Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.

Minden idők egyik legjobb cikkcíme látható a máskor oly komoly ST Format magazinban. Sajnos az élvezeti értéket csökkenti kicsit, hogy ez az interjúalany német Cassandra Complex zenekar egyik albumának címe, mindenesetre a nagyközönség így is biztosan meghökkent a szlogen olvastán...


Forrás: ST Format 1989/08. A bejegyzéshez jelenleg 7 hozzászólás van.

Korábban már volt szó egy „softwear” reklámról, azaz egy magát divathirdetésnek tettető játékpromócióról, és most itt egy másik hasonló alkotás. Hogy a Sony miért érezte úgy, hogy a PC-ről portolt játékokat ilyen groteszk, cseppet sem vevőcsalogató, vagy legalább informatív módon kell hirdetni, az valószínűleg sosem fog már kiderülni.

Forrás: Twitter. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


A Pole Position játéktermi verziója őrületes siker volt: bár a játéktermek első aranykorának csúcsán jelent meg, minden, ma talán nagyobb ismertségnek örvendő riválisát maga mögé tudta utasítani. 1982-ben az volt Japán legsikeresebb automatája, majd Amerikába érkezve ugyanígy meghódította 1983-at és 1984-et is!

A nyugati terjesztés, illetve a hivatalos portok készítésének jogait az Atari szerezte meg, és nem is tartóztatták meg magukat: nyolc platformra is átírták a játékot.

A hirdetésen látható, szokatlanul magas minőségű screenshot persze színtiszta átverés: Atari 2600-on valójában így nézett ki a program. A borító sem stimmel: ez a kép csak az Atari 5200-as verziót díszítette, a régebbi gépen ez az akciódús festmény kapta a főhelyet.

Forrás: Tilt #012. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A kifejezetten számítógép-szállításra átalakított kocsi felirata magáért beszél: a fadobozban egy National-Elliot 803 tranzisztoros számítógép lapul, amit a London melletti Boreham Wood gyárból autóval visznek el egy Moszkvában rendezett ipari kiállításra. A számítógépet a szovjet állam kérésére kellett teherautóval vinni repülő helyett; hogy miért kérték ezt az elvtársak, az nem ismert.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

Bár a penészes kenyérnek is megvan a maga varázsa, szerintem a Zak McKrackent jobban el lehetett volna adni pusztán nagyszerű borítófestményével...


Forrás: ACE #18. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Bár a ’80-as években a videojátékok fókusztesztje még nem volt igazán elterjedt, ezen az 1983-as fotón pontosan egy ilyen esemény látható. A beszédes Children’s Computer Workshop nevű, kifejezetten a legfiatalabb korosztályt megcélzó kiadó teljesen erőszakmentes játékait tíz kisgyereken próbálták ki a tömeggyártás megindulása előtt, hogy kiderüljön, van-e azokban valami nehézkes, érthetetlen rész. A képen a három és fél éves Katherine Eastman, illetve 8 éves bátyja, Jesse éppen a Szezám utca-feldolgozás Cookie Monster Munch-ot próbálgatják.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.


Az IBM System/360 Model 30 teljesítményét kisebb alapterületen és némileg olcsóbban hozta az 1969-es Univac 9400, amelyet a gyártó, a Sperry Rand Corporation a közepes méretű cégeknek szánt.

A drámai kép egy prospektus nyitóoldala volt.

Forrás: Computer History. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.

Álomszerű telefonos nyereményjáték 1992 tavaszáról az egyik nagy Amiga-magazinból. Igaz, a Master System nevét nem sikerült helyesen leírni, de amennyiben tényleg kisorsolták ezt a pakkot, a nyertes feltehetően nem törődött ezzel az aprósággal...


Forrás: Amiga Power 1992/03. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.


Bár a cikk már megjelenésének pillanatában elavult volt, ez talán megbocsátható: az információáramlás sebessége a hetvenes évek végén igen alacsony volt. 1976 végén ugyanis már üzemelt az első Cray-1 szuperszámítógép, amely a Star-100 által felmutatott 98 megaflops helyett 160 megaflops sebességgel számolt. A modern konzolok teraflops-teljesítményét mindenki ismeri, az abszolút rekorder pedig a japán Fugaku, a maga 442 petaflopsos számítási teljesítményével.

Forrás: Creative Computing 1977/01. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Susogós naci, mit sem érő könyökvédő és egy mindent, éppcsak a képernyőt és a gombokat nem védő Game Boy-tok – nincs szülő, aki ilyen fokú felkészültség mellett aggódna extrémsportoló csemetéjéért!


Forrás: Banzzaï #02. A bejegyzéshez jelenleg 3 hozzászólás van.