyes formákat a ceruzával lehetett mozgatni, forgatni és átméretezni is.

Forrás: RAND corporation. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Akcióban Zoltan, az egzotikus (?) nevű mechanikus jós. A masina nem volt valami komplex: a csillagjegyünknek megfelelő gombot lenyomva a telefonban egy erős magyar akcentussal felvett, cirka egyperces előre rögzített szöveget hallhattunk szerencsét hozó színeinkről, számainkról és minden más hasonló marhaságról.

A kép 1980-ban készült a Staten Islanden levő gyerekmúzeumban.


Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Értem én, hogy a Playboyban elhelyezett hirdetésekkel a cégek nem a szokásos célcsoportra lőttek, de a „hajóval is kompatibilis!” szlogennel szerintem még így is rekordkevés embert lehetett elérni...

Forrás: Playboy 1971/08. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.

A Zzap! 64 magazin talán legikonikusabb borítója sokkal jobb reklámot csinált a Leaderboard golfjátéknak, mint amit annak kiadója össze tudott hozni borító néven.


Forrás: Zzap! 64 1986/07. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Az 1999-es Tokyo Game Show volt az első rendezvény, ahol a japán nagyközönség kipróbálhatta a PlayStation 2-t. A fényképész azt a remek pillanatot kapta el, amikor a kedves apuka Eddie Gordót irányítva szétveri szegény kislányának karakterét a Tekken Tag Tournamentben.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.


Amikor a BBC betiltotta a Relax című számot, mindenki tudta, hogy a Frankie Goes to Hollywood zenekarra hatalmas sikerek várnak. És mi lehetett volna nagyobb siker a nyolcvanas évek közepén, mint egy hivatalos videojáték?

A minden idők legrosszabbul szabott ruháit hordó együttes játéka persze nem volt jó, de egy dologban máig nem utánozták le: e programban szerepel az egyetlen olyan minijáték, amelyben Reagennel kell Gorbacsovot leköpni.

Forrás: Zzap! 64 1985/11. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.