Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
Volt idő, amikor kedvenc játékkiadónk ízlését is figyelembe kellett venni hangkártya-választás idején. Mit ne mondjak, az Innovation cég nem tudott sokakat meggyőzni arról, hogy érdemes erőforrást fordítani rájuk...
Forrás: Computer Gaming World #063. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Filmszerű kalandjáték... igen, az első dolog, ami erről a leírásról az eszembe jut, a Centurion!
A Defender of the Crown nyomán, annak vezető designerével és fő grafikusával készült – és a római korba helyezett – Centurion nekem megszámlálhatatlan vidám játékórát hozott: a Földközi-tenger meghódítása valamiért jóval közelebb állt a szívemhez, mint a marakodó szász hadurak belügyei.
Forrás: Zero #18. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
Ritka pillantás a félkész Tekken (korábban Rave War) kulisszái mögé. A játéktermi verzió tényleg csak nyolc karakterrel jelent meg; pontosabban nyolc játszható karakterrel. Ezek mindegyike kapott ugyanis egy kinézetében különböző, de mozgáskultúra terén klónként működő karaktert is – így született meg például King mellé Armor King, Nina mellé Anna, Yoshimitsu mellé pedig Kunimitsu is.
A konzolos verzióban ezek a karakterek már választhatók voltak, sőt, a minden harcos utolsó ellenfeleként legyőzendő Heihachi is megnyitható lett.
Forrás: Edge #016. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Egy jótét lélek pár éve megosztotta a nagyvilággal azt az oktatóprogramot, amellyel a szovjet, majd az orosz űrprogram során gyakoroltak az asztronauta-tanoncok. Ez kinézetében és funkcióit tekintve azonos az „igazi” programmal, csak persze a gombnyomásokat itt nem követi valódi katasztrófa. A letölthető verzió 2002-es dátumozású, és tökéletesen fut DOSBox alatt; de ha valódi hardveren próbálnánk ki, egy 386-ost minimum tegyünk alá!
Forrás: KremlinT. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Bármilyen hihetetlen, a színésznők is flippereznek!
A fotón a 19 éves Catherine Deneuve koncentrál az asztalra (valaki felismeri a festést?), miközben egy sereg bámészkodó, köztük a rendező, a 34 éves Roger Vadim (akitől a következő évben gyermeke is születik) messziről drukkol.
A kép 1962-ben készült A bűn és az erény forgatási szünetében.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 14 hozzászólás van.
A nagyszerű Gunstar Heroes eredeti, kicsit talán szemhiányos címlapja, amit a Treasure házi grafikusa, HAN, avagy tisztes polgári nevén Tetsuhiko Kikuchi alkotott, illetve a nyugati verzióknál használt dobozkép, amelynek alkotója máig nem ismert. A jobb szélen Greg Winters grafikus eredeti címlapterve látható, amelyet a Sega túl komolynak, túl agresszívnak ítélt, ezért azt újrarajzoltatta gyerekesebb formában.
Forrás: Sega Retro. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.
Egy 1988-as Fujitsu FACOM K-100 Model 20 számítógép. A furcsa billentyűzet nagy részét egy korai érintőpanel borítja.
Forrás: IPSJ Computer Museum. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
Bár idehaza valószínűleg eszelős fényűzésnek számított volna 1981-ben, ha egy irodában három teljes számítógép is üzemel, ez a bostoni biztosítótársaság nem volt a modernitás éllovasa. Az asztalokon a néha DECscope, másszor DEC VT50 néven ismert terminálok láthatók, melyek második generációs változata, a VT52 már 1975 végén (!) kapható volt. A legfőbb különbség a monitorban érhető tetten: a régebbi kijelző 12 sorban csak nagybetűket tudott kirajzolni, az újabb készülék pedig már 24 sorra, ráadásul kisbetűkre is képes volt.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.
A harmadik Gold Box-játék elhagyta Forgotten Realms világát, és a rendkívül népszerű regényekkel bevezetett Krynnre, a sárkányok és az állandó háború birodalmába látogatott. A sorozat szomorú hagyományaitól eltérően ezúttal kifejezetten a játékhoz készült festmény díszítette a borítót és a hirdetéseket: Keith Parkinson remek munkát végzett a játékban szereplő egyik repülő erőd papírra álmodásával. (A képen amúgy némileg elrejtve Dr. Who és a TARDIS is megjelennek.)
Sajnos maga a játék már nem volt ilyen kiemelkedő, lényegében ugyanazt a játékmenetet kaptuk meg ismét, mint amit a Pool of Radiance nyújtott, csak kevesebb NPC-vel, blőd világmegmentő sztorival és minden téren egy kicsit igénytelenebb módon.
Forrás: Computer Gaming World #069. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
A londoni Lincoln Plaza egyik nagy irodaházának igen komplex telefonközpontja 1985-ben. Bár a belső hívásokat a rendszer automatikusan kapcsolta a kívánt mellékre, a kívülről érkező hívásokat még az operátoroknak kellett kezelnie.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella