Napi retró?

Részben azért, hogy a sok gigantikus cikk között apróságokról is szót tudjak ejteni, részben pedig azért, hogy minden nap érkezzen valami új tartalom az oldalra, ezt a rovatot találtam ki. Itt minden nap legalább egy új bejegyzés lát majd napvilágot, mindig egy kép, illetve az azt kísérő szöveg formájában. Ezek mindegyike olyasmi lesz, ami számomra érdekesnek vagy szórakoztatónak tűnik, de azt persze nem tudom megígérni, hogy ezzel mindenki minden nap így lesz – a cél az, hogy változatos és informatív bejegyzések szülessenek, amelyeket mondjuk egy év után kifejezetten üdítő lesz végiglapozni.

A képek közt lesznek fejlesztési relikviák, újságokból szkennelt hirdetések és cikkek, különféle dobozképek, fotók, és gyakorlatilag minden más, ami csak elképzelhető. Mivel a hangsúly a képeken van (a kísérőszöveg ritkán hosszabb egy bekezdésnél), ezek sokszor nagyméretűek, előre is elnézést, ha valakinek belerúg a mobilos adatforgalmi limitjébe néhány tízmegás file. Ha esetleg lenne tipped egy bejegyzéshez, a grath@retro.land emailcímen tudsz elérni.


Bár a Dragon’s Lair nem maradt olyan hosszú ideig népszerű, mint azt a gépet készítő gárda szerette volna, 1983-ban még minden játékteremben ez volt a legmenőbb masina. Hogy az eszelős látványvilággal minél több játékost a kabinethez csaljanak, sok játékterem-tulaj külön tévéken vetítette ki a képernyőn zajló dolgokat.

Forrás: Getty Images. A bejegyzéshez jelenleg 4 hozzászólás van.

Az IBM 1920-tól kezdve osztogatta leghűségesebb vásárlóinak a „Think” szlogennel megjelölt noteszfüzeteket; aztán később minden eladott mainframe gép mellé is járt egy ilyen, gondolkodásra ösztönző plakett. A cég első laptop-termékcsaládja, az 1992-ben bevezetett Thinkpad is innen kapta a nevét. Az első IBM-laptopok megtervezésének feladatát az IBM egyik japán kutatóközpontja, a Yamato Facility kapta meg, és Arimasa Naitou mérnök műve sokmilliárdos hasznot hozott az évek során az IBM-nek, majd később a Lenovónak is. E gépek különleges vonása az úgynevezett bentósdoboz-design volt; de érdekes módon a japán ételszállító dobozkák ötlete Olaszországból érkezett: az IBM egyik ottani designkonzultánsa vetette fel korábban, hogy a laptopok eltérő alkatrészeit is lehetne külön dobozkákban beépíteni, hogy azok cseréje a lehető legkönnyebb legyen. A képen egy ilyen bento-designnal készült, 1997-ben piacra dobott ThinkPad 760XD látható felnyitva.

Forrás: Reddit. A bejegyzéshez jelenleg 6 hozzászólás van.

Egy értelmezhetetlen reklám 1993 nyaráról. A kampány lényege az volt, hogy a két játékkal és egy hordtáskával kiegészített Game Gear kézikonzol-csomagra 50 dollár kedvezményt adott a Sega. Ezt a megspórolt összeget akár arra is használhatta az ember, hogy adakozzon egy bálnákat védő szervezetnek. Vagy, ahogy a környezetvédelmet a megszokott módon eláruló apróbetűs rész is írja, az 50 dollár pont elég volt, hogy vegyél egy harmadik játékot is a géphez...


Forrás: Electronic Gaming Monthly #047. A bejegyzéshez jelenleg 1 hozzászólás van.

A SimCity 2000 fut egy vele majdnem egyszerre megjelent 1993-as DECpc 325SLC laptopon. Az 512 KByte grafikus memória éppen elég volt ahhoz, hogy futtassa a játékot.

Forrás: 80-90s Computing. A bejegyzéshez jelenleg 5 hozzászólás van.


Három furcsa hír egy hónapból:

• Az újságíró múlékony trendnek nevezi azt, hogy sikeres játékok folytatást kapnak. Az sem teljesen igaz, hogy az Ocean azért bérelte fel az eredeti Wizball alkotóit, hogy ezzel biztosítsa a szoftver minőségét – a játék jogai a Sensible-nél voltak, így ők bérelték fel az Oceant, hogy végezzék el a kiadói munkálatokat.

• A Commodore egy újabb PC-variációt dobott piacra, ezúttal egy 286-os processzor köré épített PC-kompatibilis laptopot. A hasonló árú riválisok közt ez meglehetősen gyenge hardverrel volt szerelve. Igaz, még a legsikeresebb modellekből sem adtak el sokat, 1990-ben világszerte körülbelül 3 millió laptop kelt el.

• Egy újabb, ezeregyedik Amiga-variáció is megjelent a semmiből, és folytatva a cég hagyományait, ezt is mintha véletlenszerűen rakták volna össze. Az 1500-as számozás semmit nem jelentett, és hiába volt néhány tekintetben jobb a 2000-es modellnél, ha a merevlemez hiánya igen komoly hátrány volt. A gépet csak Nagy-Britanniában árulták.

Forrás: Amiga Format 1990/12. A bejegyzéshez jelenleg 2 hozzászólás van.

Emblematikus hirdetés a kilencvenes évek közepéről: még ha személyesen nem is jártunk az 576 üzletekbe, ebből a reklámból mind tudtuk, hogy azok milyen nagyszerű helyek is lehetnek...


Forrás: 576 KByte 1994/10. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Egy játék, két borító – és zéró koherencia. A már nevével is brutális gyomrost bevivő CyberJudas (legyünk megbocsátók, 1996-ban ez menő volt) az amerikai elnökök munkáját volt hivatott szimulálni. Sajnos a texasi fejlesztők világnézete szerint Amerika nem igazán képes gonosz cselekedetek végrehajtására, ráadásul a Föld minden más állama is jobbára áhítattal nézi, ahogy a demokrácia bajnoka saját kénye-kedve szerint dolgozik, így a fő kihívás a programban nem feltétlenül a külpolitika menedzselése, hanem a kabinetünk random kisorsolt árulói – a három kiberjudás! – által indított akciókra való reagálás.

Forrás: MobyGames. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.


A nyolcéves Jeffrey Yee 1982-ben oklevelet kapott Reagen elnöktől, mégpedig egy hatmillió pont feletti Pac-Man-rekord eléréséért. A gond mindössze az, hogy a játékban az elérhető maximum a 3.333.360 pont, hisz a 256. képernyőt követően a játékkód maga alá roskad. Igen, Yeffrey és édesapja kamuzott, olyannyira, hogy amikor sok tévészereplés és reklámszerep után a sztárt valaki leültette egy automata elé, kiderült, hogy igazából még csak nem is valami különlegesen jó Pac-Man-játékos, és a gyönyörűen széteső, úgynevezett split screen létéről sem tudott.

Forrás: Twin Galaxies. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Nem teljesen értem, hogy a Commodore-jéghegy koncepció mit is hivatott metaforikusan jelezni, mindenesetre 1985-höz képest ez így is remek borító lett!

Forrás: Micro Adventurer 1985/01. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.

Az 1983-as, négy fővel is játszható Time Fantasy flipperasztal egyik aranyos lénye, az egész gépet illusztráló Seamus McLaughlin ecsetéből.

Forrás: Flickr. A bejegyzéshez még nincs hozzászólás.