Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.
A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.
A francia központi aranykereskedő piac 1967-ben már gépesítve volt, ám a rutinos öreg rókákat ilyesmivel nem lehet átverni; ők igen sokáig apró, mocskos papírfecnik segítségével használták ki a nemzetközi kereskedelem megfelelő helyzeteit.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a videojáték szót klingonul (legalábbis az internet szerint) qa’vaQ-nak kell mondani.
Forrás: Nintendo Power #007. A bejegyzéshez jelenleg 12 hozzászólás van.
Nem tudám egészen precízen meghatározni, hogy mi okozza, de ennek az 1960-as fotónak van egy sötét, cthulhui értelemben vett groteszk hangulata, mintha kicsit megolvadt viaszbábukat, vagy AI által generált arcokat látnánk... Pedig nem, egyszerűen így mulattak az amerikai fiatalok a helyi játékteremben.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 10 hozzászólás van.
Forrás: Geek-Art. A bejegyzéshez jelenleg 9 hozzászólás van.
Négy évvel vagyunk az első iPhone megjelenése előtt, amikor a Nokia még megkerülhetetlen gigász volt a mobiltelefonok piacán – nem véletlen tehát, hogy az elsősorban játékra szánt, ám arra látványosan alkalmatlan N-Gage bejelentését is indokolatlan optimizmustól nyüzsgő újságcikkek kísérték.
Forrás: GMR #003. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.
Talán nehéz megemészteni, hogy jóval a VGA előtt (már 1979-ben) a MicroAngelo grafikus kártya 512x512-es felbontást nyújtott 60 Hz-es képfrissítés kíséretében. Az elsősorban mérnöki feladatokra kidolgozott bővítőt már az AutoCAD első verziója is támogatta. Nem is véletlenül: ezt a GPU-t sorba is lehetett kötni, és minél több dolgozott így egy gépben, annál több színt lehetett kipréselni belőle: egy MicroAngelo még csak monokróm grafikára volt képes, de ha valaki nyolcat kötött össze, a nyolcvanas évek elején szinte hallatlan módon már 256 szín szerepelhetett a monitorán.
Forrás: BYTE 1980/01. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.
A japán császári család 1972-ben nézi, ahogy a gyerekek játszanak egy ősi pinballal, a flipperek és a pachinko közös elődjével. Hátul balról a harmadik az 1989-ig uralkodó Hirohito, mellette balra gyermeke, a 2019-ig trónon levő Akihito látható. A mai császár a középső gyermek, az itt alig 12 éves Naruhito.
Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 9 hozzászólás van.
Forrás: Zero #09. A bejegyzéshez jelenleg 15 hozzászólás van.
Őrült Ken Kutaragi-ígéretek, a Cell processzorhoz fűzött elképesztő remények, és a valós időben futó Toy Story legendája – bizony, a PlayStation 3 hivatalos bejelentése előtti vad korszakban vagyunk!
Forrás: GMR #002. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.
Mikroszámítógép-történelem, ezúttal az Alfa magazintól korábban megszokottnál jóval több ténybeli tévedéssel – de persze itt rögtön meg kell jegyeznünk, hogy nem lehetett könnyű 1987-ben e témáról idehaza információkat szerezni.
Persze néhány évszám-bakit (például a Commodore 64 is 1982-ben került piacra) leszámítva az is megeshet, hogy egyszerűen egy nemzeti büszkeségtől dagadó brit forrásra épített a cikkíró, és már abból is hiányzott a ZX Spectrum képességeit messze felülmúló korabeli amerikai és japán számítógépek dicsőítése.
Az Amiga-istenítést is földrajzi okoknak tudhatjuk be: az Atari ST és az Apple IIGS nem csak olcsóbb volt az Európát domináló riválisnál, de néhány tekintetben sokkal többet is tudtak annál. Az X68000 pedig mindnél erősebb volt, és annyival nem is volt drágább... Ám mivel itthon, és általában Európában kevéssé voltak ismertek, erre csak akkor derült fény, amikor az internet és az emulátorok megteremtették az összes kipróbálásának lehetőségét.
Forrás: Alfa Magazin 1987/06. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.
A fejléckép forrása: waneella